Kiemelt bejegyzések kategória bejegyzései

Mi változott az Orbán-kormány alatt itthon?

Még csak véletlenül sem szeretném, ha valaki azt hinné, hogy az Orbán kormány mellett kampányolok (mert van mit kritizálni bennük), de úgy érzem, hogy össze kell gyűjteni végre azokat a tetteit a II. és idővel majd a III. Orbán-kormánynak, ami az általuk ígért változásokat mutatja meg Józsi bácsi szemével is.

Teszem ezt azért, mert jártamban-keltemben látom, hogy mennyien nem értik őket az emberek, ezért csak felülnek az ellenzéki kommunikáció uszításának, holott azért az Orbán kormány tesz jó dolgokat is csak sajnos meg kellene érteni őket.

Orbán-Viktor

Már most szeretném lefektetni, hogy sok mindent másképp csinálnék én is, de könnyű innen kritizálni az internet mögül.

Kezdjük az alapoknál:

  • Egy fontos közgazdasági alaptétel:
    közgazdaságilag eredendő bűn devizában eladósodni!!!
    Ez a leges-legfontosabb összefüggés, ami ma sokan megtanultak mára a devizacsalással kapcsolatban, ezért szerintem ebben egyetértünk. Épp ezért fontos, hogy ezt mi, mind egy közösen adózó nép, szintén ne adósodjuk el devizában, ha lehet.
  • A legfontosabb kérdés mindig az, hogy a politikai, gazdasági, és törvény-szabályozások milyen hatással vannak az MNB devizaalapra. A jegybanki devizaalap változása, az alfája és omegája a jólétünknek. Ha csökken az alap, akkor államilag eladósodunk. Ha növekszik, akkor csökken az államadósságunk. Ha van államadósságunk, akkor megnő az adózás és a megszorítás. Ha az lecsökken az államadósságunk, akkor csökkennek az adók és a megszorítások is
  • Ha a vásárlásaink által elhagyja a pénzünk az országot, akkor csökkentjük az MNB devizaalapot, ha külföldre adunk el bármit, és a pénz bejön az országba, akkor növeljük az MNB devizaalapot. Vagyis, amikor külföldi terméket fogyasztunk, akkor növeljük a adókat és a megszorítást, amikor exportálunk, akkor csökkentjük azokat
  • Ha jövedelmet viszünk ki, és kint adózunk, az ugyanolyan hatással van a devizaalapra, mint a termék importálás, vagyis növeljük itthon a többiek adózását
  • Tavaly Magyarország 22.000 milliárd Ft értékben fogyasztott importárut (bár több volt az export bevételünk a multigyártók miatt, de a devizaegyenleg jelentősen deficites). Ha ebből megtakarítanánk 3600 milliárd Ft-nyit, és helyette hazai árut vennénk akkor pontosan 100.000 munkahely jönne létre, de az emberek foggal-körömmel védik magukat, hogy miért fognak idén is import árut vásárolni a 20 Ft-tal drágább hazai helyett. Ugye, ezért is OV a hibás …
  • Az OV kormány jelenleg is több eszközzel védi a devizaalapot az alábbiak szerint:
    • bevezette az Erzsébet-utalványt, amivel regulázza a multikat, azaz csak akkor fogadhatják el a multik az Erzsébet- utalványt, ha megfelelő mennyiségű hazai terméket forgalmaznak, amivel kevésbé áramlik ki deviza, és így kevésbé csökken az MNB-s devizaalap, valamint megmaradnak a hazai munkahelyek
    • a folyamatosan gyengülő Ft-ot az MNB kevésbé erősítteti vissza, mint korábban, amivel így drágább lesz az importáru, és olcsóbb az exportálás, ami védi és építi az MNB devizaalapot és munkahelyeket hoz létre
    • az alacsony jegybanki alapkamat megint csak csökkenti az államadósság növekedést, amivel kevesebbet kell majd idővel adózni
    • 2010 óta a forgalomban lévő pénz mennyisége 50%-kal nőtt, amivel gyorsabban lehet pörgetni a gazdaságot
    • a keleti nyitás néven jelentősen nőtt az exportbevétel (de sajnos nem elég gyorsan, ugyanis a hazai importfogyasztás az elmúlt 1 évben gyorsabban nőtt, mint az export bevétel, de ez nekünk köszönhető, akik csak az olcsót vásárolják a hazai helyett, ezért ez fekete pont OV számláján, mert nem nyitja meg gyorsabban a keleti piacokat:)
    • felfejlesztette a budapesti turizmust, ami megint csak növeli a devizaalapot (pl: a Király u.-ban nagyon sok pénz van, csak ki kell találni, hogyan adja nekünk ezt át a turista, de ez megint kinek a felelőssége? A miénk. Ehelyett csak állásokat keresünk, de ezért nem fizet a turista … ééérteed Maaargit)
    • bevezette a “trafikmutyi” néven elhíresült trafikpályázatokat, amivel számos hazai vállalkozás jut bevételhez, míg a külföldiek nem, vagyis erősíti a devizaalapot ez a változtatás is
    • sarcolja a multikat, amivel megint csak védi a devizaalapot (pl. csak a bankok 2010-2011-ben 3500 milliárdot vittek ki, ami kb. 90.000 munkavállaló 1 éves fizetése, ma veszteségesek a bankok, így azt a korábbi megtakarításaikból kell fedezni, ami megint csak megakadályozza a devizakiáramlást)
    • államosítanak stratégiailag jelentős vállalatokat, mint pl. az E-on, amivel növelik a központi költségvetést vállalati profitból adó helyett, és ha ez előtte multié volt, akkor a devizaalapot is védik általa, mert nem folyik ki a profit az országból, vagyis további adót takarít meg
    • az állami pályázatokat hazai kézben osztják szét, amivel a pénz itthon marad, és nem folyik el egy multi által, így a pénzforgása miatt előbb-utóbb hozzád is eljut, ha értéket termelsz, míg multi esetében soha nem kapsz belőle
  • Ezen a táblázaton jól látszik, hogy a GDP arányos külföldi államadósság 21%-ot csökkent az OV kormány alatt
    http://akk.hu/object.6066a3b1-4c6d-4b97-84c5-cd883126b2ec.ivy
    Sosem a belső adóssággal van a baj, hanem a külső adóssággal. Az összes GDP arányos államadósság ugyan nem csökkent jelentősen, de az államadósság szerkezete megváltozott a külsőről a belsőre az OV kormány alatt, mint látható
  • Ha a mindenkori kormány túl gyorsan kezdené az élősködőket kiűzni az országból (főleg akkor, amikor a nép többsége ellene dolgozik tudatlansága miatt), akkor a nagytőke elkezdne kivonulni az országból, amitől meggyengülne a Forint, mivel a kivonulás csökkenti a jegybanki devizaalapot, és ha ez túl gyors ütemben történik meg, akkor beszakad a HUF, ami által Ukrajnához hasonló zavargások jöhetnek létre fosztogatásokkal. Végül a nemzetközi sajtó visszhangja által megjönne a nemzetközi támogatottsága is a NATO beavatkozásának, és így megdöntenék azt a kormányt, aki jót akar, majd visszatesznek egy olyan bábkormányt a helyére, aki újabb IMF hitellel indítaná a stabilizálást devizakötvény kibocsájtás helyett. Kinek kell ez?

