IMF kategória bejegyzései

Te bűnös vagy?

Van a közgazdaságtanban egy olyan fogalom, hogy eredendő bűn. Ha még nem találkoztál vele, akkor gondolom Te is felteszed a nagy kérdést, hogy mi köze a bűnnek a gazdasághoz?

Nos, javaslom, olvasd el az alábbi bejegyzést, és meglátjuk Te bűnös vagy-e gazdaságilag :)

eredendo_bun

A közgazdaságtan definíciója szerint:

A közgazdaságban az úgynevezett „eredendő bűn” azt jelenti, hogy az adott ország nem tud a saját valutájában hosszú lejáratra eladósodni, s az eladósodás ekkor devizában és rövid lejáratra következik be. Forrás: Közgazdasági Szemle, 2009. május NEMÉNYI JUDIT cikke: A monetáris politika szerepe Magyarországon a pénzügyi válság kezelésében
Vagyis: az „eredendő bűn” a devizaeladósodás

A bűnről: Bél Mátyás evangélikus püspök, tudós a rovásírásos emlékek gyűjtője által, 1718-ban publikált régi magyar fordítása a kerestény imának: „Mi atyányk ki az menyekben vagy, szenteltessék az te neved. Jőjön el országod. Légyen az te akaratod mi képen menyben azonképen az földönis. Az mi kenyerünket az mindennapiat adgyad nékünk ma. És engedd meg mi nékünk az mi adóságinkat miképpen miis meg engedünk azoknak az kik mi nékünk adóssok és ne hadgy minket késértetbe jutnunk de szabadiczs meg az gonosztul. Mert tied az ország és az hatlom és az diczsőség mind öröknöröké amen”

Tehát a legnépszerűbb keresztény imánkban, és fohászunkban a bűn = adósság

Hogyan adósodtunk el devizában?

A lakossági, és vállalati devizahitelek problémáját mára mindenki ismeri, és érzi a bőrén. De azt kevesen tudják, hogy az állami devizaadósságnak milyen története van, és milyen ma is működő folyamatai alapján esünk bűnbe minden nap. Ennek a bűnbeesésnek a megismeréséhez kattints ide, és olvasd el ezt a bejegyzést.

Ezért kellett ennyit adózni, és megszorítani

Sokan teszik fel a nagy kérdést, hogy miért kell ennyit adózni, és hová tűnnek a pénzeink? Miért kellenek az újabb megszorítások?

A Privátbankáron kijött egy cikk: Több mint 600 millió eurót utalt ma az IMF-nek Matolcsy

Bár ezt az összegű kifizetést most épp Euro kötvényből teljesítette az állam, de a 2008-as 20 milliárd Euros adósság összes visszafizetését adóemelésekkel, és a szociális háló megszorításaival lehet visszafizetni. Mindezt miért? Mert túl sok devizát fogyasztott el Magyarország, aminek jelentős része még mindig az importáru fogyasztás, ami 2011-ben 15600 milliárd Ft-nak megfelelő deviza.

Ha szeretnél kevesebb adót, és nagyobb szociális biztonságot, akkor ne vásárolj feleslegesen import árut/szolgáltatást, és ne utazz külföldre pihenni, ha teheted.

Bővebben az összefüggésekről ebben a bejegyzésben olvashatsz.

Vége a válságnak?

A hirado.hu-n egy érdekes cikk jelent meg. Valahogy az az érzésem, hogy így etetik a népeket azzal, hogy nem tudnak mit tenni a csőd szélén állóországokkal. Kíváncsi vagyok a végére.

Az IMF két vezető közgazdásza jelentésében elismeri, tévedtek, amikor a közkiadások drasztikus lefaragását követelték a bajba jutott országoktól.

A Nemzetközi Valutaalap magas beosztású elemzői részletes tanulmányukban kénytelenek voltak elismerni: a válság csúcsán, 2010-ben a szervezet téves előrejelzéseket adott, az IMF módszeresen alábecsülte a pénzügyi megszorítások hatását a munkanélküliség növekedésére és az országokon belüli kereslet csökkenésére. Olivier Blanchard és Daniel Leigh most részletesen, matematikai számításokkal támasztotta alá, hogy az úgynevezett pénzügyi multiplikátorok téves felmérése miatt a gyors költségvetési lefaragások nem érték el a kívánt célt olyan uniós tagállamokban, mint Görögország, Portugália és Spanyolország.

Noha az önkritikus belső jelentés nem tükrözi a washingtoni székhelyű nemzetközi testület hivatalos álláspontját, a jelzés mégis egyértelmű, az IMF már a múlt év végén is inkább enyhítette volna a válságállamokkal szemben támasztott követelményeket, míg az Európai Bizottság – főleg német nyomásra – kitartott a gyors pénzügyi konszolidáció mellett. A januártól munkába lépő ír uniós elnökség programjában központi szerepet kap a munkanélküliség leszorítása és a gazdasági növekedés beindítása.

(forrás: hirado.hu)

Hova tűnt el a pénzünk?

Egy érdekes szócsatának voltam részese a közelmúltban, ami ihlette ezt a bejegyzést. A szócsata alapja az volt, hogy ki a felelős a jelenlegi magyar gazdaságért.

Természetesen az átlag ember ezért most Orbán Viktort hibáztatja (mert még nem ismerik ezt a bejegyzésemet), de én ezzel szemben pedig magunkat hibáztatom az ismert összefüggések miatt, így megfogalmaztam azt, hogy hova tűnik el az a sok pénz, amit hiányolnak ma az emberek.

Hova tűnt el a pénzünk?

Vegyünk egy egyszerű gazdasági folyamatot, és nézzük meg hogy ott hogyan mozog a pénz útja, és rögtön kiderül, hogy ki is a tényleges felelős.

A példa kedvéért ugorjunk vissza 2008 június 20.-ára. A kitalált történetünkben ekkor Józsi felvesz a a UNICREDIT banktól 1 millió Ft-t hitelbe lakásfelújításra (legyen Ft hitel az egyszerűség miatt), elkölti Pistánál, aki kifesti Józsi lakását, beépít pár új nyílászárót, és szalagparkettát is tesz le. A munka már készülőben van, és Józsi épp ekkor kapta meg a hitelfolyósítást, amit ki is fizet Piustának.

