2011. június hónap bejegyzései

Soros: B-terv kell Európának

Az Európai Unió “gazdasági összeomlás” szélén van, és elképzelhető, hogy valamelyik EU-tagállam kilép az euróövezetből – vélekedett Soros György.

Az uniós vezetők eddig csak időt nyertek, de az idő ellenük dolgozik – jelentette ki az üzletember a bécsi Humán Tudományok Intézete (IWM) és a Der Standard című liberális osztrák napilap közös rendezvényén. Soros egyfajta “B”-tervet sürgetett, amely elmozdulást jelentene “a status quo-tól”.

A liberális demokráciák egyik alapvetése az a felismerés, hogy minden rendszernek magában kell foglalnia a korrekció lehetőségét. “Az euró létrehozásakor nem számoltak korrekciókkal. Nem voltak rendelkezések arra nézve, hogy valamely ország elhagyja az euróövezetet, pedig ez a jelenlegi körülmények között valószínűleg elkerülhetetlen” – mondta Soros, habár konkrét országot nem említett.

Az euró fennmaradása mindenkinek létfontosságú érdeke, de “jelenleg nincs B terv. Ezért ragaszkodnak a kormányzatok a fennálló helyzethez, ezért iparkodnak fenntartani a meglévő elrendezést, ahelyett, hogy elismernék: vannak alapvető hibák, amelyeket orvosolni kell. Nézzünk szembe azzal, hogy gazdasági összeomlás szélén vagyunk, amely mondjuk Görögországban kezdődik, de könnyen továbbterjedhet. A pénzügyi rendszer továbbra is rendkívül sérülékeny” – vélekedett Soros Görgy.

A mostani helyzetet jó alkalomnak nevezve a lehetséges intézkedések közt említette, hogy az EU létrehozhatna nagyobb közös központi költségvetést az áfabevételek vagy a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adók egy részéből, európai intézményt alakíthatna a bankok garantálására, és megháromszorozhatná mentőalapját szintén az adóbevételekből.

Hosszú távon az euró megmaradása feltételének mondta a politikai uniót az EU-ban. A hiányosságok közé sorolta, hogy az euróövezetnek van ugyan közös központi bankja, de nincs sem központi kincstára-pénzügyirányítása – végeredményben pénzügyminisztériuma -, sem költségvetési politikája. Az euró a különbségek mélyülését okozta ott, ahol konvergenciát vártak tőle – mondta Soros, a spanyol és a német versenyképesség színvonalát összehasonlítva.

Az európai integráció “kifogyott a lendületből”, és jelenleg az integrációval ellentétes folyamat zajlik – vélekedett.

Európa választás előtt áll, hogy nemzeti vagy európai szinten kezeli-e a helyzetet – mondta. Az EU “túlélését” alapvető érdeknek nevezte. Soros szerint az európai közvéleménynek kell arra ösztönöznie az európai vezetőket, hogy kidolgozzanak egy európai megoldást, egy “B” tervet.

A beszélgetés egy másik résztvevője, Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője is úgy vélekedett, az EU-nak politikai unióvá kell válnia, létre kell jönnie egy közös politikai térnek és egyfajta “Európai Egyesült Államoknak”. A politikai unió kulcsa a vezetők közvetlen választása mellett egy közvetlen európai adó lehetne, amely érdekeltté tenné az unió polgárait az uniós politika formálásában – mondta.

Verhofstadt szerint jelenleg hiányzik az EU-ban a valódi politikai vezetés, ehelyett a tagállamok politikusai részéről egyre gyakrabban találkozni nacionalista és populista érvekkel. Ezek “megpróbálják elhitetni az emberekkel, hogy nemzeti keretek között lehetséges megoldást találni” a problémákra – mondta. A politikus ezzel szemben úgy látja, a nemzetközi gazdasági válság lehetőséget teremt a politikai unió felé haladásra.

Soros szerint az “Európai Egyesült Államok” a jelenlegi politikai légkörben utópia, de abban egyet lehet érteni, hogy “európai megoldásra” van szükség.

(Forrás: FN.hu)

Öt éven belül vége az eurónak

“Szinte biztosra vehető”, hogy az euróövezet a következő öt évben – de esetleg már 2013-ig – felbomlik. A dél-európai tagállamokban ugyanis olyan súlyos további kiigazító intézkedésekre lenne szükség, amelyeket a helyi lakosság már nem tűrne el, a folyamatos külső segítséget pedig mind a megsegített, mind a hitelező országok előbb-utóbb megelégelik – jósolta hétfőn megjelent előrejelzésében az egyik vezető londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) prognózisa szerint Németországnak jelenleg nincs más választása, mint a kompromisszum az újabb kisegítő csomagról most folyó tárgyalásokon. A stabil euró előnyei ugyanis túltesznek a Németország által nyújtott újabb és újabb hitelek költségein, akkor is, ha e hiteleket nem fizetik vissza teljes egészében.

