Nemzetgazdaság kategória bejegyzései

Miért nem számíthatunk a politikusokra?

Sokan várnak arra, hogy egyszer talán jobb lesz, ha majd egy “másik” kormány lesz hatalmon. Az első demokratikusan választott kormány óta közben pedig eltelt 25 év, és sokak számára nem hozta meg ez az idő a választások előtt ígért jólétet. Mi lehet ennek az oka? Ezekre a kérdésekre törekedtünk olyan összefüggéseket bemutatni, ami reményeink szerint elgondolkodtatja az olvasót, és nagyobb felelősségre és tettekre ösztönzi a változáshoz.

A hatalom megtartása

A demokráciában a hatalom megszerzését a választók kiszolgálásával lehet csak megtartani, ezért kizárólag a választók kollektív tudatosságát kiszolgáló kormány intézkedésekkel lehet csak azt megtartani. Ezt a jelenséget hívjuk népszerűségnek is. Vagyis, ha egy kormány népszerűtlen intézkedéseket hoz, akkor kevésbé tudja megtartani hatalmi pozícióját, még akkor is, ha ezek a népszerűtlen intézkedések amúgy ésszerűek, és a népet védenék.

ocracy

A rendszerváltás okozata

1989-ben arra szavaztunk mindannyian (ill. az akkori aktív társadalom), hogy az államhatalomnak kevesebb legyen a beleszólása a közéletbe, és helyette inkább a civil hatalom kapjon érvényesülési teret. Ezt hívjuk demokráciának. A rendszerváltás pedig akkor lényegében egy pénzügyi rendszervàltást jelentett a szabadpiacra épülve, ahol az egyszintű bankrendszer helyett kétszintű bankrendszert kaptunk (szerintünk teljesen feleslegesen), és a devizakorlátozást felváltotta a lebegőáras forintárfolyam, pedig ez az MNB-s intézkedés 1926 óta védte az államadósság drasztikus növekedését egészen 2001-ig.

A társadalmi felelősségvállalás

Sokan joggal várják el, hogy a politikai vezetőink erkölcsösen képviseljék és szolgálják a népet, de azt kevesen veszik figyelembe, hogy a vezetőink közülünk kerülnek ki, vagyis a mi saját kollektív erkölcsi, és morális értékrendünk határozza meg, hogy vezetőinknek milyen erkölcsi és morális elhivatása lesz. Tehát nem várhatunk el felelősebb vezetést a mi saját erkölcsi és morális felelősségvállalásunk nélkül.

A pénzügyi háttérhatalom

Mára szinte minden ország a nagybefektetők érdekérvényesítésének játékszerei lettek. Azért nehéz minden ország mindenkori kormánynak ezekből a kiszolgáltatottságokból kibújniuk, mert ha bármilyen radikális intézkedést hozna az aktuális kormány, akkor a nagytőke elkezdene kivonulni az adott gazdaságból, aminek a következményeit nem igen akarja egy kormány sem felvállalni, mivel az népszerűtlen lenne.

nwo

Összegezve

Egy szabadpiac vezérelte országban a gazdasági felelősség hiányának sokéves eredményeiben egy folyamatosan növekvő államadósságot hoz létre, amit elvileg radikálisan, és diktatórikusan korlátozni kellene, mert a sokszor olcsóbb és a jobb külföldi termékek folyamatosan eladósítanak bennünket a deviza fedezet nélküli környezetben. Azonban ezt a korlátozást sem a szabadpiaci alapelvek nem teszik lehetővé, sem ezeknek az intézkedéseknek a népszerűtlensége, ezért a politikusok csak asszisztálnak az államadósság kezelésében, amit a nép hoz létre a felelőtlen pénzkezelésével. Vagyis a politikusok hatalommegtartási motivációjuk miatt sosem fognak javulást hozni mindenkinek, mert ugye az népszerűtlen korlátozásokat kellene bevezetni, így csak magunkra számíthatunk. Miután pedig a politikusaink pedig egy idő után felismerik a fenti összefüggéseket és a többség feladja az országmegváltó terveit, ezután már csak szépeket ígérnek, és a háttérben a hatalmukkal visszaélve a közpénzekből időnként saját érdekeltségeiket építik fel, mert az eredeti politikai ambíció csak szélmalom harc lenne.

