2011. november hónap bejegyzései

Lengyel: az IMF-nek nem érdeke, hogy megmentse Magyarországot

A közgazdász szerint Magyarország rálépett az ukrán, román, bolgár útra. Az is rontja az ország helyzetét, hogy nem hisznek nekünk.

A Nemzetközi Valutaalapnak nem érdeke, hogy megmentse Magyarországot – erről Lengyel László a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója beszélt az Egyenes Beszédben. Hozzátette: az IMF akkor jöhet, ha az Európai Unió arra kéri őket, hogy segítsen, mert ez azt jelenti, hogy az EU felelősséget vállal Magyarországért, hogy a program megfelel a nemzetközi standardoknak. A közgazda úgy látja, ha a kormány bekeményít, olyan helyzetbe kerülhetünk, mint Románia, ahol először elküldték a Valutaalapot, több hitelminősítő is bóvli kategóriába sorolta az országot, ami kormányválsághoz vezetett, és most az IMF programját hajtják végre. Lengyel László szerint Magyarország rálépett az ukrán, román, bolgár útra. A szakember szerint az is rontja az ország helyzetét, hogy nem hisznek nekünk. Az, hogy először háromszázalékos növekedéssel számol a kormány, majd hétről-hétre más számokkal áll elő, nagymértékben rontja a hitelességet – magyarázta. Lengyel László szerint ez odáig vezethet, hogy a befektetők csak magas kamatok mellett vesznek majd magyar állampapírokat. A szakértő szerint az igazán nagy baj nem a 2012-es költségvetés, hanem, hogy nincs a rendszerben növekedés. Lengyel úgy véli: új beruházásokra lenne szükség, ha nem lesznek, akkor 2014-ig nem lesz növekedés az országban, ami azt eredményezheti, hogy hat-hét évig nem bővül a gazdaság. Ilyenre nem volt példa az egész XX. századi magyar történelemben.

atv.hu

Európai lázadásoktól félnek a britek

Az eurózónában található brit nagykövetségek utasítást kaptak a londoni külügyminisztériumtól, hogy készítesenek terveket az ott élő britek átsegítésére az euró összeomlásán és az ezt kísérő tüntetési hullámokon – írja a Telegraph.

A lap arról ír, hogy miközben Olaszország egyre nehezebben jut hitelhez, Spanyolország pedig egy nemzetközi mentőcsomag igénybevételén gondolkozik, Nagy-Britannia miniszterei egyre valószínűbb forgatókönyvnek tartják, hogy megtörténik a korábban elképzelhetetlen, és felbomlik az eurózóna.

A minisztériumok ezért felkészülnek a legrosszabbra, és úgy kalkulálnak, hogy csak idő kérdése a közös európai pénz megszűnése.

A külügyminisztérium ezért adott nemrég utasítást arra a nagykövetségeknek, hogy kezdjék meg a felkészülést a legrosszabb eshetőségekre, így a görögországihoz hasonló folyamatos tüntetésekre és általános társadalmi elégedetlenségre is.

Emellett a diplomatáknak arra is fel kell készíteniük az eurózónában lakó több tízezer brit állampolgárt, hogy egy esetleges pénzügyi összeomlás elérhetetlenné teheti a bankszámláikat, így könnyen készpénz nélkül maradhatnak.

(Forrás: Imdex.hu)

“Magyarország már a lefolyóban van” – a magyarokon röhög a Dow Jones újságírója

Lényegében leírta a válságba került Magyarországot a Dow Jones egyik vezető szerkesztője az amerikai gazdasági hírszolgáltató egy kedden publikált videójában. A hírügynökség munkatársa nem érti, miért nem szólt senki a magyaroknak, hogy devizaalapú jelzáloghitelt nem szabad felvenni.

“Egyes eurózónán kívüli országok is egyre inkább nyomás alá kerülnek, elsősorban Magyarország, ahol a befektetők kivonulása miatt súlyos következmények körvonalazódnak” – így vezette fel Nick Hastings, a Dow Jones devizapiaci szerkesztője a hírügynökségnek azt az anyagát, amelyben két régiós tudósítóval Magyarország helyzetét boncolgatta.

Hastingsnek arra a kérdésére, hogy mitől sebezhető Magyarország, az egyik tudósító, Clare Connaghan azt válaszolta, azért, mert nagyon sok a devizaalapú jelzáloghitel, és az összes jelzáloghitel kétharmadát az utóbbi időben különösen sokat erősödő svájci frankban vették fel.

Hastings itt értetlenkedve elnevette magát, mondván, “mindenki azt mondja, hogy ilyet nem szabad csinálni, jelzáloghitelt csak saját devizában szabad fölvenni”. Azt is hozzátette, “valakinek szólnia kellett volna a magyaroknak, hogy amit tesznek, az nem a legokosabb dolog”.