Éppen ezért valószínűtlen, hogy az euró már rövid távon összeomlana. A CEBR előrejelzése szerint azonban várhatóan még további kisegítő csomagokra is szükség lesz, és ezeket már “nehéz lesz folyamatosan fizetgetni”.

Az elemzés szerint “előbb-utóbb mind a görög lakosság, mind a külföldi hitelezők belefáradnak ebbe a vesztes csatába, és ez a valutaunió felbomlásához fog vezetni, Görögország és várhatóan több más tagállam távozásával”.

A segélycsomagok újabb sorozata és a végső soron bekövetkező adósságátrendezés késleltetni fogja a felbomlás pillanatát, de ez a pillanat “el fog jönni” – jósolták hétfői előrejelzésükben a CEBR londoni elemzői.

A ház szerint az euró felbomlása nyomán valószínűleg kárt szenved számos európai – főleg francia – bank fizetőképessége, és a dominóhatás veszélye miatt olyan bankmentő akciókra lesz szükség, mint amilyenek a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlását követték, bár ezek tényleges mértéke függ majd attól is, hogy a hatóságok milyen gyorsan tudják kezelni a fejleményeket.

Az euróövezet felbomlásának lehetőségét más nagy londoni házak sem zárták ki legutóbbi helyzetértékeléseikben.

A Capital Economics – az egyik vezető citybeli pénzügyi-gazdasági előrejelző központ – szakértőinek Görögországgal kapcsolatos minapi elemzése szerint ismét úgy tűnik, hogy egy tagország “küszöbönálló katasztrófája” szükséges az euróövezeti döntéshozók határozott intézkedéseinek kikényszerítéséhez. Mivel azonban a jelek szerint minden válaszlépésnek az előzőeknél kisebb a hatása, és az egyre újabb válságjelenségek felbukkanása között eltelő idő is mind rövidebb, most már komoly kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a valutauniót jelenlegi formájában egyben lehet-e tartani – állt a Capital Economics elemzésében.

A világ egyik legtekintélyesebb közgazdásza, Nouriel Roubini minap Londonban megjelent cikkében szintén kételyeinek adott hangot az euróövezet jövőjével kapcsolatban.

A New York-i Egyetem pontos előrejelzéseiről világszerte ismert gazdaságtan-professzora – aki már 2006-ban megjövendölte az amerikai jelzálogpiacról kiinduló pénzügyi válságot – a Financial Timesban a múlt héten azt írta, hogy az euróövezeti válsággal kapcsolatos, “majdcsak átevickélünk valahogy” megközelítéssel nem sikerült gyógyírt lelni az alapvető problémára, vagyis az unión belüli széttartó folyamatokra, és ha ez nem változik, az euróövezet – egyes gyengébb tagországok “kihullásával” – a felbomlás felé veszi az irányt.

(Forrás: Index.hu)

Horrorforgatókönyv: egy svájci frank egy euró, vagyis 265 forint?

Fájdalmas prognózissal rukkolt elő a svájci kormány és az ottani exportszövetség: a frank szerintük akár az euróval megegyező szintre erősödhet a közeljövőben.

Az közös európai pénz gyengülése a görög, a portugál, az ír és a spanyol adósságválság miatt csakugyan kódolva van. Ebben a helyzetben a befektetők számára a logikus menekülési utat a dollár mellett a svájci frank vásárlások jelentik, amelyek tovább erősítik az alpesi devizát.

A frank izmosodását fékezheti az Európai Központi Banktól a jövő hónapra egyre többek által várt kamatemelés, ami értelemszerűen az euró erősödését hozná.

Eközben többen számítanak a svájci jegybank kamatemelésére is, ami drágíthatná a frankot, a versenyképesség romlása miatt tönkre menetellel és elbocsátásokkal fenyegetné a az exportra termelő, illetve a turizmusból élő svájci cégeket.

Ha egy euró egy frankot érne, akkor a kivitel szűkülése miatt több ezer cég települne külföldre, ami 100-150 ezer munkahely megszűnésével járna – vélik svájci ipari szakértők.

Töretlen a frankerősödés, de valószínűtlen a paritás az euróval

Mivel az eurózóna adósságválsága rövid távon nem kezelhető és a frank erősödése nem csupán a helvét gazdaság szereplőinek okoz fejtörést, hanem a magyar devizahiteleseknek is.