Pista bemegy a Praktikerbe, és elkölt az egymillió Ft-ból 600.000,- Ft-t, és vesz belőle holland festéket, bolgár szalagparkettát, kínai műanyag nyílászárót és a maradék pénzéből befizeti az előző negyedév áfa tartozását a 400.000,- Ft-t, mivel ennek határideje épp június 20.

A Praktiker beviszi a kereskedelmi bankjába a 600.000,- Ft-t kasszazáráskor, ami az Erste bankban van (csak példa), és átváltja (vesz rajta) Eurot. Az Erste bank a magyar bankközi piacon vesz ezen a 600.000,- Ft-on Eurot, mert a Praktiker valutaváltása miatt pont kifogyott neki is a devizatartaléka a pénztárából.

Mivel épp az összes hazai kereskedelmi banknál ebben a pillanatban fogyott ki szintén a devizatartaléka a pénztárukból (csak példa), ezért hirtelen bezuhan a Ft ára a túlkínálat miatt, azaz a Ft árfolyama hirtelen felmegy 299 Ft-ra. Ekkor az MNB fizetési stabilitási célját végrehajtva a jegybanki devizatartalék terhére olcsó, túlkínált Ft-t vesz a bankközi piacon, és ezzel vissza is áll a Ft árfolyama az elfogadott, és megszokott 275 Ft-ra.

Természetesen a jegybank devizatartaléka közben jelentősen lecsökkent, mert nem kellene elfelejteni, hogy ez időtájban volt pl. az a rengeteg érettségi bankett is, ahol töménytelen tömény ital is elfogyott, mint pl. vodka, whisky, bacardi és üdítőitalok, mint kóla, és redbull fogyott, ami szintén csökkenti a jegybank valutatartalékát mivel ezek is vagy teljesen import áruk, vagy ugyan hazai termék, mint a kóla, de az import alapanyagot szintén csak Euroért tudja beszerezni. És ne feledkezzünk meg a görög-, horvát tengerpartról se, mivel ekkor indul a szezon, és sokan váltottak Ft-t Eurora a fenti módon. Szóval, rengeteg valuta elfogyott a jegybankból áttétesen a kereskedelmi bankokon keresztül, mert sosem figyeltük meg a fenti folyamatok összefüggéseit.

Mivel már jó ideje stabilizálni kellett folyamatosan a Ft árfolyamát az Euroval szemben a hasonló módon, ezért az MNB ekkor jelzi a kormánynak 2008 nyarán, és az IMF-nek, hogy vészesen fogy a jegybanki devizatartaléka, ill. az jelentősen lecsökkent mára, ezért ha nem vesz fel a kormány sürgősen IMF hitelt, akkor a jövőben a Praktikerben nem lesz ilyen olcsó a holland festék, a kínai nyílászáró, és a bolgár szalagparketta (sem), és a diákok se tudnak ennyiért dorbézolni a jövőben (tanulás helyett).

Ekkor a kormány bejelenti 2008 szeptemberében, hogy a világválság ide is elért kis országunkba, és ezért hirtelen a jegybank felemeli a jegybanki alapkamatot 12 %-ra (október), hogy a befektetők hozzanak ide devizát amíg a kormány meg nem állapodik az IMF-fel, hiszen ilyen magas garantált kamatot kevesen adtak.

Kb. 3 hét alatt meg is születik az IMF megállapodás 20 milliárd Euro készenléti hitelről (2009 február), aminek a fedezete az összes nemzeti vagyon jelzálogosítása, ami még meg maradt az akkori APV RT tulajdonában, ezért most mindenki nyugodtan hátradőlhet, mert ezt ha ezt teljesen le is hívjuk, azt elég lesz maximum 2013-ban, és 2014-ben visszafizetnie a kormánynak, az meg legyen az akkori kormány problémája.

Talán tudja mindenki, hogy hiába volt készenléti hitel, mert amit kaptunk, az mára elfogyott. Te láttál ebből a 20 milliárd Euroból valamennyi kis pénzt? Nem? Ezt csak akkor hiszem el, ha közben semmilyen import terméket/szolgáltatást nem fogyasztottál, és nem fogyasztottál olyan hazai terméket sem, aminek az alapanyaga semmi ilyen árut sem tartalmaz, és nem voltál külföldön nyaralni, és nem használtál pl. mobilszolgáltatást sem, mivel Ők is az év végi profitjukat így vitték ki az országból év végén. Ha ezek közül csak egy csekély mértékben is, de fogyasztottál import árut, akkor abban a mértékben kaptál Te is ebből a 20 milliárd Euroból(!!!)

Közben telik az idő, ugye 2010-ben bekövetkezik egy kormányváltás is, de az előző folyamat újra, és újra, egyre nagyobb mértékben megismétlődik, így a 20 milliárd Euro készenléti hitel szépen lassan elfogy a Praktiker (és az összes multi) által. Eljön a 2011, ahol az import áru fogyasztás már 15600 milliárd Ft-ra növekedett, a külföldi nyaralások értéke 550 milliárd Ft-ra növekedett, a bankok profitkivitele pedig 1800 milliárd Ft-ra növekedett, ami összesen 17950 milliárd Ft értékű fogyasztást jelent a jegybank deviza tartalékából, amit ha átlag 275 Ft-tal számolunk, akkor 2011-ben csak ezekre a tételekre elhasználtunk 65 milliárd Euronyi valutatartalékot.

Természetesen közben exportáltunk is közel ennyit, de az exportunk jelentős része gépipari export volt, amit ugye a német multi vállalatok hoztak létre hazai, és részben hazai foglalkoztatással, mint pl. a Suzuki, aki Szlovák állampolgárokat is foglalkoztat, ill. az évvégén megmaradt profitot ők is ugyanúgy kiviszik az országból az év végén, ami tovább rontja az ország fizetési mérleget.

Sőt a fizetési mérleget tovább rontja a kreatív magyar vállalkozók off-shore cégeken kivitt profitjuk, ill. a korábbi államadósságok törlesztőrészlete, vagyis ez a 2011-es év is egy jókora deficittel zárul, amit mi magyar állampolgárok, és vásárlók hoztunk létre közösen mindenféle kényszerítő erő nélkül, vagyis ezt nem mások tették velünk, hanem mi magunk tettük magunkkal, és gyermekeink jövőjével.

