2012. november hónap bejegyzései

Hierarchiák, avagy az EU gazdasági “rendjének” (vagy inkább diktatúrájának) nyomvonala

“Mivel a demokrácia, az a többség diktatúrája, ezért a fogalom önmagában paradox”

Ideje lenne ránézni, hogy valójában ki is a király!

1.       Európai Tanács, az EU csúcsszerve – Ő választja meg az EKB operatív szervét

2.       Kormányzótanács – az EKB igazgatóság hat tagja, valamint az eurózónát alkotó, jelenleg 16 ország központi bankjainak elnökei alkotják, az MNB nélkül, azaz az MNB a jelen “gazdasági rendben” nincs érdekképviselve(!)

3.1.  EKB, Európai Központi Bank – ez a bank az Európai Unió központi bankok központi bankja.

3.2. BIS – Nemzetközi Fizetések Bankja – Bázel, az MNB 1930 óta tagja, és azóta is folyamatosan kapja az irányításokat.

4.       Központi Bankok Európai Rendszere (KBER). Minden Európai Uniós központi bank része az KBER-nek

5.       MNB. Az MNB-nek a fenti szervezetekben nincs érdekvédelme, ill. ami van, az csak az EU parlamenti képviselőinket jelenti, ami hatásában jelentéktelen, így kimondható, hogy nem vagyunk ráhatással a “saját” pénzünkre.

6.       Kereskedelmi bankok – A kétszintű bankrendszer miatt, ami 1987-óta működik, a pénz nagyobb részét Ők kezelik a belső gazdaságban (a pénz kisebb, de jelentős részét a Magyar Államkincstár, a takarékszövetkezetek, a hitelszövetkezetek és egyéb pénzügyi intézmények)

7.       Multinacionális vállalatok, és lobby csoportjaik – a devizakiszolgáltatottságunk miatt ők az Országgyűlés felett állnak informálisan, mivel, ha számukra nem tetsző törvények lépnek életbe, akkor a tőkét azonnal kivonják az gazdaságunkból, és az országból is, ami a totális gazdasági összeomlást eredményezné. Ezért születnek általában a multinacionális vállalatoknak tetsző törvények a magyar termelői szektorral szemben, mert a rövidtávú, azaz 4 éves ciklusokban szükség van az ő devizatartalékaikra.

8.       Országgyűlés, többpártrendszer – a törvények egy része az előbb említett lobby csoportok által születik

9.       Kormány: a kormány a diktatórikus nyomvonalán csak a 9. szereplő. Így tisztán látszik, hogy a 12 szinten létezni próbáló gazdasági szereplőknek nem szolgái, hanem a fenti gazdasági rend helytartói, esetleg a hatások csillapítói, ahol a működési szabályokat, végrehajtási rendeleteket egy magasabb szinten határozzák meg. A legtöbb ember csak eddig látja a felelősöket lentről, és ha nekik nemtetsző gazdasági helyzetben találják magukat, akkor maximum annyit tudnak mondani, hogy: “Orbán Viktor mondjon le”

10.   Minisztériumok

11.   Állami végrehajtás, pl. rendőrség, honvédség

12.   Állampolgárok, magyar vállalatok

Felismerés 1: a magyar állampolgárok, és magyar vállalatok jövedelmének kb. fele, és a jövedelmük, vagyonuk jövőjének nagy része, részben a gazdasági rendben felettes szervek által-, részben a pénzügyi műveltség hiánya miatt folyik „el” adó formájában ezen összefüggések alapján.
Felismerés 2: nem beszélhetünk független Magyarországról, amíg ebben a struktúrában vagy nincs önálló monetáris szuverenitásunk, vagy nincs egy erős érdekképviseletünk.