2011. szeptember hónap bejegyzései

Új valuta és bank Isten városában a nyomornegyedek felszámolásáért

Saját pénzt vezettek be, és új közösségi bank is megkezdte működését Rio de Janeiro egyik nyomornegyedében.
Az új pénz a CDD nevet viseli, bevezetésével akarják növelni a helyi kereskedők forgalmát, a közösségi bank segítségével pedig fejleszteni kívánják a kisvárossá dagadt nyomornegyed gazdaságát a Rio de Janeiró-i vezetők, akik a szegénység csökkentésére hozták meg intézkedéseiket. “A pénz, ami a gettóban termelődik, maradjon is itt. Bebizonyosodott, hogy ez a politika hatékonyan szorítja vissza a szegénységet” – fogalmazott Eduardo Paes, a brazil metropolisz polgármestere. Az új devizát csak Isten városa (Cidade de Deus) nyomornegyed lakói használhatják a nyomornegyed kijelölt létesítményeiben. A fizetőhelyek 10 százalékos kedvezménnyel várják azokat, akik CDD-vel rendezik a számlát. Isten városának új közösségi bankja 0,5-ös, 1-es, 2-es, 5-ös és 10-es címletekben bocsátott ki CDD-t, amelynek neve a városrész portugál nevének kezdőbetűit idézi.

A Rio egyik favelája, több százezren élnek ilyen nyomornegyedekben. (Kép forrása: einclusion.hu)
A bankókon helyi lakosok arcképe látható. A pénzintézet hitelt is kínál a termelés és a fogyasztás fellendítésére, de ez Brazília hivatalos pénznemében, reálban érhető el. Az új pénz csak a favellabeli kereskedelemre korlátozódik, mivel a dél-amerikai ország alkotmányának 164. cikkelye szerint a pénzkibocsátás joga a brazil központi bankot illeti meg. Isten városa az 1960-as években kezdett benépesedni, a városrész mindig is a bűnözés és kábítószer-kereskedelem melegágya volt. Ez a nyomornegyed ihlette Fernando Meirelles 2002-es filmjét, az Isten városa című alkotást. A favellában jelenleg mintegy 40 ezren laknak. Járt már ott Barack Obama amerikai elnök is, aki feleségével és lányaival látogatott el Isten városába márciusban.
(Forrás: pozitivnap.hu)

Devizahitel, egy összegben visszafizetve 180 forinton

Meglepő javaslatot ismertetett a devizahitelek rendezésére Lázár János a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok két napos frakcióülése után. 180 forintos frankárfolyamon lehetne végtörleszteni a hiteleket, ennek minden terhét a bankok viselik.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatót tart a Fidesz-KDNP-frakció háromnapos ülésén született döntésekről.

MTI – Czeglédi Zsolt A legnagyobb kormánypárti frakció szerint, amennyiben a kölcsöntulajdonos egy összegben kívánná a devizahiteleit törleszteni, akkor ezt a korábbi csomagban rögzített 180 forintos frank árfolyamon, euró esetében pedig 250 forinton tehetné meg. Legalábbis ennek a felétételeit kellene biztosítani a pénzt folyósító banknak, s ezzel együtt az ezzel járó költségeket is nekik kellene viselniük. Mindezt Lázár János ismrettete Hajdúszoboszlón a frankcióülést követő sajtótájékoztatón.

Elemzők szerint nagy ára lenne a Fidesz-javaslatnak

A kormány elméletileg varárnap dönt arról, hogy támogatja-e ezt a javaslatot. Az aligha kérdéses, hogy ez durván megterhelné a bankok üzletmenetét, ám kérdés, hogy ez valóban megtörténne-e. Bizonytalan mennyien tudnának annyi pénzt összeszedni, amellyel a devizahitelüket ki tudnák egyenlíteni. Ha ez nem jön össze a fennmaradó összeget ismét hitelből kellene finanszírozniuk. Ami felveti annak a kérdését, hogy azt milyen költségszintek mellett tudná megszerezni az ügyfél.

Az persze egyértelmű, hogy jókora különbség és előny származna abból, ha ilyen árfolyamon törlesztene valaki, hiszen péntek reggel csaknem 230 forint volt a frank ára. Egy 165 forintos frank jegyzés mellett felvett, 10 millió forintos kölcsön esetében – persze akkor, ha a tökerészből még nem sok fogyott el – most csaknem 3 millió forintos “kedvezményt” lehetne összehozni.

Aligha meglepő, hogy a hír kihúzta a padlót a OTP Bank árfolyama alól. Lázár János tájékoztatója után, nem sokkal a pénzintézet részvényeinek ára 6 százalékos mínuszban volt. A zuhanás kora délutánre elérte a 10 százalékot, így a papír kereskedését fel is függesztették.

Makrogazdasági szemszögből tekintve a devizahitelek arányának csökkenése jelentős kockázatot emelne ki a rendszerből és lényegesen javítaná hazánk nemzetközi megítélését is. A mostani lépésnek ebben a formában komoly ára van, amit a tervek szerint kizárólag a bankok viselnének – kommentálte a fejleményeket az Equilor Befektetési Zrt.

Az OTP 2011 első féléves gyorsjelentése szerint a hazai operációban nettó értelemben mintegy 1800 milliárd forint összértékű hitelállománnyal rendelkezett. Számításaink szerint ennek kb. a fele lehet devizaalapú, a portfólión belül azonban nehéz megbecsülni a pontos devizaarányt.

