2012. május hónap bejegyzései

Hatalmas pénzeket szívnak ki a bankok Magyarországról

A Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint 2014-ig további jelentős, mintegy 5-10 milliárd eurót kitevő külföldi forráskivonás várható a hazai pénzpiacról. A bankok alig merik hitelezni a magyar vállalatokat, így a gazdaság növekedése sem tud beindulni. 2-3 év alatt 3000 embert bocsátottak el a hazai bankszektorból.

További részletek: Privátbankár.hu

Végre van statisztikai adatunk. Miért jó ez? Ha kimutatható, hogy a bankok szerződései semmisségi szerződések, akkor jó esélyünk arra, hogy azokat ne kelljen visszafizetni, vagy csak részlegesen kelljen visszafizetni, esetleg kamatmentesen.

Hogyan?

A ma elérhető forint mennyiséget, ill. magyarországi pénztömeget hasonlóan kell elképzelni, mint egy tavat, amibe hol több víz van, hol kevesebb. A víz a pénzt szimbolizálja.

Ha növelni akarjuk a pénz mennyiségét a szükséges mennyiségre, hogy mindenki munkához, és a szükségleteihez jusson, akkor erre összesen három féle mód van:

  • Vagy újabb hiteleket veszünk fel a kereskedelmi bankoktól
  • Vagy az MNB-be újabb pénzt teszünk bele, külföldi hitelekből, pl. az IMF-ből
  • Vagy az ország költségvetésén keresztül tesszük bele, de ezt az adókkal ki is vonjuk a gazdaságból, így ez a Mi nézőpontunkból nem érdekes, mivel évről-évre többet veszünk ki, mint teszünk bele

Amit az MNB tesz bele a gazdaságba, annak kamataival együtt un. SWAP ügyletekkel szintén folyamatosan csökkentik a tavunk vízmennyiségét, ill. úgy adnak vizet a tóba, hogy azt kamatostul ki is veszik belőle. Meddig tartható ez fent?

Így csak a kereskedelmi bankok újabb hitelére szorítkozhatunk, de ha azt is a fenti cikk alapján folyamatosan kivonják a gazdaságból, akkor a korábban felvett vállalkozói-, önkormányzati-, ill. magánszemélyek által felvett hitelek egy része, amit kivisznek az országból, azok visszafizethetetlenek lesznek, ill. maga a hitelezési szerződések lesznek teljesíthetetlenek, hiszen az a pénz hiányzik a gazdaságból, ami a visszafizetés fedezete, így ezek a hitelszerződések elméletileg semmisek, ill. részlegesen semmisek.

Ahhoz, hogy egy korábban felvett hitelt vissza lehessen fizetni, a következőket kell figyelembe venni:

  • A felvett hitel kamataihoz szükséges pénz mennyiségét biztosítani kell a lokális gazdaságba, ahol a hitel született
  • Ebből az új hitelből fizetett adófizetési kötelezettségre elköltött pénz mennyiségét a költségvetésen keresztül egy az egyben arányban szintén biztosítani kell a lokális gazdaságba, ahol a hitel született
  • A megtakarításokra által kivont pénzek mennyiségét is biztosítani kell a lokális gazdaságba, ahol a hitel született
  • Az import termékekre elköltött pénz mennyiségét, aminek nincs export fedezete, szintén biztosítani kell a lokális gazdaságba, ahol a hitel született
  • Az exporthozamok profit kivitelének azt a részét, ami által esetlegesen deficites lehet egy export, szintén biztosítani kell a lokális gazdaságba, ahol a hitel született

Kíváncsian várjuk, melyik ügyészség képes ezt megérteni, és a szükséges jogi lépéseket megtenni ez ügyben.

Euró helyett saját pénzben fizetnek a görögországi Vólosz lakói

Sajátos megoldást választottak a görögországi Vólosz kikötőváros lakói a készpénzforgalom kiküszöbölésére: euró helyett a saját maguk kitalálta pénznemben, TEM-ben fizetnek az árukért és szolgáltatásokért.

A BBC tudósítójának helyszíni beszámolója szerint a rendszer tulajdonképpen egyszerű cserekereskedelem: ha valaki elad egy árucikket, vagy szolgáltatást nyújt, akkor annak ellenértékét jóváírják a számára a rendszerben, oly módon, hogy egy TEM egy eurót ér. Ebből a “megtakarításból” aztán ő is vásárolhat másoktól a helyi pénzért.

Az interneten szervezett kereskedési rendszerhez a 80 ezres város lakosságából eddig mintegy 800-an csatlakoztak: mindegyiküknek van egy TEM-folyószámlája, és ezen írják jóvá az eladott tételek ellenértékét, illetve terhelik meg a vásárolt tételekkel.

A város piacán gyakorlatilag mindent meg lehet vásárolni: élelmiszereket, zöldségeket, ruházati cikkeket, ékszereket, elektronikai termékeket, és cserébe lehet nyelvórákat, vagy informatikai oktatást eladni. A BBC tudósítójának ottjártakor egy fiatal nő éppen 24 TEM-ért vásárolt díszes gyertyákat, a rávalót jógaórákkal teremtette elő.

Mindamellett a városka lakói tisztában vannak azzal, hogy a TEM csak alternatív fizetőeszköz lehet az euró mellett, de mindenképpen reménykeltő kezdeményezés a válsággal sújtott Görögország lakosai számára.

(Forrás: gazdasagiradio.hu)

A pénzvilág elpusztít bennünket, majd magát

Az olasz kormány korábbi pénzügyminisztere a pénzvilág hatalma elleni, egész Európára kiterjedő tüntetések veszélyére hívta fel a figyelmet. „Az emberek felfogták, hogy sorsuk nem függhet jegybankelnököktől, akik a politikát alakítják. Felfogták, hogy ez a rendszer nem maradhat tovább fenn, hogy a pénzvilág előbb bennünket pusztít el, azután saját magát” – fogalmazott Giulio Tremonti a Corriere della Sera hétfői számában.

Az egykori miniszter emlékeztetett: ő már kezdettől fogva állította, hogy el kell választani a bankok produktív tevékenységét a spekulációtól, hogy be kell tiltani a derivátumokat, és be kell vezetni az eurokötvényeket. „Ezeket mind leírtam a könyvemben, s most Francois Hollande (francia elnökjelölt) és a német szociáldemokraták programjában látom őket viszont” – nyilatkozta Tremonti.

A politikus, aki a tavaly novemberben megbukott Berlusconi-kormányban irányította a pénzügyi tárcát, élesen bírálta az Itáliát az adósságválságból kivezetni próbáló Monti-kormány szigorú takarékossági politikáját. Szerinte ugyanis ez a politika óhatatlanul a társadalmi feszültségek növekedéséhez fog vezetni. A kormány takarékossági csomagterve nem kiegyensúlyozott, mert alapját az adók és a járulékok emelése képezi, ezek viszont az alacsony jövedelmű rétegeket sújtják elsősorban – érvelt Tremonti.

(Forrás: Index.hu)