Végül a legnagyobb akadály

A szabadságnak ára van!

A legtöbben úgy vélekedünk, hogy a magyar állampolgárnak is jogosan jár a szabadsághoz való joga, és az európai emberhez méltó életminőség. Ha hasonlattal kellene élni, akkor a magyar állampolgár jogosan várja el, hogy ha egy német állampolgárhoz hasonlóan nem is, de mindenképp jobb életszínvonal jár neki, mint az Unió átlagos állampolgárainak, akiknek jobban megy.

a_szabadsag_ara

Jogilag ez teljesen elvárható, és a jog meg is adja rá a lehetőséget ma, de a lokális gazdaság már sajnos nem. Németországban sokkal jobban szervezettebb, és védettebb a saját, és nem európai gazdaságuk. Sokkal több pénz áramlik be az országukba, mint a miénkben, és sokkal jobban tudják emiatt elosztani maguk közt.

A mi “nemzetgazdaságunkban” (ha még lehet ilyenről beszélni) ezzel ellentétben annyi külföldi árut vásárolunk meg egy évben, hogy abból kb. 430 000,- embert lehetne eltartani itthon, de mivel mi, magyar állampolgárok, munkavállalók, vállalkozók, és egyben vásárlók, nem foglalkozunk azzal, hogy vásárlásaink által mennyi pénz marad itthon, esetleg általunk ki kap fizetést a jövő hónapban, mielőtt ki kell fizetnünk az újabb sárga csekket, csak a minél olcsóbb ár számít … na itt kezdődik a németek gondolkodása, és a mi gondolkodásunk között egy lényeges különbség, azaz Ők tudják, hogy a szabadságnak, és a jólétnek ára van.

Szóval, innentől mindenki nyugodtan vásároljon az “Ildiben”, és vegyen “Malfina” terméket, vagy más boltokban más német terméket, mert azzal csak fenntartjuk hazánkban a munkanélküliséget, és eltartunk egy gazdag németet, aki köszöni, de nagyon jól érzi magát, és Te adtad Neki a fizetésének egy részét, és ez sok más ország lakóira is vonatkozik.

