2011. május hónap bejegyzései

Orbán: Magyarország háborúban áll a pénzhiánnyal! (BIG-BIG Like :)

Magyarország háborúban áll a munkanélküliséggel és az államadósággal (azaz a pénzhiánnyal – a szerk.) – mondta a Parlamentben Orbán Viktor. A kormányfő szerint a jóléti államnak európai szinten is vége van, de Közép-Európa az unió gazdasági fejlődésének motorjává válhat.

A magyar elnökség sikereinek listája meglehetősen hosszú, de mindig gyanús, ha valaki a saját lovát dicséri, így nem ad leltárt ezekről – mondta a Parlamentben Orbán Viktor a COSAC ülésén. “Amikor 2002-ben abban a szerencsében volt részen, hogy elveszítsek egy parlamenti választás, ami nagyon jó iskola, még egy nagyon bizakodó, optimista Európai Unió volt, a Tanács minden tagja hitt abban, hogy nagy sikerek előtt állnak.”

“Akkor reális célnak hatott, hogy 2010-ben a Lisszaboni Stratégia révén az EU legyen a világ legversenyképesebb régiója, a legrosszabb álmunkban sem jött elő, hogy a feltörekvő gazdaságok egyszerűen csak ellépnek tőlünk. Most nyomát sem találom az egykori bizakodásnak, és minden okunk meg is van arra, hogy pesszimisták legyünk: az eltelt 9-10 évben az EU jelentősen veszített a világgazdasági részesedésből, a tagállamok adóssághegyeket cipelnek a hátukon, nagyon alacsony az aktivitási ráta – 65 százalék az átlag, az USA-ban ez 75, Kínában 85, és a demográfiai kihívásról nem is beszéltem” – mondta.

Nehéz célok

A magyar elnökség ezért arra jutott, hogy nincs vesztegetni való idő, így nagyon sürgető, de nehéz célokat tűztek a programjukra. Az első a gazdasági kormányzás erősítése volt, hogy egyes tagállamok ne tudjanak nehéz helyzetbe hozni más, fegyelmezetten gazdálkodó országokat. Emellett az energetika terén is áttörést tűztek ki célul, mert nincs egységes energiapiac. Egy új európai pénzügyi szabályozórendszer megalkotását, és a bővítési folyamat továbbvitelét, annak ellenére is, hogy “erőteljes növekedésellenes hangulat van”. Cél volt az első európai romatstratégia megalkotása. A demográfia kérdését is a programba emelték, bár ez “terhelt ideológiai megközelítésekkel”, és a mostani “óvatos megközelítés nem teszi lehetővé, hogy kendőzetlenül beszéljünk erről” – cél egy uniós “best practice” gyűjtemény összeállítása ezen a téren. Végül váratlan eseményekre is kellett készülniük, mint a fukusimai atomtratgédia, vagy az arab forradalmak.

Olvasson el mindent az Orbán-kormány egy évéről

“Lassan véget ér az elnökség, összefoglalóan azt lehet mondani, hogy a felsorolt kihívásokra az EU egy dilemmával küzd: ezekre úgy adjon választ, hogy visszalép az eddigi integrációból, vagy éppen hogy elmélyíti azt. Meg akarjuk-e menteni az eurót? Komolyan vesszük-e, hogy a személyek szabad áramlása alapérték? Tovább bővítjük-e az EU-t? Kiterjesztjük-e az egységes piacot, és a politikai együttműködés rendszerét?” – fogalmazott.

Országos “Helyi Pénz” Konferencia

2011. 07. 09.-10. (szombat-vasárnap)

 

Szanált költségvetés

Magyarországról szólva a kormányfő azt mondta, saját kihívásaik hasonlóak voltak: nagyszabású pénzügyi konszolidációra és a költségvetés szanálására volt szükség, ehhez nem ortodox eszközöket is felhasználtak. Az államadósságra “ellenségként” tekintenek, amelyik legyőzi az országot, ha nem győzzük le: az államadósság tekintetében Magyarország háborúban áll, ezért szokatlan eszközöket is be kell vezetni – mondta. Négy év alatt radikálisan csökkenteni akarják az államadósságot, és háborúban állnak a munkanélküliséggel is – ezért nagyon szigorú értékmérőre van szükség, ez pedig a nemzetközi pénzpiacé, ezért hagyta el a kormány az IMF-segítségét, és ezért tér vissza a nyílt piaci alapú finanszírozáshoz.