A hitel elfogyott, és mivel MA, 2012-ben hiányzik a 2009-es IMF hitel visszafizetéséhez 7500 milliárd Ft ezért meg kell emelni az áfát, hogy legyen miből visszafizetni azt, ugyanis 2014-ben lejár a földvédelmi moratóriuma Magyarországnak, és itt fognak legelőször jelzálogot érvényesíteni az IMF érdekkörei, ha nem fizet a kormány IMF hiteleket időre.

Közben Józsi elveszíti a munkáját annál a nyomdánál, aki az egyik hazai festékgyártónak dolgozott 2011-ig, mert a festékgyár becsődölt. Nem tudta tartani a versenyt az olcsó Holland festékekkel, amit a Praktiker kínált. Igaz, abból dupla annyit kellett folyamatosan felhasználni, de ez a vevőket nem érdekelte. Valamint a nyomda elvesztette a Szobi szörp nyomdai munkáját is, mert az is bezárt, mivel a diákoknak ciki Szobi szörpöt inni kóla helyett, így a nyomdából is leépítették Józsit, mivel visszaesett a nyomda forgalma.

Józsi lakását a bank ezért elvette Józsitól, mert nem tudta megadni azt az 1 millió forintot a banknak, amiből Pista felújította a lakását. Természetesen se a holland festékgyár, se a bolgár szalagparketta gyár, se a kínai nyílászárógyár nem rendelt Józsitól munkát azon a pénzen, amit kivittek az országból, pedig azt Józsi vette fel hitelbe a bankjától, azaz az az Ő pénze. És Józsi se ment ki Németországba dolgozni egyik külföldi céghez sem, pedig a pénze ott van a ezeknek a cégeknek a bankszámláján. Ráadásul most munkanélküli segélyt kell fizetnie az államnak Józsi után is, így nem csak az áfát kell megnövelnie, hanem a felsőoktatás keretszámait is le kell csökkentenie, hogy Józsinak munkakeresési támogatást tudjon fizetni, akiknek a száma a fenti fogyasztói szokásaink miatt 2012 év végére már átlépte az 500.000,- főt.

Pista közben ugye befizetett 25% áfa pont arra volt elég, hogy a 2011-es IMF hitelt az állam visszafizesse az IMF-nek.

De 2013-ban ki fog lakást felújítani, beruházni? Ki mer hozzá hitelt felvenni? Senki, így marad a még nagyobb megszorítás, mert a 2009-es hitelt vissza kell fizetni az IMF-nek, különben viszik az állami földeket, vagy az Országházát, esetleg a Lánchidat, hogy hídadót szedjenek majd, mint pl. Svédországban. A TV székházat már elvitték … miért ne vinnék el az Országházát is, amiből luxus szállodát lehet építeni?

Na erről a jelenségről nem csak a kormány és a bankok tehetnek. Hogy ezt nem érti a nép, és nem is akarja megérteni, az kinek a felelőssége? Lásd IMF óriásposzterek.

Az emberek azt hiszik a kormány a hunyó, közben az emberek azok, mert nem 4 évente szavazunk csak, hanem minden nap, amikor fizetünk valakinek a pénztárában.

Amiről le kellene szokni, mert államadósság-, és munkanélküliség növelő tételek:

  • Szükségtelen importtermék fogyasztás, mint pl. a külföldi élelmiszerek, banán, mandarin, tej, stb.
  • Szükségtelen import szolgáltatások fogyasztása, mint pl. unitlinked biztosítás, külföldi irodaházakban irodák bérlése, külföldi oktatások, és liszenszdíjaik
  • Hazai pályán szerzett profitot off-shore cégeken keresztül kivinni
  • Befektetési arany vásárlás, ami kintről származik
  • Külföldi befektetések, a hazai helyett
  • Külföldi nyaralás, ha itthon is lehet

Mit tett a kormány azért, hogy ez a helyzet megváltozzon?

  • Bevezette az Erzsébet utalványt. Az Erzsébet utalványt kezdetben csak a magyar vállalkozók közt lehetett elkölteni, de idővel azok a multik is befogadták, akik leszerződtek a kormánnyal, hogy sokkal több magyar terméket forgalmaznak ott, ahol lehet, így ezzel védettebbé tették a magyar munkahelyeket.
  • Létrehozta a Magyar Termék Rendeletet, amivel megkülönbözteti a termékeket. Csúfos módon a Tesco ennek az elöljárója, és a hazai élelmiszerláncokat ez nem is érdekli(!), pedig a VM szeretné, ha ebben a programban jobban részt vennének Ők is.
  • 2012-ben két pályázatot is kiírt export piacok szervezésére, de ez a magyar importárukra támaszkodó vállalkozókat nem érdekli, ebben a pillanatban is (2012. 12. 15.) mindkét pályázat nyitva van, és van még keret belőlük.
  • Bevezették a tranzakciós adót, amivel a jegybankon belüli hatalmas pénzek hozamai adóznak. A mai pénzforgalom több, mint 90%-a néhány intézmény között zajlik le, és csak a majdnem 10% pénzforgalom az, ami minden más kereskedelemre, amiben az összes multi beletartozik, így hidd el, ez az egyik legjobb eredménye ennek az adónak.
  • Nem tárgyalnak feltételek nélkül az IMF-fel úgy, mint 2009-ben az akkori kormány.
  • Törekszik egy gyengébb valutára (akár 330 Ft/Euro), hiszen ekkor drágább lesz az import fogyasztás, és olcsóbb az export termelés, ami javítja a fizetési mérleget.

Kormányalakítás - Sólyom László kinevezte az új minisztereket

Mit nem tehet meg a kormány?

Sok radikális megoldást lehetne megtennie a kormánynak, de a mai jogi környezetben ezeket szinte lehetetlen megtenni. 1931-ben a jegybank a világválságra úgy reagált, hogy korlátozta a devizakereskedést. Ez annyit jelentett, hogy csak annyi devizatartaléka volt az országnak, amennyi exportja. Ha volt export, volt deviza, és lehetett váltani. Ha nem volt export, nem volt deviza, és nem lehetett váltani.

