Pénzvilág bejegyzései

Miért nem számíthatunk a politikusokra?

Sokan várnak arra, hogy egyszer talán jobb lesz, ha majd egy “másik” kormány lesz hatalmon. Az első demokratikusan választott kormány óta közben pedig eltelt 25 év, és sokak számára nem hozta meg ez az idő a választások előtt ígért jólétet. Mi lehet ennek az oka? Ezekre a kérdésekre törekedtünk olyan összefüggéseket bemutatni, ami reményeink szerint elgondolkodtatja az olvasót, és nagyobb felelősségre és tettekre ösztönzi a változáshoz.

A hatalom megtartása

A demokráciában a hatalom megszerzését a választók kiszolgálásával lehet csak megtartani, ezért kizárólag a választók kollektív tudatosságát kiszolgáló kormány intézkedésekkel lehet csak azt megtartani. Ezt a jelenséget hívjuk népszerűségnek is. Vagyis, ha egy kormány népszerűtlen intézkedéseket hoz, akkor kevésbé tudja megtartani hatalmi pozícióját, még akkor is, ha ezek a népszerűtlen intézkedések amúgy ésszerűek, és a népet védenék.

ocracy

A rendszerváltás okozata

1989-ben arra szavaztunk mindannyian (ill. az akkori aktív társadalom), hogy az államhatalomnak kevesebb legyen a beleszólása a közéletbe, és helyette inkább a civil hatalom kapjon érvényesülési teret. Ezt hívjuk demokráciának. A rendszerváltás pedig akkor lényegében egy pénzügyi rendszervàltást jelentett a szabadpiacra épülve, ahol az egyszintű bankrendszer helyett kétszintű bankrendszert kaptunk (szerintünk teljesen feleslegesen), és a devizakorlátozást felváltotta a lebegőáras forintárfolyam, pedig ez az MNB-s intézkedés 1926 óta védte az államadósság drasztikus növekedését egészen 2001-ig.

A társadalmi felelősségvállalás

Sokan joggal várják el, hogy a politikai vezetőink erkölcsösen képviseljék és szolgálják a népet, de azt kevesen veszik figyelembe, hogy a vezetőink közülünk kerülnek ki, vagyis a mi saját kollektív erkölcsi, és morális értékrendünk határozza meg, hogy vezetőinknek milyen erkölcsi és morális elhivatása lesz. Tehát nem várhatunk el felelősebb vezetést a mi saját erkölcsi és morális felelősségvállalásunk nélkül.

A pénzügyi háttérhatalom

Mára szinte minden ország a nagybefektetők érdekérvényesítésének játékszerei lettek. Azért nehéz minden ország mindenkori kormánynak ezekből a kiszolgáltatottságokból kibújniuk, mert ha bármilyen radikális intézkedést hozna az aktuális kormány, akkor a nagytőke elkezdene kivonulni az adott gazdaságból, aminek a következményeit nem igen akarja egy kormány sem felvállalni, mivel az népszerűtlen lenne.

nwo

Összegezve

Egy szabadpiac vezérelte országban a gazdasági felelősség hiányának sokéves eredményeiben egy folyamatosan növekvő államadósságot hoz létre, amit elvileg radikálisan, és diktatórikusan korlátozni kellene, mert a sokszor olcsóbb és a jobb külföldi termékek folyamatosan eladósítanak bennünket a deviza fedezet nélküli környezetben. Azonban ezt a korlátozást sem a szabadpiaci alapelvek nem teszik lehetővé, sem ezeknek az intézkedéseknek a népszerűtlensége, ezért a politikusok csak asszisztálnak az államadósság kezelésében, amit a nép hoz létre a felelőtlen pénzkezelésével. Vagyis a politikusok hatalommegtartási motivációjuk miatt sosem fognak javulást hozni mindenkinek, mert ugye az népszerűtlen korlátozásokat kellene bevezetni, így csak magunkra számíthatunk. Miután pedig a politikusaink pedig egy idő után felismerik a fenti összefüggéseket és a többség feladja az országmegváltó terveit, ezután már csak szépeket ígérnek, és a háttérben a hatalmukkal visszaélve a közpénzekből időnként saját érdekeltségeiket építik fel, mert az eredeti politikai ambíció csak szélmalom harc lenne.

