Europai Unio kategória bejegyzései

Hierarchiák, avagy az EU gazdasági “rendjének” (vagy inkább diktatúrájának) nyomvonala

“Mivel a demokrácia, az a többség diktatúrája, ezért a fogalom önmagában paradox”

Ideje lenne ránézni, hogy valójában ki is a király!

1.       Európai Tanács, az EU csúcsszerve – Ő választja meg az EKB operatív szervét

2.       Kormányzótanács – az EKB igazgatóság hat tagja, valamint az eurózónát alkotó, jelenleg 16 ország központi bankjainak elnökei alkotják, az MNB nélkül, azaz az MNB a jelen “gazdasági rendben” nincs érdekképviselve(!)

3.1.  EKB, Európai Központi Bank – ez a bank az Európai Unió központi bankok központi bankja.

3.2. BIS – Nemzetközi Fizetések Bankja – Bázel, az MNB 1930 óta tagja, és azóta is folyamatosan kapja az irányításokat.

4.       Központi Bankok Európai Rendszere (KBER). Minden Európai Uniós központi bank része az KBER-nek

5.       MNB. Az MNB-nek a fenti szervezetekben nincs érdekvédelme, ill. ami van, az csak az EU parlamenti képviselőinket jelenti, ami hatásában jelentéktelen, így kimondható, hogy nem vagyunk ráhatással a “saját” pénzünkre.

6.       Kereskedelmi bankok – A kétszintű bankrendszer miatt, ami 1987-óta működik, a pénz nagyobb részét Ők kezelik a belső gazdaságban (a pénz kisebb, de jelentős részét a Magyar Államkincstár, a takarékszövetkezetek, a hitelszövetkezetek és egyéb pénzügyi intézmények)

7.       Multinacionális vállalatok, és lobby csoportjaik – a devizakiszolgáltatottságunk miatt ők az Országgyűlés felett állnak informálisan, mivel, ha számukra nem tetsző törvények lépnek életbe, akkor a tőkét azonnal kivonják az gazdaságunkból, és az országból is, ami a totális gazdasági összeomlást eredményezné. Ezért születnek általában a multinacionális vállalatoknak tetsző törvények a magyar termelői szektorral szemben, mert a rövidtávú, azaz 4 éves ciklusokban szükség van az ő devizatartalékaikra.

8.       Országgyűlés, többpártrendszer – a törvények egy része az előbb említett lobby csoportok által születik

9.       Kormány: a kormány a diktatórikus nyomvonalán csak a 9. szereplő. Így tisztán látszik, hogy a 12 szinten létezni próbáló gazdasági szereplőknek nem szolgái, hanem a fenti gazdasági rend helytartói, esetleg a hatások csillapítói, ahol a működési szabályokat, végrehajtási rendeleteket egy magasabb szinten határozzák meg. A legtöbb ember csak eddig látja a felelősöket lentről, és ha nekik nemtetsző gazdasági helyzetben találják magukat, akkor maximum annyit tudnak mondani, hogy: “Orbán Viktor mondjon le”

10.   Minisztériumok

11.   Állami végrehajtás, pl. rendőrség, honvédség

12.   Állampolgárok, magyar vállalatok

Felismerés 1: a magyar állampolgárok, és magyar vállalatok jövedelmének kb. fele, és a jövedelmük, vagyonuk jövőjének nagy része, részben a gazdasági rendben felettes szervek által-, részben a pénzügyi műveltség hiánya miatt folyik „el” adó formájában ezen összefüggések alapján.
Felismerés 2: nem beszélhetünk független Magyarországról, amíg ebben a struktúrában vagy nincs önálló monetáris szuverenitásunk, vagy nincs egy erős érdekképviseletünk.

Megszületett az EU adóbehajtó pitbullja

Forrás: kalozpart.org; ill. kulturaliskreativblog

Mialatt a foci EB elődöntője, a  Németország-Olaszország meccs ment, és az emberek mámorban tomboltak, Európa politikája egy másik EB-n, az Európai Bizottságban sorsdöntő napját érte meg – talán nem volt véletlen az időzítés sem -, nagy gyorsasággal döntöttek sorsunkról nem választott politikusaink. A tömegtájékoztató médiumok alig foglalkoztak az eseménnyel, pedig ez volt az egyik legnevezetesebb nap az EU történetében.