A 2004-es EU csatlakozással nem csak a vámok szűntek meg, hanem a jegybank irányítását is átadtuk szerződés szerint az EKB-nak, így a leghatékonyabb megoldásunkat nem tudja a kormány meglépni. Mindemellett 2007-ben a Lisszaboni szerződéssel minden EU-s szabályozás alá rendeltük magunkat, ezért jogilag nagyon korlátozott lehetőségei vannak a kormánynak.

Ráadásul a honvédséget is a NATO tagság miatt megint csak nem mi irányítjuk, mivel azt a NATO irányítja, így kierőszakolni sem tudjuk a változást egy esetleges honvédség által.

Mi marad akkor a kormánynak a változáshoz? A szűk lehetőségek közt olyan eszközöket adni az embere kezébe, amikkel Ők tudnak szabad választásuk által tenni a változásért, mint a tudatos vásárlás az Erzsébet utalványon keresztül. Vagyis nem tud a kormány nélkülünk, azaz a népakarat nélkül tenni semmit.

Az igazi kérdés:

Te mit tettél, és mit teszel, hogy ez a helyzet megváltozzon, és legyen/maradjon pénz a gazdaságban, és szülessenek/maradjanak új munkahelyek?

Amit igazán megtehetsz:

  1. Fejleszd önmagad. Sajnos a kollektív tudásunk, a kultúránk rég elavult dogmákra épít. Ha nem vagy képes felülemelkedni sokszor sok száz éves tényként kezelt igazságokon, nehéz lesz a változás, és csak szenvedni fogsz, mert az emberiség selejtezése elkezdődött.
  2. Meg kell ismernünk ezt a fennálló pénzügyi, és gazdasági rendszert, amennyire csak lehet. Ha ismerjük, hogy hogyan működik ez a társadalmi rendszer, ami körülvesz minket, akkor könnyen kezelhetővé is válik mindenki által.
  3. Meg kell ismerni az önfenntartáshoz szükséges ismereteket, aminek a gyakorlata sokszor környezeti változással, lakhelyváltozással is járhat. Az organikus gazdaság, a fenntartható gazdaság, és az önellátás témakörében szintén rengeteg irodalom áll rendelkezésre az interneten ingyen.
  4. Add tovább! Akinek csak lehet, juttasd el előző információkat, mert minél többen ismerjük ezen összefüggéseket, annál hamarabb fog bekövetkezni a változás.
  5. Légy tudatos vásárló, mert a vásárlásainkkal szavazunk a változásban, és nem 4 évente. Minden nap arra szavazunk, hogy a pénz itthon marad, és ezáltal jobb élet lesz itt, vagy a pénz elhagyja az országot, és ezáltal rosszabb élet lesz hazánkban. A tudatos vásárlás egyszerre vonatkozik a gazdasági tudatosságra, és egyszerre vonatkozik a környezetvédelmi tudatosságra.
  6. Ne járj multiba vásárolni, vásárolj a környezetedben található kisboltokban, piacokon magyar terméket. Még banki szolgáltatást is csak magyart válassz. Ma már elég választék van a versenyképes magyar termékekből/bankokból, ha szükséged van rá.
  7. Próbálj meg kizárólag Magyarországon gyártott termékeket vásárolni. Még akkor is, ha ez épp 2 Ft-tal drágább, mint a külföldi. Ebben segítségedre lehet a www.amagyartermek.hu védjegy.
    1. Sok összetevője van, hogy hogyan tudod megkülönböztetni a termékeket, amelyek közül ilyenek:
      1. Ismerd meg a magyar gyártó cégeket.
        1. http://www.amagyartermek.hu/partner/
        2. http://veddamagyart.info/termekek
        3. http://magyar-termekek.hu/
      2. Nézd meg a kívánt cég weblapját, és a www.e-cegjegyzek.hu oldalon tudd meg ki a tulajdonosa.
      3. Vonalkód az 599-es számokkal kezdődnek a magyar termékek, de ez önmagában kevés jelölést takar
      4. Meg kell nézni ki a gyártó: ha az egy Magyarországon bejegyzett cég, akkor ez is egy megerősítése a helyes választásnak, de ismerd meg a cégeket egyesével is
      5. Rendelkezik-e magyar termék védjeggyel, melyet kormányzati rendelet garantál minőségében
  8. Építs közösséget, és legyél aktív tagja. Ennek a pontnak a fontosságát nem tudjuk eléggé kihangsúlyozni. Nem elég ismerni a rendszert, és vádolni azt, ha a rövidebbet húzod, cselekedni is kell, és változtatni, amit csak közösségben lehet hatékonyan kialakítani, mert egy ember kevés hozzá. A lakhelyeden keress olyan közösségeket, akik már foglalkoznak az önfenntartással, a közös gazdaság kialakításával. Ha nem találsz ilyet, legyél Te az első, és hozd létre magad(!) Nagyon-nagyon fontos a kezdeményezőképesség, és a cselekvőképesség, ami annyit jelent, hogy nem csak beszélünk a változásról, és elvárjuk másoktól, hanem cselekszünk is.
  9. Legyetek gazdálkodó közösség. A közösségen belül szedjétek össze, hogy kinek mire van szüksége, és ki mit tud ebbe beletenni (az ötletén kívül) munkával. Ki kell alakítani az együttműködő gazdasági közösséget, amit munkamegosztással a legkönnyebb. (Egyeseknek, akik hozzászoktak a kényelemhez, lehet nem tetszik majd ez a megoldás, hogy dolgozni kell, de sajnos nem lesz más út. Hasznossá kell tenni magunkat a közösségünk számára, különben csak haszontalanok maradunk. Vége annak az életnek, hogy elég egy irodában ücsörögni havi fizetésért. Ennek az árát kell most megfizetnünk mindannyiunknak.)
  10. Használjatok pénzkímélő eszközöket előbbi munkák szervezéséhez, ha van rá lehetőségetek. Rengeteg megoldást lehet elérni ma, ennek a kialakítására.
    1. Magánszemélyek közt jó kezdeményezés pl. a suska piac, vagy a szívességbankok
    2. Cégeknek pl. a HungaroPiac
  11. Szervezzetek saját piacot, ahová meg lehet hívni az ismerőseiteket is, akik még nem tagjai a közösségnek.
  12. Vegyétek fel a kapcsolatot más közösségekkel is, akik szintén önellátó gazdaságot szerveznek egymás közt, és cseréljétek ki a termékeiteket egymás közt, ami feleslegben megmarad.
  13. Legyél kapcsolatban velünk

Kérlek, oszd meg ismerőseidnek ezt a bejegyzést, hogy ők is felismerjék azt, hogy mi a fene zajlik itthon, és ki a felelős érte.