Ők azonban a legfrissebb elemzések szerint most fellélegezhetnek. Abban mindenki egyetért, hogy az alpesi deviza túlzott erősödésének a berni jegybank mindenképpen gátat vetne, még ha folyamatosan hangsúlyozza is, hogy szűkek a devizatartalékai, vagyis nem tud akkora mennyiségű eurót felvásárolni, amivel érdemben gyengítené a frankot és segítene feljebb tornászni a közös európai fizetőeszköz árfolyamát.

A legvalószínűbb forgatókönyvnek most a szakértők szerint az látszik, hogy a svájci jegybank a jövő héten nem nyúl a kamathoz, viszont az Európai Központi Bank júliusban a pénz drágítására szánja el magát.

A Napi Gazdaság által idézett elemzők az egy hónappal korábbi előrejelzésekhez képest ugyanis lefelé módosították az euró/frank keresztárfolyamra gondolt céláraikat.Egy hónapos távlatban 1,285-ről 1,247-re csökkent az elemzők konszenzusa, egy év múlva azonban már 1,346 lehet a keresztárfolyam szerintük.

Figyelembe véve, hogy az euró/forint esetében ráadásul 266 forintról felfelé, 268 forintra módosították várakozásaikat a szakértők, ez a frank/forint keresztárfolyamában 215 forintos értéket jelenthet, ami nincs messze a jelenlegi piaci ártól.

Egy év múlva azonban a 264 forintos eurócélárat figyelembe véve már csak 197 forint lehet a frank árfolyama. Ez ugyan jó hír, azonban akik 180 forint körül fixálják a frankhitelüket, még ebben az esetben is azzal kell számolniuk, hogy három és fél év múlva jelentős többletteher rakódik rájuk – számolnak a szakértők.

(Forrás: Hiradó.hu)

Magyar termékekért kampányol a köztársasági elnök felesége

Schmittné Makray Katalin szerint fontos, hogy amit hazánkban megtermelnek, azt mi fogyasszuk, hiszen ezzel munkahelyeket tartunk meg.

A köztársasági elnöki hivatal munkatársai gondolták ki a kampányt, és ők kérték felé Schmittné Makray Katalint a Vedd a magyart! Védd a magyart! kampány arcának – derült ki az MTV Ma reggel című sorában. Schmittné Makray Katalin elmondta, nagyon nagy kárt okozott a gazdáknak az elmúlt hetek rossz kommunikációja, tudjuk, hogy sokan eladhatatlan árukat őriznek otthon, nem azért mert baj lenne velük, hanem azért, mert arról beszélnek, hogy esetleg lehet.

A magyar élelmiszerek árára azt szokták mondani kicsit drágább, ez igaz, de, ha közvetlenül vásárolnánk a gazdáktól, akkor olcsóbban juthatnánk az árukhoz – mondta Schmittné Makray Katalin. Igaz, hogy az áruházláncokban olcsóbb, de nem veszünk ott nagyobb mennyiséget paprikából, paradicsomból – tette hozzá a köztársasági elnök felesége.

Schmittné Makray Katalin szerint fontos, hogy amit hazánkban megtermelnek, azt mi fogyasszuk, mi vegyük, hiszen azt nekünk termelik, és ezzel munkahelyeket tartunk meg, embereknek segítenünk.

(Forrás: Hiradó.hu)

Újra világválságot jósol Roubini

Hatalmas vihart okozhat a világgazdaságban, ha felerősítik egymás hatását a legnagyobb kockázatot hordozó jelenségek: az Egyesült Államok óriásira duzzadt költségvetési hiánya, a kínai GDP-növekedés zuhanásszerű csökkenése, Japán gazdasági stagnálása és az európai adósságválság – állítja Nouriel Roubini közgazdászprofesszor, aki 2006-ban megjósolta a 2008-as pénzügyi válság kirobbanását. (Igaz, 2002-től kezdve minden évben többször is elmondta, hogy jövőre biztosan válság lesz. Végül 2007-ben igaza lett.)

Szerinte egy a háromhoz az esélye annak, hogy ezek a tényezők 2013-tól kezdve vészesen visszafogják a világgazdaság növekedését. Az emelkedő amerikai munkanélküliség, a megugró élelmiszer- és olajárak, a növekvő kamatok Ázsiában, a japán földrengés miatt megsérült kereskedelmi kapcsolatok és a kezelhetetlennek látszó magán- és államadósságok akadályozzák a gazdaság működését, és Roubini úgy látja, hogy a pénzpiacok a jövő év közepén elkezdhetnek aggódni amiatt, hogy a kockázatok 2013-ban összeadódnak.

Fellázadnak a kötvénypiacok

A professzor szerint a kötvénypiacok lázadásához vezethet a demokrata amerikai kormány, illetve a republikánus ellenzék eredménytelen küzdelme a költségvetési hiány kezeléséről.