2012. június 28-ról 29-ére virradóra egy „fekete pénteket“ ért meg Európa és ezt sikernek könyvelte el az elit. Elképesztő! Mától a pénzügyi diktatúrának szabad utat adott az Európai Bizottság. Ezt az ESM szerződés nagyon világosan leírja, csak el kell olvasni.

Az ESM szerződéssel létrejövő szuperbank sebezhetetlen, érinthetetlen, átláthatatlan, ellenőrizhetetlen, senki felé nincs elszámolási kötelezettsége, egyetlen szavára pattannia kell mindenkinek és euró-ezermilliárdokat is átutalni, akár azonnal, az első szavukra, kérdés nélkül.

Ezt 29-énNémetország parlamentje aljasul, sunyiban villámgyorsan jóváhagyta, miközben az ACTA-hoz hasonlóan teljes titokban tartották a részleteket, nem csak a nyilvánosság, de még sok illetékes előtt is, nem volt vizsgálat, elemzés, vita stb., Természetesen a nép véleményét sem kérte ki senki, Németország részéről jóváhagyták és elfogadták ennek a szuperbanknak a fennhatóságát, és ez mélyen felháborít mindenkit. Máris több mint ezer kérelem érkezett be a német alkotmánybírósághoz.

Rompuy és az EB többi tagja most már elégedett lehet, bevált az a stratégiájuk, hogy egy visszafordíthatatlan folyamat elindulhasson, melynek végcélja egy bankok által diktált szuperhatalom.

Mától egy fiskális unióról beszélhetünk, adó, szociális és politikai unió nélkül. Hogy ez mit jelent? A demokratikus Európai Unió végét, mert erre a három pontra a népek nem mondtak még igent és ebben a sorrendben a politikai egyesítés nem lehetséges, sőt a nemzetközi jognak is ellentmond.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy ha az ESM tanács ezt úgy gondolja, akkor az adók direkt mennek a bankoknak, az államok, a kormányok kiiktatásával. Tehát a kormányok nem felelnek a hitelekért, mehet a szabadrablás, a népek teljes kifosztása.

A német kancellár nagyon megtévesztően úgy érvelt, hogy az ESM-hez még egy „európai Bankfelügyeletet“ kell alapítani. Amit elhallgat, hogy ezt az ESM 27. paragrafusa kimondja, hogy az ESM nem ellenőrizhető. Angela Merkelnek még voltak a német parlamentben olyan kijelentései, amik igencsak elgondolkodtathatnak. Ezek szerint az új világrend összeesküvéselméletéről, most már mint reálpolitikakáról beszélhetünk:

Lassan a puzzel össze áll, és az ESM igazi küldetése is megvilágosodik.

Ez azért államcsíny, mert az ESM szerződést csak olyan jogi alapon lehet érvényesíteni, amely nem létezik. Egyszerűen nem létezik még politikai egységes európai állam. Ezzel a tagállamok pénzügyi szuveranitását feladták, és életbe lépett a fiskális diktatúra. Ennek a legtöbb tagállam alkotmánya is ellent mond. “A hatalom a népé, és a törvényhozást az alkotmány szabályozza.” Ez áll a legtöbb alkotmányban. “Ha ez ellen, ennek felszámolására történnek politikai események, akkor a népnek joga van az ellenállásra.” Még ilyenek is állnak egyes alkotmányokban.

Az Európai Bizottság Európa politikai egyesítését nem alkotmányosan akarja elérni, hanem egy ESM szuperbank létesítésével, amelynek diktatórikus joga van az európai pénzügyekről saját magának dönteni. Európai Szövetségi Állam az tagállamok jelenlegi alkotmányai szerint nem lehetséges. Ehhez előbb a nemzeti alkotmányokat kellene módosítani. Magyarországon a kormány ezt szépen kijátszotta, talán ezért is nevezte az alkotmányunkat csak alaptörvénynek, hogy alárendelhesse magát egy új EU alkotmánynak.

Orbán Viktor a csúcs után azt mondta, komoly egyeztetések kellenek itthon, hogy eldöntsük, akarunk-e csatlakozni. Orbán nyitva hagyta mindhárom lehetőséget: a csatlakozást, a kimaradást, de a vétót is.

Zárógondolatként engedjetek meg egy idézetet. 2007-ben, Robert Mundell az Euró egyik atyja ezt mondta:

Euró helyett saját pénzben fizetnek a görögországi Vólosz lakói

Sajátos megoldást választottak a görögországi Vólosz kikötőváros lakói a készpénzforgalom kiküszöbölésére: euró helyett a saját maguk kitalálta pénznemben, TEM-ben fizetnek az árukért és szolgáltatásokért.