A háború utáni évek gazdaságát az újjáépítés jellemezte – ez volt az úgynevezett “warfare society”, majd Nyugat-Európában a gazdasági fejlődés eredményeképpen kiépítették a jóléti államot, a “welfare society”-t, de ennek ideje lejárt a 2008-as válsággal, hangsúlyozta a kormányfő. “Európa sose lesz olyan, amilyen a válság előtt volt, bármennyire is szeretnénk oda visszatérni, most a workfare societyt, a munkaalapú gazdaságot kell felépíteni, ez nagyon sok átszervezést, reformot igényel” – mondta.

Orbán Viktor a “háborús stratégiáról” beszél hű fegyverhordozójával a parlamentben
Fotó: Túry Gergely

Melyek lesznek a következő 15-20 évben az EU sikeres régiói? – tette fel végül a kérdést. Szerinte azok, amelyekben felértékelődik a politikai vezetés, ennek pedig világos gazdasági programokkal kell rendelkezniük. Stabil gazdaság, stabil politika – ez a zálog szerinte, ezért “senki ne lepődjön meg, ha a magyar gazdaság alapjait a parlament kétharmados többséggel rakja majd le”. A másik két nagyon fontos tényező a foglalkoztatottság szintje, és a biztos kulturális identitás. A jó szomszédsági kapcsolatok szintén gazdasági erőforrást nyújtanak, ezért a következő 15-20 évben az eddigi legjobb szlovák, szerb stb. szomszédsági viszonyra kell törekedni. A Balkán integrációja mellett stratégiailag rendezett kapcsolat kell Oroszországgal is, ez európai érdek.

Biztonsági garanciák Oroszországgal szemben

Közép-Európának ezért meg kell fogalmaznia azokat a célokat, amiket el kíván érni, enélkül nincs stratégiai együttműködés Oroszországgal. Biztonsági garanciák kellenek, elsősorban az energia tekintetében: Közép-Európa nem lehet kiszolgáltatott energetikailag egy ilyen nagy átalakulás idején, észak-déli korridorokat kell ehhez kiképeznie. Közép-Európának saját közép-európai fejlesztési intézményrendszert kell kialakítani. Közép-Európa megerősödése egyetemes európai érdek. 2008-at megelőzően az európai növekedés motorja már Közép-Európában volt, nincs okunk feltételezni, hogy ez a helyzet nem áll elő ismét, a térségnek esélye van arra, hogy az EU-ból kifelé igyekvő termelő kapacitásokat kapun belül tartsa.

A következő másfél-két évtizedben erős Magyarországot, és erős Közép-Európát építünk, én kifejezetten optimista vagyok – zárta beszédét a kormányfő.

Országos “Helyi Pénz” Konferencia


avagy a megoldás: helyi közösségnek, helyi pénz
2011. 07. 09.-10. (szombat-vasárnap)

 

Júniustól törvényes fizetőeszköz lesz Utahban az arany és az ezüst

Utah az első amerikai állam, amelyben – a tetemes államadósság elleni tiltakozásképpen – június 1-jétől a dollár mellett ismét érvényes fizetőeszközzé teszik meg az aranyat és az ezüstöt.
Az állam által kibocsátott nemesfém-érmék árusítása egy májusban elfogadott törvény értelmében mentességet élvez a tőkenyereség-adó alól az Egyesült Államokban. A jövő hónap elején nyit az USA első arany- és ezüstmegőrzője, amely a letétek értéke alapján a betétihez hasonló elven működő bankkártyákat bocsát majd ki.

Az arany fizetőeszközre való visszatérés ötletgazdája Brad Galvez, Utah állam republikánus kormányzója, aki így akart tiltakozni a központi bank szerepét betöltő Federal Reserve Bank politikája ellen. Galvez szerint az amerikai kormányzati adósság miatt hátat kell fordítani a zöldhasúnak és inkább aranyban és ezüstben kell fizetni.

A törvény nem a dollár aranyfedezetéhez való visszatérést célozza, csak egy újfajta fizetési lehetőséget, egy “alternatív valutát” biztosít az emberek számára. A jogszabály azt sem írja elő a kereskedőknek, hogy akár névértéken (unciánként 50 dollárért), akár piaci értéken (unciánként csaknem 1500 dollárért) kötelezően beváltsák az érméket.