Ha pedig megfigyeljük a Fidesz vagy a Jobbik átalakulását, mindkét párt szépen lassan lejjebb adta az eredeti megnyilvánulását, és mindkettő szépen lassan egy szokványos, konformista kommunikációt vett át a radikális megnyilvánulások helyett.

Mi változott az Orbán-kormány alatt itthon?

Még csak véletlenül sem szeretném, ha valaki azt hinné, hogy az Orbán kormány mellett kampányolok (mert van mit kritizálni bennük), de úgy érzem, hogy össze kell gyűjteni végre azokat a tetteit a II. és idővel majd a III. Orbán-kormánynak, ami az általuk ígért változásokat mutatja meg Józsi bácsi szemével is.

Teszem ezt azért, mert jártamban-keltemben látom, hogy mennyien nem értik őket az emberek, ezért csak felülnek az ellenzéki kommunikáció uszításának, holott azért az Orbán kormány tesz jó dolgokat is csak sajnos meg kellene érteni őket.

Orbán-Viktor

Már most szeretném lefektetni, hogy sok mindent másképp csinálnék én is, de könnyű innen kritizálni az internet mögül.

Kezdjük az alapoknál:

  • Egy fontos közgazdasági alaptétel:
    közgazdaságilag eredendő bűn devizában eladósodni!!!
    Ez a leges-legfontosabb összefüggés, ami ma sokan megtanultak mára a devizacsalással kapcsolatban, ezért szerintem ebben egyetértünk. Épp ezért fontos, hogy ezt mi, mind egy közösen adózó nép, szintén ne adósodjuk el devizában, ha lehet.
  • A legfontosabb kérdés mindig az, hogy a politikai, gazdasági, és törvény-szabályozások milyen hatással vannak az MNB devizaalapra. A jegybanki devizaalap változása, az alfája és omegája a jólétünknek. Ha csökken az alap, akkor államilag eladósodunk. Ha növekszik, akkor csökken az államadósságunk. Ha van államadósságunk, akkor megnő az adózás és a megszorítás. Ha az lecsökken az államadósságunk, akkor csökkennek az adók és a megszorítások is
  • Ha a vásárlásaink által elhagyja a pénzünk az országot, akkor csökkentjük az MNB devizaalapot, ha külföldre adunk el bármit, és a pénz bejön az országba, akkor növeljük az MNB devizaalapot. Vagyis, amikor külföldi terméket fogyasztunk, akkor növeljük a adókat és a megszorítást, amikor exportálunk, akkor csökkentjük azokat
  • Ha jövedelmet viszünk ki, és kint adózunk, az ugyanolyan hatással van a devizaalapra, mint a termék importálás, vagyis növeljük itthon a többiek adózását
  • Tavaly Magyarország 22.000 milliárd Ft értékben fogyasztott importárut (bár több volt az export bevételünk a multigyártók miatt, de a devizaegyenleg jelentősen deficites). Ha ebből megtakarítanánk 3600 milliárd Ft-nyit, és helyette hazai árut vennénk akkor pontosan 100.000 munkahely jönne létre, de az emberek foggal-körömmel védik magukat, hogy miért fognak idén is import árut vásárolni a 20 Ft-tal drágább hazai helyett. Ugye, ezért is OV a hibás …
  • Az OV kormány jelenleg is több eszközzel védi a devizaalapot az alábbiak szerint:
    • bevezette az Erzsébet-utalványt, amivel regulázza a multikat, azaz csak akkor fogadhatják el a multik az Erzsébet- utalványt, ha megfelelő mennyiségű hazai terméket forgalmaznak, amivel kevésbé áramlik ki deviza, és így kevésbé csökken az MNB-s devizaalap, valamint megmaradnak a hazai munkahelyek