Az USA ezermilliárd dolláros deficitet görget maga előtt idén, jövőre és várhatóan 2013-ban is, és előfordulhat, hogy a befektetők egyszer csak mintegy felébredve álmukból – akárcsak Európa esetén – megvonják a bizalmukat az amerikai kötvényektől, az égbe emelve a kamatokat és megállítva a fellendülést.

Európában át kell ütemezni a görög, a portugál és az ír államadósságot, és ha túl sokat várnak ezzel a döntéshozók, az összeomláshoz vezethet – véli Roubini.

Kínában 2013-ban durván visszaeshet a GDP bővülése, mivel azt az exporton kívül egyre inkább a magas – a GDP 50 százalékát elérő – beruházási ráta táplálja. Ha az állótőke-befektetések visszaesnek, az hatalmas kapacitásfelesleget és a bankoknál óriási rosszhitel-állományt hagyhat maga után, ami még inkább lassítaná a növekedést.

(Index.hu)

Napi egymilliárdot nyertek eddig a Széchenyi-terv pályázói

A márciusban indult Új Széchenyi-terv keretében 100 milliárd forint, azaz durván napi 1 milliárd forint támogatást nyertek el eddig a pályázók. Ennél jóval több pályázat születik, csak a kkv-k naponta, átlagosan kétmilliárd forint támogatási igényt fogalmaznak meg.

Az Orbán Viktor kormányfő által januárban bemutatott Új Széchenyi-terv márciusi indulása óta 3100 pályázat érkezett be, eleinte hetente, átlagosan 250 pályázatot nyújtottak be az igénylők, ez mára 450-re emelkedett – mondta Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztéspolitikai államtitkára csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján és hozzátette: A vállalkozás-fejlesztési programhoz kétezer, a zöldgazdaság-fejlesztési programhoz hatszáz igénylés érkezett, 100, illetve 50 milliárd forint értékben.

Az államtitkár közölte, hogy az 1100 milliárd forint keretösszegű Széchenyi-terv forrásaira benyújtott pályázatok háromnegyede kis- és középvállalkozásoktól érkezik, hetente átlagosan 14 milliárd forint támogatást igényelnek. Molnár Ágnes közölte: Március eleje óta 327 pályázatról született pozitív döntés, összesen több mint 100 milliárd forint támogatást nyertek el az igénylők. Ez azt jelenti, hogy naponta átlagosan durván 1 milliárd forintról született döntés.

Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke szerint egyszerűbbé vált a pályázási rendszer, a korábbi átlagosan 30-40 oldal helyett ma már nyolcoldalas pályázati anyag is elegendő. Az elnök többek között elmondta, hogy a jövőbeni fejlesztések között szerepel, hogy a pályázati rendszerben bevezetik az elektronikus aláírást, ami szintén könnyíteni fogja az eljárást.

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a Széchenyi-terv januári bemutatáskor közölte, a hídépítés az egyik fontos irány, cél egyebek mellett a komáromi híd létrehozása. Molnár Ágnes a hídépítési tervekről azt mondta, hogy a komáromi híd előlészületei folyamatban vannak, az Ipolyra tervezett hidak létrehozása is az eredeti terv szerint halad. Az államtitkár az [origo] azon kérdésére, hogy a következő időszakban hol várható nagyszabású hídépítés azt mondta, a Duna budapesti szakaszára tervezett gyalogoshídról szóló előterjesztés a következő időszakban kerül majd a kormány elé, de konkrétumokat, így például a gyalogoshíd tervezett helyéről nem beszélt.

Szalóki Flórián, a Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatóságának főigazgatója közölte, a közeljövőben három komolyabb hídfejlesztés várható. Az egyik a vásárosnaményi Tisza-híd felújítása, a budapesti M0-ás körgyűrű új hídja, amelynek köszönhetően jelentősen bővül a körgyűrű kapacitása, a harmadik fontos fejlesztés pedig a vasúti közlekedést érinti. Megkezdődik a Déli összekötő vasúti híd tehermentesítése érdekében – valahol Dunaújváros magasságában – létrehozandó Duna-híd előkészítése. Szalóki Flórián konkrét időpontokat nem mondott a hídfejlesztésekkel kapcsolatban, de hozzátette, a hídépítéseknek az előkészítése és az ahhoz kapcsolódó fejlesztési források felhasználása a nagyszabású munkák miatt várhatóan még a mostani – 2007-től 2013-ig tartó -, uniós kötstégvetési ciklusban indulnak el, de a munkák áthúzódhatnak a 2014-2020-ra.

(Forrás: origo.hu)