Esetleg el kellene gondolkodni azon, hogy aki szeretne egy munka kényszer nélküli szabad, gazdaságilag biztonságos országban élni, az hajlandó-e megfizetni szabadságunk árát.

Persze megtehetjük azt is, aki inkább elmegyünk ebből az országból, amit apáink hagytak ránk így vagy úgy, és felelősségre vonhatunk bárkit magunkon kívül, hogy önmagunk feloldozottjává váljunk a közös vezeklés helyett. Aki ezt választja, attól kérem, hogy figyelje meg azt az országot, hogy ott mit csinálnak másképp az emberek közösen, amitől jobban megy nekik a gazdaságuk.

Aki itt marad, és elég volt neki várnia arra, hogy valaki oldja meg helyette az életét, annak szeretném jelezni, hogy olvassa el ezt a bejegyzést is, és eszerint tegyen hozzá a szabadság árához.

Ha tetszik ez a bejegyzés, oszd meg kérlek a barátaidközt, hogy minél többen tudjanak róla, hogy mi a szabadságunk ára.

Mi az a nemzetgazdasági adósságlábnyom?

devizalabnyomA fogalom mintáját az ökológiai lábnyom adta a fenntarthatóság értéke alapján, és azt próbálja bemutatni, hogy egy gazdasági szereplő egy közösségen belül a termelésével/vásárlásaival mennyivel járul hozzá a közösség fennmaradásához és túléléséhez a közösség eladósodásán keresztül. Magyarul a változó azt mutatja meg, hogy valaki mennyi államadósságot hoz létre a működésével, és mennyire növeli a munkanélküliséget általa az adott közösségben, országban.

Minden embernek van a fogyasztásából fakadóan a mai pénzrendszer által a közösségére ható eladósítási, vagy megtakarítási hatása. A kettő hatás egyenlege mutatja meg, hogy mekkora egy ember-, vagy egy gazdasági szereplő, mint pl. egy vállalat fogyasztásából, és termeléséből eredő nemzetgazdasági adósságlábnyoma, amit úgy is hívhatunk, hogy nemzetgazdasági devizalábnyoma, ami a közösség, vagy ország devizatartalékát befolyásolja az alábbiak szerint:

  • Gyártás és termelés esetén egy gazdasági szereplő pozitív előjelet kap az export bevétel termelés értékére, és nullát a hazai termelésre.
  • Fogyasztás esetén egy gazdasági szereplő negatív előjelet kap, az import áru fogyasztásának értékére, és nullát a hazai fogyasztására.
  • A két érték összege adja meg a nemzetgazdasági adósságlábnyom mértékét, aminek az eredője vagy negatív, nulla, vagy pozitív. Az eredő azt mutatja meg, hogy a vizsgált gazdasági szereplő éppen mennyire pusztítja, vagy építi egy nemzet devizatartalékát. Egy eladósított közösségben vagy országban a negatív előjel esetén pusztító hatással van, pozitív előjelű lábnyom esetén építő hatással.

Példa:

  • ha egy munkavállaló egy olyan cégnél dolgozik, aki a hazai piacra gyárt terméket, akkor nem termel a nemzetgazdaság részére deviza megtakarítást, de ha közben import árut-, vagy import alapanyagot tartalmazó árut dolgoz fel, akkor adósságot termel a nemzet számára az import részével, így a nemzetgazdasági adósságlábnyoma negatív előjelű az importtartalom értékével
  • ha egy munkavállaló egy olyan cégnél dolgozik, aki 100%-ban export piacra termel, akkor a nemzet részére bevételt, megtakarítást termel, ha közben pedig hazai terméket vásárol, akkor nem termel adósságot a nemzet számára, így a nemzetgazdasági adósságlábnyoma pozitív előjelű a jövedelme mértékéig
  • ha egy cég hazai piacra termel, akkor az nem módosítja a nemzetgazdasági adósságlábnyomot, de ha ez a cég év végén egy offshore cégen keresztül kiviszi a profitját, akkor az a cég negatív előjelet kap a kivitt profit összegére, mert az nemzeti szinten adósságot hoz létre.
  • ha egy cég import árut értékesít hazai piacon, és utána az évvégi profitot a külföldi anyavállalat kiviszi az országból, akkor duplán is negatív előjelet kap.

kozossegi_gazdasagMinden egyes ember, és gazdasági szereplő nemzetgazdasági adósságlábnyoma vektorálisan összeadódik, és adja meg a nemzetgazdaságunk adósságlábnyomának eredőjét, mely kihat az adott közösség, vagy ország munkahelyeinek védettségére. Az eredő azt mutatja meg, hogy éppen mennyire vagyunk önállóak és önfenntartóak pozitív előjel esetén, vagy mennyire önpusztítóak negatív előjel esetén a nemzetünk eladósítása által, aminek természetes velejárója a munkanélküliség növekedése.