    • a folyamatosan gyengülő Ft-ot az MNB kevésbé erősítteti vissza, mint korábban, amivel így drágább lesz az importáru, és olcsóbb az exportálás, ami védi és építi az MNB devizaalapot és munkahelyeket hoz létre
    • az alacsony jegybanki alapkamat megint csak csökkenti az államadósság növekedést, amivel kevesebbet kell majd idővel adózni
    • 2010 óta a forgalomban lévő pénz mennyisége 50%-kal nőtt, amivel gyorsabban lehet pörgetni a gazdaságot
    • a keleti nyitás néven jelentősen nőtt az exportbevétel (de sajnos nem elég gyorsan, ugyanis a hazai importfogyasztás az elmúlt 1 évben gyorsabban nőtt, mint az export bevétel, de ez nekünk köszönhető, akik csak az olcsót vásárolják a hazai helyett, ezért ez fekete pont OV számláján, mert nem nyitja meg gyorsabban a keleti piacokat:)
    • felfejlesztette a budapesti turizmust, ami megint csak növeli a devizaalapot (pl: a Király u.-ban nagyon sok pénz van, csak ki kell találni, hogyan adja nekünk ezt át a turista, de ez megint kinek a felelőssége? A miénk. Ehelyett csak állásokat keresünk, de ezért nem fizet a turista … ééérteed Maaargit)
    • bevezette a “trafikmutyi” néven elhíresült trafikpályázatokat, amivel számos hazai vállalkozás jut bevételhez, míg a külföldiek nem, vagyis erősíti a devizaalapot ez a változtatás is
    • sarcolja a multikat, amivel megint csak védi a devizaalapot (pl. csak a bankok 2010-2011-ben 3500 milliárdot vittek ki, ami kb. 90.000 munkavállaló 1 éves fizetése, ma veszteségesek a bankok, így azt a korábbi megtakarításaikból kell fedezni, ami megint csak megakadályozza a devizakiáramlást)
    • államosítanak stratégiailag jelentős vállalatokat, mint pl. az E-on, amivel növelik a központi költségvetést vállalati profitból adó helyett, és ha ez előtte multié volt, akkor a devizaalapot is védik általa, mert nem folyik ki a profit az országból, vagyis további adót takarít meg
    • az állami pályázatokat hazai kézben osztják szét, amivel a pénz itthon marad, és nem folyik el egy multi által, így a pénzforgása miatt előbb-utóbb hozzád is eljut, ha értéket termelsz, míg multi esetében soha nem kapsz belőle
  • Ezen a táblázaton jól látszik, hogy a GDP arányos külföldi államadósság 21%-ot csökkent az OV kormány alatt
    http://akk.hu/object.6066a3b1-4c6d-4b97-84c5-cd883126b2ec.ivy
    Sosem a belső adóssággal van a baj, hanem a külső adóssággal. Az összes GDP arányos államadósság ugyan nem csökkent jelentősen, de az államadósság szerkezete megváltozott a külsőről a belsőre az OV kormány alatt, mint látható
  • Ha a mindenkori kormány túl gyorsan kezdené az élősködőket kiűzni az országból (főleg akkor, amikor a nép többsége ellene dolgozik tudatlansága miatt), akkor a nagytőke elkezdne kivonulni az országból, amitől meggyengülne a Forint, mivel a kivonulás csökkenti a jegybanki devizaalapot, és ha ez túl gyors ütemben történik meg, akkor beszakad a HUF, ami által Ukrajnához hasonló zavargások jöhetnek létre fosztogatásokkal. Végül a nemzetközi sajtó visszhangja által megjönne a nemzetközi támogatottsága is a NATO beavatkozásának, és így megdöntenék azt a kormányt, aki jót akar, majd visszatesznek egy olyan bábkormányt a helyére, aki újabb IMF hitellel indítaná a stabilizálást devizakötvény kibocsájtás helyett. Kinek kell ez?