Ha a 2011. június végi devizaárfolyamokat vesszük alapul, akkor a CHF/HUF esetében kb. 25százalékos, míg az EUR/HUF esetében 7-8 százalékos különbséggel szembesülne az OTP a törlesztésnél/visszafizetésnél. A hitelállományra vetítve legrosszabb esetben ez 150-200 milliárd forintos veszteséget jelentene az OTP-nek, amely részvényenként 500-700 forintos értéket tesz ki (ha mindenki visszafizetné az összes hitelét).

Ez az összeg azonban nem tartalmazza azt a hatást, amit egy ilyen volumenű tranzakció okozna a devizapiacon, hiszen a svájci frank alapú hitelek törlesztése áttételesen jelentős frankvételt generál, ami adott esetben feljebb tornászhatja a CHF/HUF kurzust.

Ez a javaslat ebben a formában nem valósul meg – véleményezi a felvetést a brókercég. A későbbiekben arra számítunk, hogy bizonyos kondíciók fellazulnak. Legvalószínűbb forgatókönyvként most 20-25 milliárd forintos kiadást prognosztizálunk az OTP-re nézve, ez azonban a részletek napvilágra kerülésével változhat.

Nem konzultáltak a Magyar Bankszövetséggel arról a javaslatról, amely szerint a devizahiteleseknek lehetővé tennék adósságuk rögzített árfolyamon történő végtörlesztését – írta a hirado.hu. A szervezet a javaslatot elnöksége állásfoglalása után kommentálja – mondta Müller János, a bankszövetség vezető tanácsadója pénteken.

Azoknak az adósoknak azonban érdemes kétszer is végiggondolniuk, hogy élnek-e a lehetőséggel (feltéve, hogy a kormány ebben a formájában támogatja az elképzelést), akiknek nem tudják megtakarításukból egy összegben rendezni tartozásukat, ezért forinthitellel váltanák ki jelenlegi devizaalapú kölcsönüket. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az új konstrukcióban a jelenleginél magasabb lesz a törlesztőrészletük.

A devizaalapú jelzáloghitelekből még átlag tizenöt év futamidő van hátra, így mi is ezzel, illetve a devizaárfolyamok esetében a mostani szintekkel (ez a frank esetében 230, míg az eurónál 278 forintot jelent) számoltunk, valamint a jelenlegi átlagos hiteldíjmutatókkal (thm) kalkuláltunk. Ez alapján azt kaptuk, hogy a frankhitelek esetében hiába csökken a tőketartozás forintban számított értéke 22 százalékkal a végtörlesztéseknél alkalmazott kedvezmény eredményeként, a piaci alapú forinthitelek magasabb terhe miatt a törlesztőrészlet így is közel három százalékkal nő.

Az euróalapú hitelek átváltásakor valamelyest rosszabb a helyzet: a tőketartozás forintban számított értéke 11 százalékkal csökken, a kamatkülönbözet miatt viszont a törlesztőrészlet így is hat százalékkal emelkedik. Míg ugyanis a frankalapú lakáshitelek átlagos thm-je hat százalék körül van, az euróban jegyzett kölcsönöknél pedig ez a mutató 7,5 százalék, addig a piaci alapú forint lakáshiteleknél most az átlagos thm 10,5 százalék.

Nyugalmasabb időben, kedvezőbb devizaárfolyamok mellett a veszteség nagyobb, hiszen kisebb arányban csökken a tőketartozás, és a törlesztőrészlet is egy alacsonyabb szinthez képest emelkedik. A svájci nemzeti bank (SNB) bejelentése előtti egy hónapban nem ritka 240-es, vagy e fölötti frank mellett persze a nyereség is nagyobb, illetve már a törlesztőrészlet is csökkenést mutatna, elemzők azonban a jegybanki beavatkozástól a frankárfolyam 220-230 forint közötti stabilizálódását várják. (Az SNB kedden jelentette be, hogy nem engedi 1,2 százalék alá erősödni a frankot az euróval szemben.)

A törlesztőrészlet alakulása persze nagyban függ attól, hogy hány évig kell még fizetnie a hitelét az adósnak. A devizaalapú és a forinthitelek kamata közti különbség rövid távon nagyobb mértékben érvényesül, vagyis, ha valakinek az átlag tizenöt évnél kevesebb van hátra a törlesztésből, akkor a havi kiadása nagyobb mértékben emelkedik az említett mértékeknél az átváltás eredményeként.

Péntek délután az Magyar Nemzeti Bank is közleményt adott ki. Ebben felhívják a figyelmet arra, hogy az MNB az elmúlt napokban számos javaslatot terjesztett elő a kormány számára a hitelesek terheinek könnyítése érdekében. A jegybank most újra megerősíti, hogy csak olyan megoldás lehet megfelelő a hitelesek terheinek csökkentésére, mely nem veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását és működőképességét.

A Magyar Nemzeti Bank célja, hogy a kormány és a jegybank, a PSZÁF és a bankok bevonásával, közösen találjon kivitelezhető és stabilitást biztosító megoldást a hitelesek terheinek csökkentésére. Az jegybank csak olyan megoldások kidolgozását támogatja, amelyek a fizetőképes adósokat nem sodorják a nemfizetés irányába, valamint amelyek hatására a bankok tehervállalása nem veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását és működőképességét, amely a hazai gazdaság fenntartható fejlődésének egyik alappillére.

(Forrás: Népszabadság Online)