Neked mekkora az nemzetgazdasági adósságlábnyomod van?

20 ezer milliárd forintos bruttó belső adósságunk van

Érdekes cikk látott napvilágot a mai nap az mfor oldalán:
http://www.mfor.hu/cikkek/Adossagunk_tiz_szazaleka_van_a_legnagyobb_hitelezonk_kezeben.html

Az ország belső adóssága 20 000 000 000 000 Ft, azaz minden egyes magyar állampolgárra 2 000 000 Ft jut, miközben az egyik májusi bejegyzésünkben olvasni lehetett, hogy bankjegy formájában az országban kb. fejenként 290 000,- Ft jut. Ugyan arról nincs adat, hogy mennyi számlapénz jut nekünk, már akik nem multi cégek, de az adósságunk jelentősen nagyobb, mint a készpénz állományunk fizikai formája. Ráadásul csak a bankok 2014-ig a fent említett cikk szerint további

… és akkor még nem is beszéltünk a külső adósságunkról, ami devizában, és valutában van, ami nagyságrendekkel nagyobb, mint a belső.

Valaki végig gondolta, hogy mi lesz ennek a következménye? A cégek életében, miután a jövedelmünk alacsonyabb lesz, mint a bevételünk, akkor fizetésképtelenek leszünk. Ma ez most az ország nagyságában a jövedelmünk 83%-a. Ha még 17%-t emelkedik az adósságunk, akkor jöhet a csőd, és a felszámolás.

Tényleg ezt akarjuk? Tényleg ennyire életképtelenek vagyunk ahhoz, hogy megváltoztassuk a sorunkat, és saját, ill. gyermekeink jövőjét?

Több megoldás is létezik:

Miért növekszik az államadósságunk?

Lassan sokan képben vagyunk, akik látják azokat a globális pénzrendszer által diktált folyamatokat, ami által az államadósságunk kamatterhei lassan visszafizethetetlen mértékűre növik magukat, de az sajnos kevesen tudják, hogy hogyan jutottunk el ide, és mi lenne a kiút, ugyanis az adósságunk eltörlése önmagában nem oldja meg véglegesen a problémát, mivel nem tartalmazza azt a megoldást, ami miatt idáig jutottunk.

Két elv az adósságnövekedéshez:

Az egyik a kamatszedés elve: arra kérlek, hogy próbálj meg úgy levegőt venni, hogy azt tőlem kapod hitelbe 10 percre, de amikor kifújod azt, kérlek, minden kifújáskor 5% kamattal növelt levegőmennyiséget fújj ki. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ha ezt a feladatot megtennéd, milyen arcod lenne a 15. percben. Valószínűleg lila. Nos, így működik a mi pénzünk is. A véges mennyiségű pénzből a kamatfizetésnek nincs fedezete a reálgazdaságban.

Természetesen nem azt állítom, hogy nem kell pénzhasználati díjat fizetni, de a fenntarthatósági szabályokat figyelembe kellene venni. A kamathoz szükséges pénzt vagy újabb hitelből tudod visszafizetni, újabb kamatfizetési teherrel, vagy vagyonvesztéssel, amikor a hitelező végrehajtja rajtad a nemfizetést. Ellenben a kezelési költség típusú díj a teljes pénzmennyiségből fizetendő vissza, így azt gazdasági cserében teljesíteni tudom (ennek fenntarthatósága főleg a helyi pénzek esetében igaz), míg az előző kamatszedéses esetet vagyonvesztéssel lehet csak visszafizetni, mivel az a teljes pénzösszeg feletti mennyiségből született. A kettő költségtípus nem azonos, és tudnunk kell megkülönböztetni azt.

A másik az adósság elve: Gondolom, abban egyetértünk, ha egy család kevesebbet termel, mint amennyit fogyaszt, akkor hónap végén valakinek a hitelét kell használnia, ha nincs megtakarítása, és túl akar élni.

Ugyan ez a helyzet egy nemzettel is, azaz ha egy nemzet többet fogyaszt (hazai termék fogyasztás + import fogyasztás), mint amennyit termel (hazai termelés + export termelés), akkor év végére deficites lesz az államháztartása, és hitelt kell felvennie, ami hitel ráadásul folyamatosan kamatozik is. A kamatos kamat elv pedig a fenti példa miatt fenntarthatatlan lesz egy idő után.