Végül a legnagyobb akadály

KÖZÖS FELLÉPÉS A PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSÉÉRT

pénzcsapdaNa végre! 4 éve ezzel is lehetett volna kezdeni, de akkor ez a magazin nem jött volna létre 🙂

Az MNB legfrissebb hírei: “A megállapodást aláíró felek közös célja, hogy együttműködésük révén is elősegítsék a lakosság pénzügyi kultúrájának és pénzügyi tudatosságának fejlesztését, hozzájárulva ezzel a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéshez, és a pénzügyi rendszer kockázatainak mérsékléséhez. A pénzügyi kultúra a pénzügyi ismeretek és képességek olyan szintje, amelynek segítségével az egyének képesek a tudatos és körültekintő döntéseikhez szükséges alapvető pénzügyi információkat azonosítani, majd azok megszerzése, illetve értelmezése alapján meghozni saját pénzügyeiket érintő döntéseiket, felmérve azok lehetséges jövőbeni következményeit.”

További részletek: http://www.mnb.hu/Sajtoszoba/mnbhu_pressreleases/mnbhu_pressreleases_2014/mnbhu_sajtokozlemeny_20140508

Akkor most hogy is áll az államadósság?

Mivel sok a szkeptikus, és a média mellémagyarázása, ezért születik ez a cikk. A mai kormány 4 éves munkája mindenképp pozitív ennek a grafikonnak a vetületében. Minden más csak mellébeszélés. Forrás: Eurostat

A grafikonon azt látjuk, hogy Magyarországnak van a legkevesebb adóssága a EU vezető országaihoz képest is.

Mi az a munkaerő-hányados?

Hogyan lehet mérni, hogy ki mennyit tesz bele a munkahelyteremtésbe, ill. a nemzetgazdaságba azért, hogy a válságot kezeljük? Erre lehet egy jó mutató az úgynevezett munkaerő-hányados, ugyanis, a válságkezelés egyik módja a munkahelyek teremtése, ill. a fizetések növelése.

Munkaerőcsökkentés

Definíció

A munkaerő-hányados (MH) azt mutatja meg, hogy egy cégnél (szervezetnél) mennyi nettó árbevétel kell 1 ember foglalkoztatáshoz. (Az a jó, ha ez a szám minél alacsonyabb, mert akkor a megtermelt pénz az alkalmazottaknál marad).

Számolás

a szervezet éven nettó árbevétele/12hónap/foglalkoztatottak száma, módosítva a beszállítók ugyanezen értékének náluk elköltött forgalomarányos foglalkoztatottak számával, ami szintén módosított foglalkoztatotti adatokat tartalmaz előzőek alapján. A számolás komplexitása a Google Page Rank szerinti módosítások alapján egy folyamatosan finomodó érték. Épp ezért első körben meg lehet határozni közvetlen foglalkoztatottakkal történő számítást és beszállítókkal történő számítást, ami sokkal finomabb adat.

Az Opten szerint 2011-ben a közvetlen foglalkoztatotti adatokból számolt MH értéke: Forset Papírgyár 3,38 (millió Ft/fő), a Dán FERROBETON Zrt. 1,59 millió Ft/fő ; A Gyermelyi Tészta kb. 3,33 millió Ft/fő; A Hamburger Hungária Zrt 16,19 millió Ft/fő; Hajdú Zrt. 1,26 millió Ft/fő; Műszertechnika-Holding Zrt. 19,26 millió Ft/fő; A jelenlegi adatok alapján a Magyar Termék Nonprofit Kft összes tagvállalatának az átlaga 2,28 (millió Ft/fő). Ez a szám természetesen nem egy állandó érték, hanem sávosan változhat a vállalat kapacitásának kihasználtsága, és innovációs fejlesztések által, de mindenképp irányadó a helyzet feltérképezésére.

(Elhatárolódás a géprombolástól: Ezzel a meghatározással nem szeretnék géprombolóknak tűnni, ami az ösztönös munkásmozgalom megnyilvánulási formája volt a 19. század elején. A géprombolók főként kézműipari munkások a gépek alkalmazásában látták nyomoruk fő okát, ezért összetörték ezeket. Gépromboló mozgalmak elsősorban Angliában és Franciaországban voltak.)