Lehengerlő pénzügyek

A Lánchíd Rádió Saldo c. műsorában Varga István beszél a hazai pénzrendszer helyzetéről, mely eléggé aggasztó képet festett le. Érdemes meghallgatnod neked is:

Azért tetszik ez a típusú nézőpont, mert a Pénzvilág Magazin is pont ezekkel a kérdésekkel, és adatokkal foglalkozik. Ráadásul most készül a Pénzvilág Magazin Vállalati Pénzképző 2.0 is, amiben pont azokat a jelenségeket szeretné bemutatni tényszerűen adatokkal, amit Varga István is bemutat.

3:08 nincs a pénznek körforgása, azaz nem jut vissza a pénz hozzánk
8:36 a bankszövetség írja a törvényeket
9:33 a bankszövetség irányítja a minisztériumokat, nem a kormány
14:20 a gazdaságban kintlévő pénz mennyisége folyamatosan csökken
24:07 a helyi pénzek erősítik a gazdaságot

Újabb Varga István interjú, amit szintén érdemes komolyan venni

2:37 2008-ban a valutalap jelezte, hogy szükség lesz egy pénzügyi védőhálóra a kereskedelmi bankoknak (!!!)
4:53 Nem a nemzetgazdaság miatt vettük fel a 2008-as IMF hitelt, hanem a nemzetközi válság rendezése maitt(!!!)
6:05 Ebből a pénzből vásároltunk vissza olyan államkötvényeket, amit a bankok vettek meg korábban kamatra
6:50 A bankok az állam pénzén tudnak csak kivonulni az országból, amit a társadalom fizet meg
8:20 Mennyibe került a magyar embereknek az, hogy a nemzetközi pénzpiacot segéllyel láttuk el?
9:05 Magyarországnak nincs saját pénzrendszere, így annak szüksége sincs IMF hitelre13:04 2008 óta a háttérben előállított lufipénzt valós pénzre váltjá, ahol az IMF egy fegyőr
14:42 Egy pénzügyi rendszer felpumpálás, és termelő szektor elszegényesítés van folyamatban, amiről nyíltan kellene végre beszélni
15:52 Az IMF fél évente ad ki stabilitási jelentést, amit a politikusok sajnos nem olvasnak, pedig sötét jövő áll előttünk

Kérlek, vedd komolyan ezeket az összefüggéseket, és oszd meg az ismerőseid közt ezt a bejegyzést!

Szűrös Mátyás: az IMF tette tönkre Magyarországot

Végre elismerte, és kimondta Szűrös Mátyás, volt MSZMP-s politikus, hogy az IMF tette tönkre az országot, pedig Moszkva, aki már akkor is ismerte az IMF mellékhatásait, figyelmeztette, hogy nagy a kockázat:
http://www.hirado.hu/Hirek/2012/07/08/12/Szuros_nem_kertelt_ez_tette_tonkre_Magyarorszagot.aspx

Ami nagyon szimpatikus a riportban, hogy Szűrös Mátyás üdvözíti a jelenlegi 2/3-t, és drukkol a jelenlegi kormánynak, továbbá mindenkit biztat, hogy álljon a kormány mellé párttól függetlenül az IMF-fel szemben.

A kiutat a jövőben csakis a szükségtelen import termékek lecsökkentése tudja meghozni, és az innen felépülő új export piacok megszervezése, amivel az államadósságot lehet elvben megszüntetni.

Tudomásul kellene végre vennie a magyar állampolgároknak, hogy ha javulást akarunk elérni a magyar nemzetgazdaságban, akkor le kell állni a szükségtelen importálásokkal, mert minden import csak rontja az esélyeinket, és újból IMF hitelre lesz szükségünk, mivel minden valutaváltás mögött az MNB valutatartaléka áll, amit IMF hitelből fedezünk, és amit vagy a nemzeti vagyonnal fizetünk vissza, vagy exporttal. Nincs másik alternatíva.

Egy korábbi cikk az IMF hazai munkájáról, és a törvényeink feletti uralmáról az 1982-es törvény erejű rendeletünkről: http://mno.hu/belfold/az-imf-a-magyar-torvenyek-felett-all-1049290 Ez a garanciája annak, hogy ha egykor majd már végleg nem tudunk fizetni az IMF-nek, akkor szépen lassan mindent elvesznek tőlünk. Ebben a mindenben egy ma még elképzelhetetlennek tűnő forgatókönyv is szóba jöhet, ami akár egy újabb államosítási folyamat is lehet, mert ezzel az IMF újra tömbösíteni képes a magyarság még meglévő lakossági, és vállalati vagyonát, és azt esetlegesen majd elveszi, végrehajtja törlesztésként. Ennek felelőssége mindannyiunké.

Argentína: “Van élet az IMF-en kívül, és milyen jó élet!”

A teljes nyomorba és gyarmati sorba taszított Argentína 2002-ben fellázadt elnyomói ellen, és visszaszerezte az ország függetlenségét. Azóta a dél-amerikai állam jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül, melyről elfelejtettek tudósítani a nyugati hírközlő eszközök.

“Május elején az argentin kormány állami többségi tulajdonba vette a Yacimientos Petroliferos Fiscales (YPF) elnevezésű olajtársaságot, melynek nyomán a dél-amerikai ország immár függetlenítette magát a nemzetközi olajkartellek befolyása alól.”

2002 előtt Argentína engedelmesen végrehajtotta az IMF és a Világbank összes parancsát, privatizált, megnyitotta a piacait, és nyakra-főre vette fel a kölcsönöket. Az ország adósságállománya 2002-ben elérte a 95 milliárd dollárt, és Argentína legfontosabb ipari és energetikai központjai is a „nemzetközi befektetők” kezére kerültek. Az IMF utasításainak végrehajtása azt eredményezte, hogy hatalmas deficit keletkezett, a munkanélküliség és az infláció az egekbe szökött, és az állandó „megszorítások” következtében az egészségügy, az oktatás és a szociális szolgáltató rendszer a csőd közelébe jutott. Argentína egy teljesen élhetetlen országgá vált, ahonnan aki csak tehette, menekült.