Május elején Minnesota bizottságot állított fel annak tanulmányozására, hogy utahi mintára törvényes fizetőeszközzé tegye-e az aranyat és az ezüstöt, s 11 másik tagállamban is fontolóra vettek hasonló lépéseket. A utahi kormányzó több társával egyetemben amellett lobbizik, hogy a washingtoni kongresszus törölje el az aranypénzek használatát korlátozó adókat. Pénzügyi elemzők valószínűnek tartják, hogy az Amerika növekvő államadóssága és más országok államcsőd-közeli helyzete tovább ösztönözheti majd a megtakarítások nemesfémekben történő befektetését.

Az Egyesült Államokban a nagy gazdasági válság (1929) idején Franklin D. Roosevelt elnök, a felhalmozást (és az ezzel járó készlethiányt) megakadályozandó, gyakorlatilag betiltatta a nemesfémek fizetőeszközként való alkalmazását. 1971-ben Richard Nixon elnök szakított végképp a dollár aranyfedezetével. 15 évvel később az amerikai pénzverdében a befektetési lehetőségek bővítésére elkezdték ugyan gyártani az érméket, ám ezekre a szövetségi kormány tőkenyereség-adót vetett ki.

Az arany országos fizetőeszközként való használatának ellenzői szerint a lépés megnövelné az infláció veszélyét és destabilizálná a nemzetközi piacokat, mert akadályozná, hogy a kormány rugalmas árfolyam-politikát folytathasson. A támogatók szerint viszont az aranystandard csak növelné az dollár iráni bizalmat.

(Forrás: Origo.hu)

Helyi pénz: jövőre jöhet a mosoni korona

Akár jövőre forgalomba hozhatják a mosoni kistérség pénzhelyettesítőjét, a koronát – közölte a helyi fizetőeszköz megteremtését szervező hédervári polgármester szerdán az MTI-vel.

Juhász József (független) elmondta: még nem eldöntött, hogy papíralapú vagy – unikumként – elektronikus pénzhelyettesítő lesz a korona. A “pénzt” kezdetben a 26 településsel és mintegy 60 ezer lakossal rendelkező kistérségben használnának, de nyitva hagynák a lehetőséget arra, hogy ha sikeres a vállalkozás, akkor újabb területeket vonjanak be.

A polgármester hangsúlyozta: a koronától a lakosság összetartozás-érzésének erősítésén túl a helyi gazdaság erősödését is várják. A helyi fizetőeszköz bevezetésének kérdése a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás csütörtöki tanácsülésének napirendjén is szerepel.

Sopronban tavaly májusban indult el a mára félezernél is több kereskedelmi egységben elfogadott kékfrank, az év elején pedig elkezdték tervezni a rábaközi tallér nyár végi bevezetését.
Hétfőn pedig Porga Gyula, Veszprém polgármestere jelentette be, hogy balatoni korona néven helyi fizetőeszközt vezetnének be jövőre a térségben.

(Forrás: MTI)

Újabb helyi pénz, a balatoni korona bevezetését tervezik jövőre

Helyi pénz bevezetését tervezik balatoni korona néven Veszprémben és térségében 2012-től – jelentette be Porga Gyula, Veszprém polgármestere (Fidesz-KDNP) hétfőn. Ezzel újabb “pénzzel” gyarapodik a helyi fizetőeszközök köre, a jegybank szakértői szerint azonban a “helyi valuták” nem jelentenek konkurenciát a nemzeti fizetőeszköznek, vagyis a forintnak.

A balatoni korona tervezett bevezetéséhez több Balaton környéki település csatlakozott, valamint a megyei kereskedelmi és iparkamara, tehát egy kisrégiós (térségi) fizetőeszközről van szó. A részletek kimunkálásra létrehozott munkacsoport vezetője Leitold László, a veszprémi székhelyű Kinizsi Bank vezérigazgató-helyettese, aki egy másik helyi pénz, a soproni kékfrank létrehozásánál is bábáskodott.
A Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület ez év januárjában jelentette be, hogy az ősz elején forgalomba hozza a hatvanezernél is több lakosú térség saját pénzhelyettesítőjét, a rábaközi tallért. Az utalvány kibocsátója szintén a soproni kékfrankot megszervező Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet lesz. A kibocsátók közlése szerint céljuk a helyi pénzforgalom felgyorsítása, a tőke helyben tartása a céljuk, de arra számítanak, hogy a rábaközi fizetőeszköz egyfajta turisztikai attrakcióvá is válik.