A BBC tudósítójának helyszíni beszámolója szerint a rendszer tulajdonképpen egyszerű cserekereskedelem: ha valaki elad egy árucikket, vagy szolgáltatást nyújt, akkor annak ellenértékét jóváírják a számára a rendszerben, oly módon, hogy egy TEM egy eurót ér. Ebből a “megtakarításból” aztán ő is vásárolhat másoktól a helyi pénzért.

Az interneten szervezett kereskedési rendszerhez a 80 ezres város lakosságából eddig mintegy 800-an csatlakoztak: mindegyiküknek van egy TEM-folyószámlája, és ezen írják jóvá az eladott tételek ellenértékét, illetve terhelik meg a vásárolt tételekkel.

A város piacán gyakorlatilag mindent meg lehet vásárolni: élelmiszereket, zöldségeket, ruházati cikkeket, ékszereket, elektronikai termékeket, és cserébe lehet nyelvórákat, vagy informatikai oktatást eladni. A BBC tudósítójának ottjártakor egy fiatal nő éppen 24 TEM-ért vásárolt díszes gyertyákat, a rávalót jógaórákkal teremtette elő.

Mindamellett a városka lakói tisztában vannak azzal, hogy a TEM csak alternatív fizetőeszköz lehet az euró mellett, de mindenképpen reménykeltő kezdeményezés a válsággal sújtott Görögország lakosai számára.

(Forrás: gazdasagiradio.hu)

A pénzvilág elpusztít bennünket, majd magát

Az olasz kormány korábbi pénzügyminisztere a pénzvilág hatalma elleni, egész Európára kiterjedő tüntetések veszélyére hívta fel a figyelmet. „Az emberek felfogták, hogy sorsuk nem függhet jegybankelnököktől, akik a politikát alakítják. Felfogták, hogy ez a rendszer nem maradhat tovább fenn, hogy a pénzvilág előbb bennünket pusztít el, azután saját magát” – fogalmazott Giulio Tremonti a Corriere della Sera hétfői számában.

Az egykori miniszter emlékeztetett: ő már kezdettől fogva állította, hogy el kell választani a bankok produktív tevékenységét a spekulációtól, hogy be kell tiltani a derivátumokat, és be kell vezetni az eurokötvényeket. „Ezeket mind leírtam a könyvemben, s most Francois Hollande (francia elnökjelölt) és a német szociáldemokraták programjában látom őket viszont” – nyilatkozta Tremonti.

A politikus, aki a tavaly novemberben megbukott Berlusconi-kormányban irányította a pénzügyi tárcát, élesen bírálta az Itáliát az adósságválságból kivezetni próbáló Monti-kormány szigorú takarékossági politikáját. Szerinte ugyanis ez a politika óhatatlanul a társadalmi feszültségek növekedéséhez fog vezetni. A kormány takarékossági csomagterve nem kiegyensúlyozott, mert alapját az adók és a járulékok emelése képezi, ezek viszont az alacsony jövedelmű rétegeket sújtják elsősorban – érvelt Tremonti.

(Forrás: Index.hu)

Kikelt magából a Nobel-díjas közgazdász

Ismét az euróövezet adósságválságával foglalkozik Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász a New York Times hasábjain megjelenő blogjában. Meglátása szerint őrültség Spanyolországtól újabb megszorító intézkedéseket elvárni. A neves közgazdász úgy véli, hogy az egész rendszer összeroppanásának kezdetét láthatjuk.

Ismét válság üzemmódba váltott az euróövezet, és ezúttal Spanyolországon van a világ szeme – kezdi írását Paul Krugman, aki szerint ez most jól jött, mert bemutathatja a Németország által vezérelt ortodox válságkezelés őrült tartalmát.

A közgazdász professzor szerint ez most nem a költségvetési politika felelőtlenségéről szól. Spanyolország ugyanis a pénzügyi válság kirobbanása előtt jobb költségvetési pozícióval rendelkezett, mint Németország: 2007-es büdzsétöbblete a GDP 1,9%-ára rúgott, nettó adósságrátája 27%-on állt. Ami Spanyolországgal történt, az nem más, mint az ingatlanpiaci buborék kidurranása, amit jelentős részben német bankok hitelezése futtatott fel és ez végül magával rántotta az egész spanyol gazdaságot. Jelenleg a munkanélküliségi ráta 23,6%-on áll, míg a fiatalok körében minden második állástalan – magyarázza Krugman, aki hozzáteszi: ebben a környezetben várnak el az országtól még több megszorítást. Tényleg kezdem azt gondolni, hogy az egész rendszer (az euróövezet – a szerk.) összeomlása indult meg – zárja írását.