Ennek a állami adósság kialakulásának folyamata nagyon egyszerű: Amikor egy multi import árut szerez be, akkor a forintbevételét átváltja a számlavezető bankjánál, devizára. A kereskedelmi bank a bankközi piacon vesz devizát forintért, de amikor a forint túlkínálatban van, azaz gyenge az árfolyam, akkor a jegybank, devizáért vásárol forintot, ami által kiegyenlíti a piaci keresleti hiányt, mivel az MNB legfontosabb feladata a “pénzügyi stabilitás“. A jegybank pedig devizatartalékot az IMF-től, és ehhez hasonló intézményektől vesz fel hitelbe, kamatra.

Összegezve:

  • Amikor import árut vásárolunk, multinacionális kereskedésben, vagy külföldön nyaralunk, akkor növekszik az államadósság.
  • Amikor magyar terméket vásárolunk, és/vagy itthon nyaralunk nem növekszik az államadósság.
  • Amikor exportálunk, akkor csökken az államadósság.

Miért nem megoldás az adósság eltörlése?

Fenti elvek mentén folyamatosan újra születik az államadósság, ha az importunk nagyobb, mint az exportunk az összes költségével együtt, ami a profitexport és profitimport egyenlegét is érinti.

Mi a megoldás?

  • Ismerjük meg a jelenlegi pénzrendszereket amennyire lehet, hogy hogyan működnek.
  • Adjuk át másoknak is, hogy Ők is ismerjék meg ezeket az összefüggéseket annyira amennyire lehet.
  • Fel kell vállalni a felelősséget, hogy mi magunk is csökkenthetjük az államadósságot a pénzünk elköltésén keresztül.
  • Ha elfogadjuk a kamat használatának fenntarthatatlanságát, akkor ne kamatoztassuk a pénzünket sehol sem, legfeljebb üzletrészért fektessük be hozamért, de azt is itthon, ahol közös a kockázat teherviselése is.
  • Ne fogyasszunk import árut, ha nem muszáj. Én is szeretem a német, és az amerikai autókat, de fizessünk érte disznóhússal. Sajnos a valóság viszont az, hogy ma az autót is, és a disznóhúst is Németországból importáljuk.
  • Szervezzünk a lakhelyünkön termelői, gyártói, fogyasztói közösséget, és kezdjünk el barterfizetésekben együttműködni a többiekkel.
  • Törekedjünk export termelést megvalósítani, kialakítani annyit, amennyit csak tudunk.

Első lépés

Oszd meg az ismerőseid közt ezt a bejegyzést, annyinak, amennyinek tudod 😉

Szűrös Mátyás: az IMF tette tönkre Magyarországot

Végre elismerte, és kimondta Szűrös Mátyás, volt MSZMP-s politikus, hogy az IMF tette tönkre az országot, pedig Moszkva, aki már akkor is ismerte az IMF mellékhatásait, figyelmeztette, hogy nagy a kockázat:
http://www.hirado.hu/Hirek/2012/07/08/12/Szuros_nem_kertelt_ez_tette_tonkre_Magyarorszagot.aspx

Ami nagyon szimpatikus a riportban, hogy Szűrös Mátyás üdvözíti a jelenlegi 2/3-t, és drukkol a jelenlegi kormánynak, továbbá mindenkit biztat, hogy álljon a kormány mellé párttól függetlenül az IMF-fel szemben.

A kiutat a jövőben csakis a szükségtelen import termékek lecsökkentése tudja meghozni, és az innen felépülő új export piacok megszervezése, amivel az államadósságot lehet elvben megszüntetni.

Tudomásul kellene végre vennie a magyar állampolgároknak, hogy ha javulást akarunk elérni a magyar nemzetgazdaságban, akkor le kell állni a szükségtelen importálásokkal, mert minden import csak rontja az esélyeinket, és újból IMF hitelre lesz szükségünk, mivel minden valutaváltás mögött az MNB valutatartaléka áll, amit IMF hitelből fedezünk, és amit vagy a nemzeti vagyonnal fizetünk vissza, vagy exporttal. Nincs másik alternatíva.

Egy korábbi cikk az IMF hazai munkájáról, és a törvényeink feletti uralmáról az 1982-es törvény erejű rendeletünkről: http://mno.hu/belfold/az-imf-a-magyar-torvenyek-felett-all-1049290 Ez a garanciája annak, hogy ha egykor majd már végleg nem tudunk fizetni az IMF-nek, akkor szépen lassan mindent elvesznek tőlünk. Ebben a mindenben egy ma még elképzelhetetlennek tűnő forgatókönyv is szóba jöhet, ami akár egy újabb államosítási folyamat is lehet, mert ezzel az IMF újra tömbösíteni képes a magyarság még meglévő lakossági, és vállalati vagyonát, és azt esetlegesen majd elveszi, végrehajtja törlesztésként. Ennek felelőssége mindannyiunké.

Miért volt jólét a kommunizmusban?