A helyi pénz bevezetésére további kezdeményezések is indultak, ilyen a pécsi korona, valamint a debreceni fantallér, és már Szegeden is hasonlót fontolgat az önkormányzat. A regionális fizetőeszközökkel a térségi gazdaságot, illetve a gazdaság szereplői közötti kapcsolatot próbálják erősíteni.

(Forrás: MTI)

Az IMF vezetője sürgeti az új világvaluta bevezetését

Dominique Strauss-Kahn, az IMF jelenlegi vezetője, olyan új világvaluta bevezetését sürgeti, ami véget vetne a dollár dominanciájának és megvédené a világot a pénzügyi instabilitástól a jövőben.

„Új globális egyenlőtlenségekkel kell szembenéznünk, amelyek már a válság kirobbanása előtt is ott kísértettek a háttérben. Nagymennyiségű és nagy volatilitású tőkemozgások, az árfolyamokra nehezedő nyomás, gyors ütemben növekvő tartaléktöbblet. Ezek a témák ismét az elsődleges prioritású megoldandó problémák közé kerültek,” mondta Strauss-Kahn. „Megoldás hiányában ezek a problémák egy esetleges következő válság magvai lehetnek.”

„Amikor a nemzetközi monetáris rendszer hiányosságai miatt aggódunk, leginkább a volatilitás, a bizonytalanság miatt van félnivalónk,” tette hozzá. „Az az érzésünk, hogy a pénz túl bizonytalan módon suhan át a világon és az egyes nemzeteknek egy stabilabb, kiszámíthatóbb külső környezetre van szükségük a boldoguláshoz.”

Az IMF vezér úgy gondolja, hogy a feltörekvő gazdaságok valutájának, mint például a jüannak a hozzáadása az IMF által kibocsátott valutakosárhoz, nagymértékben növelné a globális rendszer stabilitását.

Kína valutatartalékának nagy része, 285,000 milliárd dollár, amerikai állampapírban van, ezért az ázsiai nagyhatalom nemegyszer hangot adott már a dollár gyengülése miatti aggodalmának, míg a washingtoni politikusok amiatt panaszkodnak, hogy Peking igazságtalan előnyökhöz jut, saját valutájának alulértékelésén keresztül.

Strauss-Kahn idővel fontosabb szerepet szánna az IMF Különleges Lehívási Jogainak (SDR – Special Drawing Rights), amelyek alapja jelenleg a dollár, az angol font, az euró és a japán jen, de ennek megfelelő működéséhez természetesen magas fokú nemzetközi együttműködés szükséges.

„Az SDR alkalmazása a globális kereskedelem és a pénzeszközök denominálásához megvédene az árfolyam ingadozástól,” mondta Strauss-Kahn, hozzátéve, hogy „az SDR-ban meghatározott értéken kibocsátott kötvények új tartalékeszköz osztályt teremtenének.”

A múlt hónap során tett kijelentésében Dimitrij Medvegyev, orosz elnök azt mondta, hogy a brazil, orosz, indiai és kínai valutákat hozzá kellene tenni az SDR valutakosárhoz. Nicolas Sarkozy, francia miniszterelnök hasonló nyilatkozatot tett, támogatva a kínai valuta bevonását az SDR kosárba, míg Barack Obama kabinetje elképzelhetőnek tartja, hogy „idővel” támogatnák az új számításra való átállást.

A jüan bevonásával az a probléma, hogy nem egészen része a szabad kereskedelemnek, Kína tőkepiacai pedig javarészt zártak.

„Az SDR szerepének növelése egyértelműen komoly nemzetközi koordinációt igényelne az irányelvek tekintetében, éppen ezért úgy gondolom, hogy a globális eszköztartalék rendszer fejlődése szakaszosan, a globális gazdaságban szükséges változásokkal együtt fog megvalósulni,” mondta Strauss-Kahn.

Strauss-Kahn nyilatkozata pont egy héttel előzte meg a G20-ak következő, Párizsban tartandó csúcstalálkozóját, ahol a 20 fejlett és fejlődő ország vezetői megvitatják Nicolas Sarkozynek a globális gazdasági kormányzás megváltoztatására tett javaslatát.

(Forrás: TheTelegraph.co.uk)

A Wörgl szabadpénz csodája 1930 – 1932 Ausztria

Az alábbi kisfilm az esszenciája annak a megoldásnak, amitől Magyarország is két év alatt felzárkózna, versenyképes lenne, és bőségben élne. Kérjük, hogy küldje el ismerőseinek!