A másik tudósító, Geoffrey Smith magyarázatképpen megjegyezte, a frank- és forintalapú hitelek kamatszintjében hatalmas volt a különbség. Úgy vélte, bár a magyar kormány próbálja kezelni a problémát, nincs nagy mozgástere, mert az előző kormányok ötvenről nyolcvan százalékra vitték fel a GDP-arányos államadósságot. “Magyarországnak most elég nacionalista kormánya van, mely tavaly elküldte az IMF-et, így az országnak nincs már olyan védőhálója, mint például Romániának” – mondta Smith.

Hastings itt ismét elnevette magát, majd azzal fűzte tovább a beszélgetést: “Szóval Magyarország megy lefelé a lefolyón, sajnos láttunk már ilyet más országok esetében – de hogyan hat mindez az eurózónára?” Miután Smith megemlítette, hogy az osztrák bankok nagy magyarországi kitettsége miatt a probléma akár Ausztria elsőrendű minősítését is veszélyeztetheti, Hastings egy vicces megjegyzést tett “az Osztrák-Magyar Monarchia utáni másnaposságról”, mire Smith azzal reagált: [a Monarchiának] “fel sem lett volna szabad bomlania”.

A Dow Jones videója Magyarországról:

(Forrás: Origo)

Összeomlás jön november 23-26-án – itt a világvége forgatókönyve

2011. november 9., szerda 13:26 Komócsin Sándor

Egy a világgazdasági kockázatok elemzésére specializálódott elemző cég 65 százalékos valószínűséget ad annak, hogy november végére teljesen összeomlanak az európiai adósságválság kezelésre tett erőfeszítések.
hirdetés

Óriási valószínűséget, 65 százalékos esélyt ad annak az Exclusive Analysis elemző cég, hogy a november 23-26. közötti napokban bankválság robban ki a Európában, miután Görögország csődbe megy, és a pénzügyi összeomlás azonnal továbbgyűrűzik az olasz bankrendszerre – ismerteti a világgazdasági kockázatok elemzésére szakosodott intézet elemzését a CNBC. A szakértők szerint napról napra kisebb a valószínűsége annak, hogy az EU vezetői átküzdik magukat az adósságválság mocsarán, és világos menetrendet vázolnak fel a helyzet rendezésére.

Napokon belül indul a láncreakció

Az Exclusive Analysis legvalószínűbb forgatókönyve azzal indul, hogy az USA, Nagy-Britannia és a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) megtagadják, hogy külön forrást biztosítsanak az eurózóna válságkezeléséhez az IMF mellett létrehozandó alapon keresztül. A második lépésben a görög és a portugál kormány összeomlik, mivel a politikai erők nem tudnak megállapodni az egyre erősebb szociális elégedetlenséget okozó válságkezelés következő lépésein.

Németországban tovább erősödik az ellenállás az európai stabilitási eszköz (EFSF) finanszírozásával szemben, ami odavezet, hogy a parlament csökkenti az ország hozzájárulását az alap tőkéjéhez. Erre reagálva Kína és a többi BRIC-ország világossá teszi, hogy nem ad pénzt az EFSF e célból létrehozandó társalapjába.

Három nem után még két nem

Az EFSF kénytelen az Európai Központi Bankhoz (ECB) fordulni finanszírozási forrásért, ám az európai jegybank megtagadja ezt, miután gyakorlatilag egyet jelentene a fedezetlen pénz kibocsátásával. Ezért az alap nem tudja finanszírozni a bajban lévő eurózóna-államokat, amivel eldől az unió október végén tartott csúcsértekezletén hozott döntések egyik fontos tartóoszlopa.

A hanyatló pillér következő dominóként elsodorja a megállapodás másik alapelemét, a magánhitelezők engedményét – látva a válságkezelés összeomlását az európai bankok visszautasítják görög államkötvényeik értékének 50 százalékos csökkentését. A folyamat végén mind az Nemzetközi Valutaalap (IMF), mind az ECB megszünteti Görögország finanszírozását.

Betéteikért tülekedő emberek a bankok előtt

A jövő hét végén, november 18. és 22. között a hitelminősítők AAA-ról AA-ra rontják a francia adósságok besorolását, a bankközi hitelezés lefagy, Görögországban és Franciaországban heves tiltakozások indulnak az újabb megszorítások ellen. Spanyolországban a választások után megalakuló kormány a korábbiaknál is keményebb lépésekre kényszerül, Portugália bejelenti, hogy nem tudja teljesíteni az EU-IMF segítségért cserébe vállalat pénzügyi céljait.