Abban talán megegyezhetünk, vagy legalábbis sokan ezért sírják vissza a múltat, mert a szocialista-kommunista rendszerben, tipikusan a ’70-es, ’80-as években sokkal jobban élt az átlagember, mint ma. Miért volt ez így, ránézett erre már valaki? Alább erre próbálunk egy nézőpontból választ adni.

A ’70-es, ’80-as években volt egy jelző: KMK, azaz közveszélyes munkakerülő. Talán emlékszünk arra, hogy tiltott volt nem dolgozni. Ma ez már annyira elképzelhetetlen, hogy nem is értjük, hogyan lehetett ezt a rendet fenntartani.

Nézzük meg, hogy ebben az időben, hogyan is működött a nemzetgazdaságunk, és a Magyar Nemzeti Bank:

Az 1929 őszén kirobbant világgazdasági válság előidézte pénzügyi krízis 1931 júliusában elérte Magyarországot is. A Magyar Nemzeti Bank ez időtől kezdve 2001-ig a kötött devizagazdálkodás megvalósítója, e téren a hatósági feladatok ellátója, gazdaságpolitikai felelősséggel és hatáskörrel rendelkező központi bank volt. Ez annyit jelent, hogy 1931 és 2001 között, csak akkor volt valutája az országnak, ha volt export teljesítményünk. Amennyi exportunk volt, annyi valuta érkezett az országba, amivel gazdálkodhattunk import kereskedelmet, mert nem konvertibilis valutánk volt. Úgy is mondhatjuk, hogy akkor a pengő, majd a forint egy országos  helyi pénzként működött, ami védte a nemzetgazdaságot, és ezáltal a munkahelyeket.

A Magyar Nemzeti Bank 1948 második felétől a jegybanki hatáskörök mellett kereskedelmi banki feladatokat is ellátott. Mint államosított központi bank, irányítása kormányzati fennhatóság alá került. Ez annyit jelentett, hogy mindenki, akinek banki ügyet kellet intéznie, közvetlenül az MNB-val állt kapcsolatban. Ennek jelentőségére majd később térek ki.

1949: Magyarország alapítótagként lépett be a KGST piacra, ami a szocialista országok közti  munkamegosztásra és specializálódásra épült. A tagállamok közötti kereskedelem a tervgazdálkodás körülményei között kétoldalú elszámolással folyt, mert konvertibilis valuta híján a tagállamok nem voltak érdekelve aktívum elérésére – ez ingyen hitelezést jelentett volna.

Mi is történt eddig? 1931-ben létrehoztuk a nem konvertibilis pénzünket, és az egész KGST piac is az országok közti barterkereskedéssel működött, nem pedig eladósítással, piacok felvásárlásával, mint ma. Tehát azért volt mindenkinek munkája, ill. azért tudott az állam mindenkinek munkát adni, mert az ország hazai, és KGST piaci termelése érdekében mindenkire szükség volt, amit az állam a saját pénzéből fenn is tudott tartani. Az MNB a kormány kontrollja alatt volt, Ő bocsájtotta ki a forintot, annyit amennyire szüksége volt, azaz sose volt hiánya, és ezzel tartotta fent a munkahelyeket. A megtermelt javakat, mint pl. az Ikarus busz, amit sok ezer ember gyártott, becserélte a KGST piacon pl. bolgár targoncára, amit ott szintén sok ezer ember gyártott le. Mindezt csakis a nem konvertibilis valutával lehetett csak fenntartani ebben a formában.

Nos erre a fenti jóléti országra emlékszik vissza mindenki, aki akkor boldogabb volt, mint ma.

De mi történt közben, ami miatt ez megszűnt?

Az 1970-es évek elején az akkori államvezetés elkezdte a magyar állam dollár alapú eladósítását, ami annyit jelentett, hogy az ország dollárhitelt vett fel, amit dollárban, és kamatra kellett visszafizetni. De honnan volt az országnak dollár bevétele, amit hiteltörlesztésre tudott fordítani? Forintért nem kapott, mert az USA-nak (se) kellett a forint magában. Akkor mégis honnan lehet dollárt szerezni? A válasz:

  • Újabb hitelfelvétellel
  • Exporttal, amit az USA piacra termeltünk (valamennyit)
  • Privatizációval, azaz dollárért eladjuk a nemzeti vagyont
  • Befektetőket csábítunk ide, azaz olyan törvénymódosításokkal, ami nem az állampolgárokat védi, és szolgálja, hanem a befektetők érdekeit, pl. a multinacionális vállalatok adókedvezményeinek megszavazásával
    • Ennek az egyik megvalósulása az 1982-es IMF törvény is
    • Az 1987-es kétszintű bankrendszer
    • Az 1991-es jegybank függetlensége
    • A 2001-es kötetlen devizagazdálkodás
    • 2004 Magyarország EU-csatlakozásával az MNB tagjává vált a Központi Bankok Európai Rendszerének

Akkor sorban nézzük meg a tv.-i változásokat:

1987. január 1-jével Magyarországon visszaállt a kétszintű bankrendszer. Innentől kezdve az MNB csak pénzgyártó, és nagyker szerepet töltött be. Sokkal könnyebben lehetett idővel virtuálisan privatizálni, ill. függetleníteni, mivel senkivel sem állt közvetlen jogi kapcsolatban.