Mint írtam, a végleges értéket a beszállítók forgalomarányos munkaerő-hányadosa súlyozhatja, a Google Page Rank-hez hasonlóan. Vagyis, ha a Forest Papírgyár pl. a Hamburger-Hungáriától (HH) vásárolna csomagolóanyagot közvetlenül évente pl. 1 milliárd Ft értékben, akkor az 1 milliárd Ft a HH-nál ugye nettó: 1000 millió Ft / MH: 16,17 millió Ft/fő = 61,76 főnek teremt munkahelyet a Forest közvetve a Hamburger Hungáriánál. A Forest Papírgyár munkaerő-hányadosa így forgalomarányosan lecsökken az egész éves bevételük alapján: a 2011-es MH: 9.006.746.000,- Ft / (222 fő saját alkalmazotti létszám, meg 61,76 fő beszállítói alkalmazotti létszám) = 2,64 millió Ft/fő.

Vagyis a Forest Papírgyár közvetlenül 3,64 millió Ft-nént foglalkoztat egy főt, az egyik beszállítójával módosítva pedig 2,64 millió Ft-énként foglalkoztat egy főt.

Ha ezt a számot hivatalosan is láthatóvá tennénk, akkor rögtön kitűnne, hogy ki mennyivel járul hozzá a magyar válsághoz, és a munkaerő növeléséhez.

Te bűnös vagy?

Van a közgazdaságtanban egy olyan fogalom, hogy eredendő bűn. Ha még nem találkoztál vele, akkor gondolom Te is felteszed a nagy kérdést, hogy mi köze a bűnnek a gazdasághoz?

Nos, javaslom, olvasd el az alábbi bejegyzést, és meglátjuk Te bűnös vagy-e gazdaságilag 🙂

eredendo_bun

A közgazdaságtan definíciója szerint:

A közgazdaságban az úgynevezett „eredendő bűn” azt jelenti, hogy az adott ország nem tud a saját valutájában hosszú lejáratra eladósodni, s az eladósodás ekkor devizában és rövid lejáratra következik be. Forrás: Közgazdasági Szemle, 2009. május NEMÉNYI JUDIT cikke: A monetáris politika szerepe Magyarországon a pénzügyi válság kezelésében
Vagyis: az „eredendő bűn” a devizaeladósodás

A bűnről: Bél Mátyás evangélikus püspök, tudós a rovásírásos emlékek gyűjtője által, 1718-ban publikált régi magyar fordítása a kerestény imának: „Mi atyányk ki az menyekben vagy, szenteltessék az te neved. Jőjön el országod. Légyen az te akaratod mi képen menyben azonképen az földönis. Az mi kenyerünket az mindennapiat adgyad nékünk ma. És engedd meg mi nékünk az mi adóságinkat miképpen miis meg engedünk azoknak az kik mi nékünk adóssok és ne hadgy minket késértetbe jutnunk de szabadiczs meg az gonosztul. Mert tied az ország és az hatlom és az diczsőség mind öröknöröké amen”

Tehát a legnépszerűbb keresztény imánkban, és fohászunkban a bűn = adósság

Hogyan adósodtunk el devizában?

A lakossági, és vállalati devizahitelek problémáját mára mindenki ismeri, és érzi a bőrén. De azt kevesen tudják, hogy az állami devizaadósságnak milyen története van, és milyen ma is működő folyamatai alapján esünk bűnbe minden nap. Ennek a bűnbeesésnek a megismeréséhez kattints ide, és olvasd el ezt a bejegyzést.

Fix fizetés feltétel nélkül

Még meg sem száradt a digitális tinta az előző blogbejegyzésemen, aminek a címe: a szabadságnak ára van, és máris egy másik tanító, Takáts Péter a bejegyzésem “keretrendszerét” visszaadta egy teljesen más nézőpontból, ami alapján akár minden magyar állampolgár feltétel nélkül kaphatna fix fizetést.

Tudom, egyeseknek elképesztően hangzik, de nézzétek meg az alábbi kisvideot, ahol meglátható benne a lényeg:

A szabadságnak ára van!