Országos “Helyi Pénz” Konferencia,
avagy a közösség-, és pénzteremtő program,
mint megoldás 2011. 07. 09-10.

Egyéves a soproni kékfrank, a fizetőeszköz elérte célját

Egy esztendővel ezelőtt bocsátották ki a soproni kékfrankot, amit ma már több, mint ötszáz üzlet, vállalkozás fogad el hivatalos fizetőeszközként.A beváltóhelyek listáján budapesti, Balaton-parti, székesfehérvári, szentendrei sőt burgenlandi cégeket is találunk.

A pénteki ünnepi közgyűlésen elhangzott: a lokális fizetőeszköz elérte célját, a helyi gazdaság élénkítését, a megtermelt javak helyben tartását. Az ötletgazdák lelkesedése töretlen, mert egyre nő a felhasználók száma, a kékfrankot kibocsátó szövetkezet tagjai kékfrankkal fizetnek egymás között, így a pénzük a bankban kamatozhat, s mivel elsősorban a régióban népszerű az utalvány, így annak használata a lokális gazdaságot erősíti.

Mintegy 110 millió ember használ szerte a világon helyi utalványt. A leghíresebb a svájci WIR, ami 1934 óta a hivatalos valuta mellett működik. A kékfrank kibocsátója, a Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet 2009. szeptemberében alakult 123 taggal, 38.500 eurós törzstőkével. 2010. februárjában bemutatták az elkészült utalványokat, 2010. május 7-én megtörtént az első hivatalos átváltás és azóta folyamatosan nő a forgalomban lévő kékfrank utalványok száma. Jelenleg havi tízmilliós nagyságrendű a kékfrank-forgalom, a visszaváltás pedig nagyon alacsony szinten van. A szövetkezet ma közel 180 tagot számlál.

(nyugatmagyar.hu)

Matolcsy: Kipateroltuk az IMF-et

Matolcsy György szerint Magyarország pénzügyi függetlenségi, gazdasági szabadságharcot folytat, amelynek első lépése az IMF “kipaterolása” volt, a második a Széll Kálmán Terv, amellyel az ország méltósága állhat helyre a világban.

A nemzetgazdasági miniszter a Széchenyi Klub keddi budapesti ülésén úgy vélte, hogy Magyarország legnehezebb, legkockázatosabb hadjáratát vívta meg, kevesen vélték ugyanis úgy, hogy van élet az IMF nélkül.

“Megtettük és jól jártunk, saját utunkon, saját ütemezésünkben tudjuk csökkenteni az államadósságot” – mondta. Élet-halál harcnak nevezte az IMF-fel folytatott küzdelmet és úgy fogalmazott: “a Nemzetközi Valutaalappal nem lehetett volna használni a bankadót, a válságadókat, nem tudtuk volna a nyugdíjrendszer reformját folytatni”. Szerinte az államadósság csökkentésben való civil részvétel és összefogás további védelmet jelent. Szavai szerint az, hogy az 50 százalékos szintet az alaptörvény is rögzíti hatalmas erőt ad, “a gazdasági szabadság, a pénzügyi függetlenség garanciája”, amely mögött erkölcsi megfontolás áll.

Az elmúlt tíz évben mindössze 40 ország tudta csökkenteni az államadósság szintjét, Magyarország nemhogy nem tartozott közéjük, de a 20 leggyorsabban eladósodó ország csoportjába tartozott. A következő tíz évben 30 ország tudja majd mérsékelni az államadósságot. Ha sikerül a Széll Kálmán terv céljainak megvalósítása Magyarország az első tíz ország között lesz, mondta a miniszter. Ma még azonban az ország a gazdasági fordulat legelején áll, még nem történt meg a beruházási, a foglalkoztatási és a növekedési fordulat.

Az ipari export és a beruházások nőnek, az építőipar azonban még a trendforduló előtt áll, tette hozzá. Matolcsy György szerint ugyanakkor az első biztató jeleket már lehet látni, és hangsúlyozta, hogy sikereket csak összefogással lehet elérni.

(MTI)

A közpénzrendszerek lehetséges jövőképe

A pénzrendszerek társadalomra gyakorolt hatását évezredek óta műveli az emberiség. Mégis, a felhasználó erkölcsi korlátai fogják a szabadságot szolgálni, vagy akadályozni. Íme egy ásatás a jövőből, amit a Jedy ellen használtak egykor 🙂

Még több közösség és pénzteremtő program!