Amikor a népharag elsöpörte végre az országot a nemzetközi finánctőkének teljes mértékben kiszolgáltató bűnöző politikai osztályt, új korszak kezdődött Argentína életében. Az IMF zsoldjában álló gazdasági „szakértők” gazdasági összeomlást jósoltak arra az esetre, ha az új argentin vezetés hátat fordít a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek, és az ország népének érdekeit szolgáló gazdaságpolitikát folytat. A teljes gazdaságpolitikai fordulat nyomán sikerült talpra állítani az országot: 2002 és 2012 között 90%-kal (!) nőtt Argentína gazdasági teljesítménye. A nyugati féltekén egyetlen állam sem mondhatott magáénak ilyen szédületes gazdasági eredményt. A munkanélküliség a 2002-es 22%-os szintről 2011-re 6,7%-os szintre csökkent. A dél-amerikai kormány nem tagadta meg az adósságai visszafizetését, azonban új feltételek mellett folytatta a törlesztést. Nestor Kirchner argentin államfő 2005-ben tömören összefoglalta a lényeget: „Van élet az IMF-en kívül, és milyen jó élet!”

Az új, a nemzetközi pénzoligarchia bértollnokainak szóhasználatában “populista” gazdaságpolitikai intézkedések részét képezi a nagy olajvállalatok nemzeti tulajdonba vétele. Az elmúlt évtized folyamán a “populista”, vagyis a nemzeti érdekeket képviselő kormányzat jelentős összegekkel igyekezett az értékes nyersanyag árát elfogadható szinten tartani. A multinacionális vállalatok – köztük a spanyol többségi tulajdonú Repsol, mely a most államosított olajcéget birtokolta – hatalmas profitot vágtak zsebre, miközben bírálták a kormány beavatkozását a „piaci viszonyokba”. 2004 és 2011 között az olajtermelés 20%-kal, a felszínre hozott gáz mennyisége 13%-kal csökkent. A YPF, amely az ország olajkészletének egyharmada fölött rendelkezik, szintén meglehetősen gyengén teljesített. A külföldi kézben lévő olajkonszernek azzal érveltek, hogy a mesterségesen alacsony szinten tartott olajárak miatt képtelenek fejleszteni a kitermelési technológiát, és nem tudnak új befektetéseket sem végrehajtani. Az olajcégek az állami árkontroll megszüntetését követelték cserébe az olajkitermelés mértékének fokozásáért.

Hasonlóképpen zsarolnak Magyarországon is a multinacionális cégek és a „nemzetközi befektetők”, csakhogy nálunk nincsen a nemzeti érdekeket keményen képviselő “populista” kormány. A buenos aires-i vezetés azonban megelégelte az olajmultik pofátlan viselkedését, és állami többségi tulajdonba vette a legfontosabb olajcéget. A lamentálás persze már megkezdődött a pénzoligarchia részéről. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter legutóbbi amerikai útján kijelentette: “A szabad piac a kívánatos modell. A verseny és a szabad piac mindenütt sikerekhez vezetett a világon” – hazudta az amerikai külügyminiszter.

Az államosított cég korábbi többségi tulajdonosa, a Repsol, valamint az amerikai pénzügyi tanácsadó cég, a texasi Yale Capital Corp pert indított az argentin kormány ellen a manhattani bíróságon. A pénzoligarchák szerint ugyanis súlyos veszteség érte őket, melyért kárpótlás jár nekik. De vajon mikor fizet kárpótlást az IMF-es és világbankos pénztőke az elmúlt évtizedek során a világ népei ellen elkövetett példátlan csalás és bűncselekmény-sorozat miatt?

(Americanfreepress nyomán Kuruc.info – Perge Ottó)

Kamatmentes övezet

A világ bankjainak egy része a csőd felé száguld, vagy már “révbe” is ért, másokat az állami gondoskodás megmentett a vég kapujában. Az iszlám bankvilág fittyet hány a tendenciákra, és egyre nagyobb szeletet hasít ki a globális pénzpiacból. A válság ötödik évébe lépve érdekes kérdés lehet: beilleszthető lenne-e a vallási alapokon nyugvó, a kamat fogalmát elvből elutasító muzulmán pénzügyi rendszer a nyugati típusú helyére?

Minden vagyon Allahé, így akik kamatot szednek vagy fizetnek, azok háborúban állnak Istennel és Mohameddel. A Korán iránymutatása áthághatatlan szabályrendszert szab a muzulmán országokban működő bankok számára. A saría alapján a pénzintézetek a kamatszedés tilalma mellett bármilyen ügylet lebonyolítása estén kötelesek befizetni a zakátot, nem üzletelhetnek az iszlám értékrendjével szemben álló termékkel vagy szolgáltatással, tilos az egyéni kockázatvállalás és az üzletfeleknek biztosítaniuk kell egymás kártalanítását veszteségek esetén. A bankok nem fektethetnek szesz-, illetve pornóiparba, és szerencsejátékba sem. A cél egyértelmű: a bank minden dolgozójának be kell bizonyítania, hogy munkáltatója vállalja a társadalmi felelősséget. Lakáshitel esetén a pénzintézet megvásárolja a lakást, és egyforma részletekben fizettetik ki leendő tulajdonosával, kisvállalkozói kölcsönt pedig úgy adnak a bankok, ha részesedést vehetnek a cégben, így kizárólag abból nyernek hasznot, nem pedig a kamatok egekbe emelésével.

Az első modern keretek között működő iszlám bank 1963-ban nyílt az egyiptomi Mit Gamr kisvárosban. Jó tíz évvel később már egy határokon átnyúló pénzintézet (Iszlám Fejlesztési Bank) alapjait is megvetették. 2009-re a vallási előírások mentén működtetett bankok globális nyeresége a Standard & Poor szerint elérte a 400 milliárd dollárt, maga az iszlám pénzpiac pedig közel 4 trilliárd dolláros forgalmat bonyolított. A legjelentősebb muzulmán bankok közül kiemelkedik az iráni Melli Bank, illetve az Al-Radzsi Bank és a Mellat Bank Szaúd-Arábiából. A három pénzintézet több mint 80 milliárd dolláros részesedéssel bír a teljes iszlám bankszektor nyereségéből.