A létrejövő új kereskedelmi bankok apparátusa, fiókhálózata, ügyfélköre kevés kivételtől eltekintve a Magyar Nemzeti Banktól került át a megalakuló pénzintézetekhez.

A Magyar Nemzeti Bankról 1991 októberében elfogadott – majd többször módosított – törvény helyreállította a jegybank függetlenségét, újraszabályozta feladatkörét. Vagyis a leválasztott MNB, azaz független MNB nem finanszírozta közvetlenül a államot, csak kamatra állampapírért cserébe, ami kamatot az adóbevételekből finanszírozott. Nem tudom kinek volt érdekében, de az államon belül létre jött egy másik “állam”, az MNB, akinek a feladata az volt, hogy kamattal terhelve bocsájtott ki forintot az államnak, így az állam az állampapírokon keresztül folyamatosan eladósodott az MNB felé.

Amikor pedig nem tudott az állam adósságot fizetni se valutában, se forintban, akkor pedig a lobbicsoportokon keresztül törvénymódosításokkal újabb befektetők érkeztek, akik a valutát forintra váltották, így azzal ideiglenesen munkát adva nekünk, és adót az államnak,  amivel az állampapírok hozamait fizette ki az állam. Az így szerzett valutával pedig az IMF adósságot törlesztette, amennyit csak tudott. Továbbá a privatizáción keresztül tudott megintcsak valutához jutni az állam, amivel az megint csak az IMF hitelét törlesztette valamennyire.

2004-ben pedig az EU csatlakozással teljesen elvesztettük gazdasági immunrendszerünket, azaz megszűnt gazdaságunk vámbevételei, és ezáltal a hazai termelés védelme, ami munkát adott nekünk, és beömlött a sok hitel a gazdaságunk szereplőire, aminek kamatjait már nem tudjuk lassan kitermelni, mert nincs pénz a rendszerben.

Közben pedig többször is vettünk fel úgy valutában hitelt, hogy az csak MNB tartalékként kell, mert így ha kivonul egy multinacionális gazdasági szereplő a magyar gazdaságból, akkor muszáj neki a hozammal növelt forint árát átváltani valutára. Ha nem lenne tartaléka az MNB-nek nem tudna kivonulni a multi cég. A tartalékot pedig hitelbe kaptuk, és kamatot fizetünk érte az adónkból.

Nézzünk meg néhány számot:

  • 2010-ben a bankok 1700 milliárd forintot vittek ki az országból (Forrás Privátbankár.hu)
  • 2010-ben mi magyarok 400 milliárd forintot vittünk ki az országból (Forrás Magyar Turizmus Zrt)
  • 2010-ben összesen ez kb. 875 000 munkahely fenntartására elég pénz mennyisége bruttó 200e Ft-os fizetéssel


  • 2011-ben a bankok 1800 milliárd forintot vittek ki az országból (Forrás Privátbankár.hu)
  • 2011-ben mi magyarok 550 milliárd forintot vittünk ki az országból (Forrás Magyar Turizmus Zrt)
  • 2011-ben összesen ez kb. 980 000 munkahely fenntartására elég pénz mennyisége bruttó 200e Ft-os fizetéssel

Hogyan lehet ismét olyan jólét, mint a kommunizmusban?

  • Tudatos vásárlással lehetőleg amennyire lehet magyar terméket kell vásárolnunk, hogy újra egymásnak adjuk a munkát
  • Egy nem konvertibilis fizetőeszköz bevezetésével vissza kell térni az import termékek leállításával, és újra exportra tudunk előállítani termékeket vele, amit legrosszabb esetben is barterben tudunk becserélni más országok termékeivel

Hatalmas pénzeket szívnak ki a bankok Magyarországról

A Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint 2014-ig további jelentős, mintegy 5-10 milliárd eurót kitevő külföldi forráskivonás várható a hazai pénzpiacról. A bankok alig merik hitelezni a magyar vállalatokat, így a gazdaság növekedése sem tud beindulni. 2-3 év alatt 3000 embert bocsátottak el a hazai bankszektorból.

További részletek: Privátbankár.hu

Végre van statisztikai adatunk. Miért jó ez? Ha kimutatható, hogy a bankok szerződései semmisségi szerződések, akkor jó esélyünk arra, hogy azokat ne kelljen visszafizetni, vagy csak részlegesen kelljen visszafizetni, esetleg kamatmentesen.