(Forrás: Portfólió.hu)

Mit kíván az IMF?

Nem mintha bármi meglepőt tartalmazna, mégis sokat segít a tisztánlátásban, hogy kiszivárgott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság feltételeinek listája, melyek teljesítése esetén az említett szervezetek hajlandók valamiféle pénzügyi védőhálót vonni az euróválság kedvezőtlen hatásainak különösen kitett Magyarország köré. Azok, aki úgy látják, hogy a korábban az ország szuverenitásának védelméért gazdasági szabadságharcot hirdető kormánynak nincs más választása, mint elfogadni e feltételeket, arról is ejteniük kellene néhány szót, hogy mit jelent mindez a gyakorlatban.

Szigorúbb költségvetési politika – olvasható az örökzöld tétel a Figyelő által közölt pontok között. Még szigorúbb? Nem elég, hogy Magyarország eminensként az unióban három százalék alá szorítja a hiányt? Mégis, mi kell még? Hány ezer milliárd forintot kell kivonni még a társadalmi ellátórendszerekből, hogy a piacok elégedetten bólintsanak?

Bank- és ágazati különadók jelentős mérséklése, kivezetése. Rémlik, hasonlóra a kormány is ígéretet tett, mégis tanulságos, hogy az IMF ezt ennyire fontosnak tartja. A kifogásolt adók egy igazságosabb, méltányosabb közteherviselés szimbólumai: az Orbán-kormány az eddig kiváltságos szereplőktől kezdett pénzt beszedni, hogy elődjével ellentétben ne egyhavi nyugdíj és közalkalmazotti bér elvonásával állítsa helyre a Bajnai Gordonék által fél évre készített költségvetés által felborított egyensúlyt. Ennek a világnak legyen most már vége – üzeni ez a pont. Adórendszer átalakítása, terhek szétterítése. Értsd: a törékeny helyzetű középosztály magasabb adókulccsal terhelése, a több százezer családot kedvezőbb helyzetbe hozó, gyermekek utáni kedvezmény eltörlése.

Ad hoc gazdaságpolitikai intézkedések beszüntetése. Ez jogos elvárás. Bár az eurózóna is megtehette volna nekünk azt a szívességet, hogy kiszámíthatóbb módon zuhan a válság örvényébe. Tervezett reformok végigvitele, szociális juttatások rendszerének átalakítása, közösségi közlekedési vállalatok átszervezése. Ez volna, ugye, a Széll Kálmán-terv, melynek végrehajtását nagyban segíthetné az országgal kapcsolatos piaci hisztéria megszűnése, az IMF-fel kötött méltányos megállapodás gyors megszületése.

Jegybanki függetlenség „visszaállítása”. Értsd: a jegybanktörvény visszavonása. Ennyi is elég, hogy érzékeltessük a lényeget: ismét gyámság alá vont kormány és parlament, megszorítás megszorítás hátán, csökkenő nyugdíjak és jövedelmek, szűkülő hozzáférés az állami ellátásokhoz, a szociális katasztrófa fenyegető árnya; cserébe erősebb lehet a forint, a lejáró adósság olcsóbban finanszírozható, nem lesz több leminősítés, nem emleget senki államcsődöt. Legalábbis egy ideig. Valóban ez volna felemelkedésünk receptje? Ez a visszautasíthatatlan ajánlat? Az IMF vezetője világossá tette, nincs kompromisszum. Pedig Magyarország a hiánycsökkentésben kifejezetten sikeres, az adósság növekedésének gátat szabott, a fizetési mérlege többletet mutat, hatalmas devizatartalékkal rendelkezik, a gazdasága talpon maradt, eddig sikerült hatástalanítania a devizahitel-bombát, s mindezt úgy, hogy a társadalmi feszültségek még kezelhetőek. Ám a pénzügyi világhatalmak nem tűrik, ha valaki elkóborol a nyájtól, s a maga útját járva konszolidálja ügyeit. Ha békén hagynák az országot, ez az út, ha nehezen is, de járható lenne. Minden világos. Tudjuk, mennyire kockázatos a mostani helyzet, de azt is, hogy mi mindent veszíthet az ország a feltétel nélküli megadással. Tudjuk, mit kíván az IMF. De vajon mit kíván a magyar nemzet? Ideje megszólalni.