A muzulmán pénzintézetek bizonyítottak az utóbbi években. A gazdasági krízis egyes pénzpiaci cégeket (Lehman Brothers) és bankokat bedöntött, más pénzintézeteket pedig a csőd szélére sodort. Amíg 2011 végéig csak az Egyesült Államokban száz körül járt a csődöt jelentő bankok száma, addig az arab világból egyetlen hír sem érkezett hasonló tendenciáról. Ez már csak azért is furcsa, mert az iszlám törvénykezés, a saría szerint tilos pénzből még több pénzt csinálni, így sokaknak talán nem világos, miért nem dőlnek be nyugati társaikhoz hasonlóan az iszlám pénzintézetek.

Tisztább pénzcsinálás

Az 1960-as években Egyiptomban szirmot bontó muzulmán típusú bankrendszer több teret nyerhet a jövőben – nyilatkozta már 2008-ban a kuvaiti kereskedelmi miniszter. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma a gazdasági világválság kibontakozását követően alapos vizsgálat alá vette a keleti pénzintézeteket. Természetesen a krízis által fékezett növekedés az arab világban is problémát jelent, azonban a túlzott kockázatvállalás hiánya, és a „tisztább pénzcsinálás” okán a muzulmán bankok élnek és virulnak. Miközben nyugati társaik sorra jelentenek csődöt, ők mintegy 15 százalékkal növekedtek a 70-es évek óta, és egy elemzés szerint másfél évtizeden belül elérhetik a globális banki részesedés 12 százalékát. De vajon elültethető-e a kamat nyugati formáját tiltó banki intézményrendszer Európában?

„A világválság kirobbanását követően nagyon gyorsan megrendült az emberek bizalma a nyugati bankokban. A reménykedés azonban lassan visszacsábítja a korábbi ügyfeleket, és lecsillapítja a keleti bankrendszer felé fordulók kíváncsiságát” – vélekedik az iszlám típusú bankolás kilátásairól Szigetvári Tamás. Az MTA világgazdasági kutatójának arab viszonyokkal foglalkozó főmunkatársa megjegyezte, a saría alapján működő pénzintézetek valós biztonságot nyújtanak, de azért hátrányuk is van, ugyanis a vallási megkötések miatt sokkal kevésbé tudnak élni az innovatív lehetőségekkel. A kutató ötszázalékosra tette az iszlám bankrendszer globális pénzpiaci részesedését, ami a válság előtti 1 százalékos prognózishoz képest hatalmas növekedést feltételez.

Európa is nyitott

Az iszlám bankok által vallott közös kockázatvállalás csábítóan hangzik, az ügyfél ugyanis nemcsak papíron, de a saját bőrén is érezheti a tehermegosztást. Éppen ezért, no meg a gazdasági krízis okozta sokkot kihasználva az európai nagybankok is elkezdtek a saría rendelkezésein nyugvó hitel- és betétrendszert alkalmazni. A HBSC és a Deutsche Bank például évek óta kínál ilyen típusú befektetéseket, és 2008 után egyre többen éltek is a lehetőséggel. Szigetvári Tamás elmondta, 2009-ben és 2010-ben fokozatosan nőtt az érdeklődők száma, azóta viszont visszaesett. Érdekesség, hogy a bankok nem csupán muzulmán ügyfeleiknek kínálnak ilyen jellegű befektetéseket, hanem bármelyik felekezet tagjának.

Akik a nyugati utat járják

Természetesen a vallási alapon szabályozott arab pénzvilágból sem hiányozhatnak a multimilliomosok. Az Arabian Business című lap évente összeállítja a világ leggazdagabb arabjainak listáját, melynek éllovasai között ott van Rashid al-Maktum, az Egyesült Arab Emirátusok miniszterelnöke. A lóversenyekért rajongó kormányfő 80 milliárdos vagyona mögött nem sokkal marad el Egyiptom korábbi teljhatalmú elnökéé, Hoszni Mubaraké. Az arab tavasz által elsöpört elnök a korábbi pletykák szerint vígan jár-kel a szanatóriumban, a hivatalos állásfoglalás alapján kómában várja a bírói ítéletet. Szaúd-Arábia királya jóval előbbiek mögött mintegy 21 milliárdos becsült magánvagyonra tett szert az évtizedek során, őt csupán néhány milliárddal elmaradva követi a brunei szultán és az Egyesült Arab Emirátusok elnöke, Bin Zajed al-Najan. Közel azonos összegből gazdálkodik a Manchester City jelenlegi tulajdonosa, Manszúr bin Zajed, aki a klub 2008-as felvásárlásával a világ leggazdagabb csapatává tette az égszínkékeket.

Miután az európaiak hozzá vannak szokva a kamatos rendszer előnyeihez, az ügyfelek száma egy idő után visszaesett, nem úgy Ázsiában. Az Öböl menti államokban, Malajziában vagy Indonéziában egyre-másra nyílnak az iszlám bankok fiókjai. Ez részben annak is köszönhető, hogy az intézetek állami támogatásban részesülnek, ennél is fontosabb viszont, hogy a térségben a lakosság száma folyamatosan emelkedik. Utóbbi szempontot figyelembe véve lassan Kína és India is megfelelő terepnek látszik az iszlám bankok számára, hiszen ezekben az országokban is számottevő arányban élnek, és sokasodnak a muzulmánok.

Irán nem járt sikerrel

Iránban és Pakisztánban korábban megpróbálkoztak a bankrendszer teljes iszlamizálásával, de ez nem járt sikerrel. A lehetőségeket az is behatárolja, hogy az adott országban az iszlám mely ágához tartozik a többségi társadalom, no meg a vezetés. Az értelmezési különbségek miatt országonként változhatnak a bankolás módszerei.