Hogyan?

A ma elérhető forint mennyiséget, ill. magyarországi pénztömeget hasonlóan kell elképzelni, mint egy tavat, amibe hol több víz van, hol kevesebb. A víz a pénzt szimbolizálja.

Ha növelni akarjuk a pénz mennyiségét a szükséges mennyiségre, hogy mindenki munkához, és a szükségleteihez jusson, akkor erre összesen három féle mód van:

  • Vagy újabb hiteleket veszünk fel a kereskedelmi bankoktól
  • Vagy az MNB-be újabb pénzt teszünk bele, külföldi hitelekből, pl. az IMF-ből
  • Vagy az ország költségvetésén keresztül tesszük bele, de ezt az adókkal ki is vonjuk a gazdaságból, így ez a Mi nézőpontunkból nem érdekes, mivel évről-évre többet veszünk ki, mint teszünk bele

Amit az MNB tesz bele a gazdaságba, annak kamataival együtt un. SWAP ügyletekkel szintén folyamatosan csökkentik a tavunk vízmennyiségét, ill. úgy adnak vizet a tóba, hogy azt kamatostul ki is veszik belőle. Meddig tartható ez fent?

Így csak a kereskedelmi bankok újabb hitelére szorítkozhatunk, de ha azt is a fenti cikk alapján folyamatosan kivonják a gazdaságból, akkor a korábban felvett vállalkozói-, önkormányzati-, ill. magánszemélyek által felvett hitelek egy része, amit kivisznek az országból, azok visszafizethetetlenek lesznek, ill. maga a hitelezési szerződések lesznek teljesíthetetlenek, hiszen az a pénz hiányzik a gazdaságból, ami a visszafizetés fedezete, így ezek a hitelszerződések elméletileg semmisek, ill. részlegesen semmisek.

Ahhoz, hogy egy korábban felvett hitelt vissza lehessen fizetni, a következőket kell figyelembe venni:

  • A felvett hitel kamataihoz szükséges pénz mennyiségét biztosítani kell a lokális gazdaságba, ahol a hitel született
  • Ebből az új hitelből fizetett adófizetési kötelezettségre elköltött pénz mennyiségét a költségvetésen keresztül egy az egyben arányban szintén biztosítani kell a lokális gazdaságba, ahol a hitel született
  • A megtakarításokra által kivont pénzek mennyiségét is biztosítani kell a lokális gazdaságba, ahol a hitel született
  • Az import termékekre elköltött pénz mennyiségét, aminek nincs export fedezete, szintén biztosítani kell a lokális gazdaságba, ahol a hitel született
  • Az exporthozamok profit kivitelének azt a részét, ami által esetlegesen deficites lehet egy export, szintén biztosítani kell a lokális gazdaságba, ahol a hitel született

Kíváncsian várjuk, melyik ügyészség képes ezt megérteni, és a szükséges jogi lépéseket megtenni ez ügyben.

Euró helyett saját pénzben fizetnek a görögországi Vólosz lakói

Sajátos megoldást választottak a görögországi Vólosz kikötőváros lakói a készpénzforgalom kiküszöbölésére: euró helyett a saját maguk kitalálta pénznemben, TEM-ben fizetnek az árukért és szolgáltatásokért.

A BBC tudósítójának helyszíni beszámolója szerint a rendszer tulajdonképpen egyszerű cserekereskedelem: ha valaki elad egy árucikket, vagy szolgáltatást nyújt, akkor annak ellenértékét jóváírják a számára a rendszerben, oly módon, hogy egy TEM egy eurót ér. Ebből a “megtakarításból” aztán ő is vásárolhat másoktól a helyi pénzért.

Az interneten szervezett kereskedési rendszerhez a 80 ezres város lakosságából eddig mintegy 800-an csatlakoztak: mindegyiküknek van egy TEM-folyószámlája, és ezen írják jóvá az eladott tételek ellenértékét, illetve terhelik meg a vásárolt tételekkel.

A város piacán gyakorlatilag mindent meg lehet vásárolni: élelmiszereket, zöldségeket, ruházati cikkeket, ékszereket, elektronikai termékeket, és cserébe lehet nyelvórákat, vagy informatikai oktatást eladni. A BBC tudósítójának ottjártakor egy fiatal nő éppen 24 TEM-ért vásárolt díszes gyertyákat, a rávalót jógaórákkal teremtette elő.

Mindamellett a városka lakói tisztában vannak azzal, hogy a TEM csak alternatív fizetőeszköz lehet az euró mellett, de mindenképpen reménykeltő kezdeményezés a válsággal sújtott Görögország lakosai számára.

(Forrás: gazdasagiradio.hu)