Ezzel kockázatosabbá válik a Lisszabonnak nyújtott kedvezményes hitel. Ez és a francia leminősítés az EFSF kötvényeit is magával rántja, besorolásuk AA pluszra romlik. A PIIGS-országok (Görögország, Portugália, Írország, Spanyolország, Olaszország) kötvényhozamai elszállnak, az olasz papíroké 7,3 százalékra megy fel. Másodlagos hatásként a saját bankjaikban nem bízó olasz és spanyol betétesek megrohanják a pénzintézeteket, ami számos bankok súlyos helyzetbe taszít.

Adio Görögország, viszlát bankbetétek

Legyünk konkrétak! Görögország november 23. és 26. között megy csődbe. Athén elhagyja az eurózónát elkezdi nyomtatni saját pénzét, hogy megmentse bankszektorát. Az új drahma gyorsan elveszi az értékét, így a görög kötvények tulajdonosai azt látják, hogy euróban nyújtott hiteleik az új valutában fabatkát sem érnek.

Összességében a kormányok csődbe mennek adósságuk kezelhetetlensége miatt, a bankok pedig állami adósaik bedőlése miatt, ami európai szintű bankválsághoz vezet – írják az Eclusive Analysis elemzői. A kisember pedig azt fogja tapasztalni, hogy befagyasztották a bankbetétei kifizetését.

Kisebb katasztrófa – 25 százalékos eséllyel

A kutatóintézet 25 százalékos esélyt ad annak, hogy Európa tovább tudja magát gyömöszölni a válságkezelésben. Ez a forgatókönyv azzal számol, hogy a választók adnak némi esélyt az új olasz, görög és spanyol vezetésnek, hogy bizonyítson. Portugália ebben az esetben is elbukja céljai teljesítését, a francia adósságokat pedig leminősítik.

Görögország januárban vagy februárban csődbe megy, de az összeomlást enyhíti egy új megállapodás, amelyben a magánhitelező bankok görög állampapírjaik értékének 70 százalékát írják le. A spanyol és az olasz kötvényhozamok átlépik a hét százalékot, a két ország adósságait szintén leminősítik. Portugáliában és Spanyolországban nő a szociális feszültség, ami megnehezíti a kényszerintézkedések végrehajtását.

Javítja a hangulatot a görög csőd

Ugyanakkor az USA és Nagy-Britannia kevésbé áll ellen annak, hogy az IMF forrásaiból erősítsék az EFSF-et, ami a görög csőddel együtt javítja a piaci hangulatot, s így megáll a spanyol és az olasz kötvényhozamok emelkedése. Spanyolország és Olaszország az IMF szárnyai alá menekül.

A javulás átmeneti lesz: 2012 végére újra elmélyül a válság és újrakezdődnek a civil tiltakozások. Görögország búcsút mond az eurózónának, és ismét elindulnak a találgatások az európai monetáris unió jövőjéről.

Van optimista forgatókönyv is

Az elemző intézet 10 százalék esélyt ad annak, hogy az adósságválság megoldódik. Ez a forgatókönyv is azzal számol, hogy Görögország az év vége előtt fizetésképtelenné válik, de a többi PIIGS-országban hatalomra kerülő új vezetés elég erős lesz az összeomlás megállításához. A csőd az új athéni kormány irányítása alatt rendezett lesz, a magánhitelezők 70 százalékos leírást vállalnak.

Az USA, Nagy-Britannia, az IMF és a BRIC részt vállal az EFSF megerősítésében. Az ECB folytatja az eurózónatagok államkötvényeinek vásárlását. Franciaországot leminősítik, de újratőkésíti bankjait.

Német-francia happy end

Franciaország és Németország 2012 első két hónapjában megállapodásra jut egymással az ECB új hitelezési gyakorlatáról és fiskális szerepvállalásáról, ami azt jelenti, hogy az európai jegybank lesz az utolsó finanszírozási forrás, amelyre az eurózóna országai számíthatnak. Berlin követelésére ezen belül korlátozzák a PIIGS-országoknak adható ECB-hiteleket.

A happy endes forgatókönyv szerint erre az egyezségre válaszul a piaci viszonyok javulásnak indulnak, a PIIGS-kötvények hozama mérséklődik. Olaszország és Spanyolország a csökkenő finanszírozási költségeknek köszönhetően némi levegőhöz jut, majd francai-német nyomásra elkezdenek tárgyalni adósságaik átalakításáról, ami tartalmazhat könnyítéseket a törlesztési feltételekben vagy szólhat a futamidő meghosszabbításáról.

(Forrás: napi.hu)