(Forrás: MNO.hu)

Elfogadta az új jegybanktörvényt a parlament

Új, a kormányfő által jelölt alelnöke lehet a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), hétről kilencre nőhet a monetáristanács-tagok száma, és ismét igazgatóság jön létre az MNB-ben, miután a parlament pénteken – 293 igen szavazattal 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett – elfogadta az új jegybanktörvényt.

Korábban az Országgyűlés az Európai Központi Bank (EKB) véleményére hivatkozva több ponton módosította a kormány által benyújtott, január 1-jétől hatályos jogszabályt, amelynek visszavonását levélben kérte Orbán Viktortól az Európai Bizottság elnöke. Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke zárszavában azt hangsúlyozta, hogy az EKB véleményét több mint kilencven százalékban figyelembe vették. Így államfői kinevezés helyett továbbra is az Országgyűlés választhatja meg a monetáris tanács tagjait, az MNB elnökén és alelnökein kívül.

Fontos változás ugyanakkor, hogy az eddigi kettő helyett legfeljebb három MNB-alelnök lehet, és a jelenlegi gyakorlattal szemben a jegybankelnök helyett a kormányfő tesz javaslatot személyükre az államfőnek. A módosítás a hivatalban lévő vezetők mandátumát nem érinti. Bővülhet a monetáris tanács létszáma is, a jelenleg héttagú testületnek maximum kilenc tagja lehet. A monetáris tanács jogköre is szélesedik, így feladatai közé tartozik majd, hogy a jegybankelnök javaslatára határozzon az alelnökök hatásköréről.

A gazdasági bizottság indítványára a törvényjavaslat deklarálja, hogy a kormány nem kísérli meg az MNB és vezetőinek befolyásolását, és az elnök parlament előtti beszámolási kötelezettsége sem okozhat beavatkozást a jegybank döntéshozóinak függetlenségébe.

Osztozik az MSZP az MSZMP felelősségében

Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambulumában az Országgyűlés – a Fidesz–KDNP javaslatára – kimondta, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Bővebben>>>

Hozzájárulást kell megállapítani

Az Országgyűlés idei utolsó ülésnapján az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény elfogadásával úgy döntött: mindaddig, amíg az államadósság a GDP felét meghaladja, ha az Alkotmánybíróság, az uniós, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem is pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás sérelme nélkül, a kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó hozzájárulást kell megállapítani. Bővebben >>>

Bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot az OBH elnöke

Alkotmányos szinten rögzítette a parlament pénteken, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. A képviselők erről az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály elfogadásával határoztak. Bővebben >>>

Két ülésnap alatt lehet elfogadni egy előterjesztést

Több ponton is változik a házszabály a Fidesz javaslatára, indoklásuk szerint azért, hogy egyszerűbb, átláthatóbb legyen a gyorsított ütemű törvényalkotás. Bővebben >>>

Elutasították a Jobbik kezdeményezését

A Jobbik megerősítő népszavazást kezdeményezett az alaptörvényhez fűződő átmeneti rendelkezésekről és az új egyházügyi törvényről. A házszabály értelmében bármely képviselő élhet ezzel a lehetőséggel a parlament által már jóváhagyott, de még ki nem hirdetett előterjesztések esetében. Az átmeneti rendelkezésekről szóló jogszabály rendelkezik a jelenlegi alkotmány hatályon kívül helyezéséről. A Fidesz a népszavazási kezdeményezés visszavonását kérte. A még hatályos alkotmány alapján a házbizottság elutasította a Jobbik népszavazási kezdeményezését mondván, hogy népszavazást a képviselők legalább egyharmada indítványozhat. A Jobbik tudomásul veszi a döntést.

Forrás: MNO.hu

A brit kormány felkészül a “rémálom-forgatókönyvre” és az evakuálásra

Azt dolgozza ki a kabinet, hogyan tudja hazahozni a Spanyolországban vagy Portugáliában élő briteket, ha a két ország bankrendszere összeomlik.

A Spanyolországban és Portugáliában élő britek evakuálásának tervein dolgozik a brit kormány arra az esetre, ha ezeknek az országoknak a bankrendszere összeomlik, és a helyi brit lakosság nem jut hozzá megtakarításaihoz – írta minisztériumi forrásokat idézve a The Sunday Times.

A tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap értesülései szerint a brit külügyminisztérium és a pénzügyminisztérium készülő evakuálási vésztervei “e két legsebezhetőbb” euróövezeti tagállamra összpontosítanak.

Spanyolországban csaknem egymillió, Portugáliában hozzávetőleg 50 ezer brit él; zömük nyugdíjas.

Hadihajókat is küldhetnek a brit állampolgárokért

A lapértesülés szerint a brit külügyminisztériumot az a lehetőség aggasztja, hogy a két országban élő britek nem tudnak hazatérni, ha nem jutnak hozzá a helyi bankokban lévő pénzükhöz, és esetleg otthonukat is elveszthetik, ha a bankok azonnali beszedést rendelnek el az ingatlanokra felvett jelzáloghitelekre.

A The Sunday Times forrásai szerint a brit külügyminisztérium által felvázolt “rémálom-forgatókönyv” azzal számol, hogy “földönfutóvá lett britek ezrei” kénytelenek repülőtereken aludni, miután pénz nélkül nem tudnak hazatérni.

A lap szerint a vésztervek között szerepel repülőgépek, buszok és hajók kiküldése a britek hazaszállítására. A brit külügyminisztérium emellett “kisebb kölcsönök” nyújtásának lehetőségét is vizsgálja az érintett országokban rekedt britek számára, a pénzügyminisztérium pedig arra próbálná rávenni a spanyol és portugál kormányt, hogy utasítsák a helyi bankokat a britek megtakarításainak hozzáférhetővé tételére, biztosítandó, hogy a helyi brit lakosság “legalább élelmiszert és más alapvető árucikkeket tudjon vásárolni”.

A The Sunday Timesnak egy magas beosztású brit külügyminisztériumi tisztviselő azt mondta, hogy e tervek “a legrosszabb forgatókönyv” bekövetkeztének esetére készülnek, és a minisztérium korábbi tömeges evakuálások tapasztalatait is felhasználja. A libanoni Hezbollah és Izrael 2006-os háborújának idején például Nagy-Britannia hadihajókat küldött a Libanonban élő britek kimenekítésére.

A brit pénzügyminisztérium megerősítette a lapnak, hogy készülnek tervek a britek megsegítésére euróövezeti bankok összeomlása esetére, de a tárca részleteket nem közölt.

Készülnek

Nagy-Britannia mintha nem bízná a véletlenre a dolgot. Néhány hete a pénzügyi felügyelet elnöke a legnagyobb brit bankok vezetőivel találkozott, és felkérte őket, hogy dolgozzák ki saját akciótervüket az eurózóna szétesése esetére. A brit kormányfő volt az egyetlen a másfél hete véget ért EU- és eurózónacsúcson, aki mereven elutasította az uniós alapszerződés átírását.

Origo.hu

A csehek beintettek az IMF-nek

A cseh államfő, Vaclav Klaus kijelentette, hogy nem bízik a Nemzetközi Valutaalapban és nem támogatja a döntést, miszerint Csehország 90 milliárd koronát kölcsönözzön az IMF-nek.

Az egyik vasárnapi interjúban Vaclav Klaus azt is megjegyezte: nemcsak hogy nem bízik a valutaalapban, de a válság alapvető okozóinak is a bankokat tartja.

A cseh államfő szerint a valutaalap programja nem megoldás a problémára. Legfeljebb akkor értene egyet a kölcsönnel, ha biztosan be tudnák tömni az összes fekete lyukat és garantálnák, hogy nem máshova folyik el a pénz. Megemlítette azt is, hogy a cseh gazdaság is sokkal rosszabbul fejlődik jelenleg az elvártnál.

Az államfő szerint a legnagyobb gond abban van, hogy a cél megfoghatatlan és zavaros, nem pedig konkrét kitűzés – emiatt vitatható a beruházás értelmessége. Az államfő nyilatkozata alapján mivel nem Csehország volt a gazdasági válság kirobbantója, ezért ne is viselje azok helyett a következményeket, akik okozták a válságot.

A politikus a nemzetközi valutalapot is kritizálta, megfogalmazása szerint a valutaalapot egykor még a szegény országok megsegítésére használták, napjainkban pedig a fejlett országokat támogatják vele. Vaclav Klaus végül bírálta azokat a cseh politikusokat is, akik pénzt szerettek volna adni a valutaalapba.

Forrás: Hir.ma