A legtöbben úgy vélekedünk, hogy a magyar állampolgárnak is jogosan jár a szabadsághoz való joga, és az európai emberhez méltó életminőség. Ha hasonlattal kellene élni, akkor a magyar állampolgár jogosan várja el, hogy ha egy német állampolgárhoz hasonlóan nem is, de mindenképp jobb életszínvonal jár neki, mint az Unió átlagos állampolgárainak, akiknek jobban megy.

a_szabadsag_ara

Jogilag ez teljesen elvárható, és a jog meg is adja rá a lehetőséget ma, de a lokális gazdaság már sajnos nem. Németországban sokkal jobban szervezettebb, és védettebb a saját, és nem európai gazdaságuk. Sokkal több pénz áramlik be az országukba, mint a miénkben, és sokkal jobban tudják emiatt elosztani maguk közt.

A mi “nemzetgazdaságunkban” (ha még lehet ilyenről beszélni) ezzel ellentétben annyi külföldi árut vásárolunk meg egy évben, hogy abból kb. 430 000,- embert lehetne eltartani itthon, de mivel mi, magyar állampolgárok, munkavállalók, vállalkozók, és egyben vásárlók, nem foglalkozunk azzal, hogy vásárlásaink által mennyi pénz marad itthon, esetleg általunk ki kap fizetést a jövő hónapban, mielőtt ki kell fizetnünk az újabb sárga csekket, csak a minél olcsóbb ár számít … na itt kezdődik a németek gondolkodása, és a mi gondolkodásunk között egy lényeges különbség, azaz Ők tudják, hogy a szabadságnak, és a jólétnek ára van.

Szóval, innentől mindenki nyugodtan vásároljon az “Ildiben”, és vegyen “Malfina” terméket, vagy más boltokban más német terméket, mert azzal csak fenntartjuk hazánkban a munkanélküliséget, és eltartunk egy gazdag németet, aki köszöni, de nagyon jól érzi magát, és Te adtad Neki a fizetésének egy részét, és ez sok más ország lakóira is vonatkozik.

Esetleg el kellene gondolkodni azon, hogy aki szeretne egy munka kényszer nélküli szabad, gazdaságilag biztonságos országban élni, az hajlandó-e megfizetni szabadságunk árát.

Persze megtehetjük azt is, aki inkább elmegyünk ebből az országból, amit apáink hagytak ránk így vagy úgy, és felelősségre vonhatunk bárkit magunkon kívül, hogy önmagunk feloldozottjává váljunk a közös vezeklés helyett. Aki ezt választja, attól kérem, hogy figyelje meg azt az országot, hogy ott mit csinálnak másképp az emberek közösen, amitől jobban megy nekik a gazdaságuk.

Aki itt marad, és elég volt neki várnia arra, hogy valaki oldja meg helyette az életét, annak szeretném jelezni, hogy olvassa el ezt a bejegyzést is, és eszerint tegyen hozzá a szabadság árához.

Ha tetszik ez a bejegyzés, oszd meg kérlek a barátaidközt, hogy minél többen tudjanak róla, hogy mi a szabadságunk ára.

Ezért kellett ennyit adózni, és megszorítani

Sokan teszik fel a nagy kérdést, hogy miért kell ennyit adózni, és hová tűnnek a pénzeink? Miért kellenek az újabb megszorítások?

A Privátbankáron kijött egy cikk: Több mint 600 millió eurót utalt ma az IMF-nek Matolcsy

Bár ezt az összegű kifizetést most épp Euro kötvényből teljesítette az állam, de a 2008-as 20 milliárd Euros adósság összes visszafizetését adóemelésekkel, és a szociális háló megszorításaival lehet visszafizetni. Mindezt miért? Mert túl sok devizát fogyasztott el Magyarország, aminek jelentős része még mindig az importáru fogyasztás, ami 2011-ben 15600 milliárd Ft-nak megfelelő deviza.

Ha szeretnél kevesebb adót, és nagyobb szociális biztonságot, akkor ne vásárolj feleslegesen import árut/szolgáltatást, és ne utazz külföldre pihenni, ha teheted.

Bővebben az összefüggésekről ebben a bejegyzésben olvashatsz.