Mindezek ismeretében nem kétséges, hogy az iszlám bankok világban betöltött szerepe egyre növekszik. A vallásilag egységes arab térségben a rendszer megfelelően működik és növekszik. A kamatokból felhalmozott nyereségre berendezkedett nyugati társadalmakban meghonosodott ugyan a rendszer, de nem terjedt el szélesebb körben. Az ötödik éve tomboló gazdasági krízis egyelőre nem hagyott akkora nyomot, hogy a lakosság felkészüljön egy ilyen jellegű, gyökeres váltásra. A válság vége azonban egyelőre igen messzinek tűnik, így megjósolhatatlan, hogy lesz-e fogadókészség a bankrendszer átalakulására.

A pénzvilág elpusztít bennünket, majd magát

Az olasz kormány korábbi pénzügyminisztere a pénzvilág hatalma elleni, egész Európára kiterjedő tüntetések veszélyére hívta fel a figyelmet. „Az emberek felfogták, hogy sorsuk nem függhet jegybankelnököktől, akik a politikát alakítják. Felfogták, hogy ez a rendszer nem maradhat tovább fenn, hogy a pénzvilág előbb bennünket pusztít el, azután saját magát” – fogalmazott Giulio Tremonti a Corriere della Sera hétfői számában.

Az egykori miniszter emlékeztetett: ő már kezdettől fogva állította, hogy el kell választani a bankok produktív tevékenységét a spekulációtól, hogy be kell tiltani a derivátumokat, és be kell vezetni az eurokötvényeket. „Ezeket mind leírtam a könyvemben, s most Francois Hollande (francia elnökjelölt) és a német szociáldemokraták programjában látom őket viszont” – nyilatkozta Tremonti.

A politikus, aki a tavaly novemberben megbukott Berlusconi-kormányban irányította a pénzügyi tárcát, élesen bírálta az Itáliát az adósságválságból kivezetni próbáló Monti-kormány szigorú takarékossági politikáját. Szerinte ugyanis ez a politika óhatatlanul a társadalmi feszültségek növekedéséhez fog vezetni. A kormány takarékossági csomagterve nem kiegyensúlyozott, mert alapját az adók és a járulékok emelése képezi, ezek viszont az alacsony jövedelmű rétegeket sújtják elsősorban – érvelt Tremonti.

(Forrás: Index.hu)

Mit kíván az IMF?

Nem mintha bármi meglepőt tartalmazna, mégis sokat segít a tisztánlátásban, hogy kiszivárgott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság feltételeinek listája, melyek teljesítése esetén az említett szervezetek hajlandók valamiféle pénzügyi védőhálót vonni az euróválság kedvezőtlen hatásainak különösen kitett Magyarország köré. Azok, aki úgy látják, hogy a korábban az ország szuverenitásának védelméért gazdasági szabadságharcot hirdető kormánynak nincs más választása, mint elfogadni e feltételeket, arról is ejteniük kellene néhány szót, hogy mit jelent mindez a gyakorlatban.

Szigorúbb költségvetési politika – olvasható az örökzöld tétel a Figyelő által közölt pontok között. Még szigorúbb? Nem elég, hogy Magyarország eminensként az unióban három százalék alá szorítja a hiányt? Mégis, mi kell még? Hány ezer milliárd forintot kell kivonni még a társadalmi ellátórendszerekből, hogy a piacok elégedetten bólintsanak?

Bank- és ágazati különadók jelentős mérséklése, kivezetése. Rémlik, hasonlóra a kormány is ígéretet tett, mégis tanulságos, hogy az IMF ezt ennyire fontosnak tartja. A kifogásolt adók egy igazságosabb, méltányosabb közteherviselés szimbólumai: az Orbán-kormány az eddig kiváltságos szereplőktől kezdett pénzt beszedni, hogy elődjével ellentétben ne egyhavi nyugdíj és közalkalmazotti bér elvonásával állítsa helyre a Bajnai Gordonék által fél évre készített költségvetés által felborított egyensúlyt. Ennek a világnak legyen most már vége – üzeni ez a pont. Adórendszer átalakítása, terhek szétterítése. Értsd: a törékeny helyzetű középosztály magasabb adókulccsal terhelése, a több százezer családot kedvezőbb helyzetbe hozó, gyermekek utáni kedvezmény eltörlése.

Ad hoc gazdaságpolitikai intézkedések beszüntetése. Ez jogos elvárás. Bár az eurózóna is megtehette volna nekünk azt a szívességet, hogy kiszámíthatóbb módon zuhan a válság örvényébe. Tervezett reformok végigvitele, szociális juttatások rendszerének átalakítása, közösségi közlekedési vállalatok átszervezése. Ez volna, ugye, a Széll Kálmán-terv, melynek végrehajtását nagyban segíthetné az országgal kapcsolatos piaci hisztéria megszűnése, az IMF-fel kötött méltányos megállapodás gyors megszületése.

Jegybanki függetlenség „visszaállítása”. Értsd: a jegybanktörvény visszavonása. Ennyi is elég, hogy érzékeltessük a lényeget: ismét gyámság alá vont kormány és parlament, megszorítás megszorítás hátán, csökkenő nyugdíjak és jövedelmek, szűkülő hozzáférés az állami ellátásokhoz, a szociális katasztrófa fenyegető árnya; cserébe erősebb lehet a forint, a lejáró adósság olcsóbban finanszírozható, nem lesz több leminősítés, nem emleget senki államcsődöt. Legalábbis egy ideig. Valóban ez volna felemelkedésünk receptje? Ez a visszautasíthatatlan ajánlat? Az IMF vezetője világossá tette, nincs kompromisszum. Pedig Magyarország a hiánycsökkentésben kifejezetten sikeres, az adósság növekedésének gátat szabott, a fizetési mérlege többletet mutat, hatalmas devizatartalékkal rendelkezik, a gazdasága talpon maradt, eddig sikerült hatástalanítania a devizahitel-bombát, s mindezt úgy, hogy a társadalmi feszültségek még kezelhetőek. Ám a pénzügyi világhatalmak nem tűrik, ha valaki elkóborol a nyájtól, s a maga útját járva konszolidálja ügyeit. Ha békén hagynák az országot, ez az út, ha nehezen is, de járható lenne. Minden világos. Tudjuk, mennyire kockázatos a mostani helyzet, de azt is, hogy mi mindent veszíthet az ország a feltétel nélküli megadással. Tudjuk, mit kíván az IMF. De vajon mit kíván a magyar nemzet? Ideje megszólalni.

(Forrás: MNO.hu)