Ha pedig megfigyeljük a Fidesz vagy a Jobbik átalakulását, mindkét párt szépen lassan lejjebb adta az eredeti megnyilvánulását, és mindkettő szépen lassan egy szokványos, konformista kommunikációt vett át a radikális megnyilvánulások helyett.

KÖZÖS FELLÉPÉS A PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSÉÉRT

pénzcsapdaNa végre! 4 éve ezzel is lehetett volna kezdeni, de akkor ez a magazin nem jött volna létre 🙂

Az MNB legfrissebb hírei: “A megállapodást aláíró felek közös célja, hogy együttműködésük révén is elősegítsék a lakosság pénzügyi kultúrájának és pénzügyi tudatosságának fejlesztését, hozzájárulva ezzel a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéshez, és a pénzügyi rendszer kockázatainak mérsékléséhez. A pénzügyi kultúra a pénzügyi ismeretek és képességek olyan szintje, amelynek segítségével az egyének képesek a tudatos és körültekintő döntéseikhez szükséges alapvető pénzügyi információkat azonosítani, majd azok megszerzése, illetve értelmezése alapján meghozni saját pénzügyeiket érintő döntéseiket, felmérve azok lehetséges jövőbeni következményeit.”

További részletek: http://www.mnb.hu/Sajtoszoba/mnbhu_pressreleases/mnbhu_pressreleases_2014/mnbhu_sajtokozlemeny_20140508

Mi az a munkaerő-hányados?

Hogyan lehet mérni, hogy ki mennyit tesz bele a munkahelyteremtésbe, ill. a nemzetgazdaságba azért, hogy a válságot kezeljük? Erre lehet egy jó mutató az úgynevezett munkaerő-hányados, ugyanis, a válságkezelés egyik módja a munkahelyek teremtése, ill. a fizetések növelése.

Munkaerőcsökkentés

Definíció

A munkaerő-hányados (MH) azt mutatja meg, hogy egy cégnél (szervezetnél) mennyi nettó árbevétel kell 1 ember foglalkoztatáshoz. (Az a jó, ha ez a szám minél alacsonyabb, mert akkor a megtermelt pénz az alkalmazottaknál marad).

Számolás

a szervezet éven nettó árbevétele/12hónap/foglalkoztatottak száma, módosítva a beszállítók ugyanezen értékének náluk elköltött forgalomarányos foglalkoztatottak számával, ami szintén módosított foglalkoztatotti adatokat tartalmaz előzőek alapján. A számolás komplexitása a Google Page Rank szerinti módosítások alapján egy folyamatosan finomodó érték. Épp ezért első körben meg lehet határozni közvetlen foglalkoztatottakkal történő számítást és beszállítókkal történő számítást, ami sokkal finomabb adat.

Az Opten szerint 2011-ben a közvetlen foglalkoztatotti adatokból számolt MH értéke: Forset Papírgyár 3,38 (millió Ft/fő), a Dán FERROBETON Zrt. 1,59 millió Ft/fő ; A Gyermelyi Tészta kb. 3,33 millió Ft/fő; A Hamburger Hungária Zrt 16,19 millió Ft/fő; Hajdú Zrt. 1,26 millió Ft/fő; Műszertechnika-Holding Zrt. 19,26 millió Ft/fő; A jelenlegi adatok alapján a Magyar Termék Nonprofit Kft összes tagvállalatának az átlaga 2,28 (millió Ft/fő). Ez a szám természetesen nem egy állandó érték, hanem sávosan változhat a vállalat kapacitásának kihasználtsága, és innovációs fejlesztések által, de mindenképp irányadó a helyzet feltérképezésére.

(Elhatárolódás a géprombolástól: Ezzel a meghatározással nem szeretnék géprombolóknak tűnni, ami az ösztönös munkásmozgalom megnyilvánulási formája volt a 19. század elején. A géprombolók főként kézműipari munkások a gépek alkalmazásában látták nyomoruk fő okát, ezért összetörték ezeket. Gépromboló mozgalmak elsősorban Angliában és Franciaországban voltak.)

Mint írtam, a végleges értéket a beszállítók forgalomarányos munkaerő-hányadosa súlyozhatja, a Google Page Rank-hez hasonlóan. Vagyis, ha a Forest Papírgyár pl. a Hamburger-Hungáriától (HH) vásárolna csomagolóanyagot közvetlenül évente pl. 1 milliárd Ft értékben, akkor az 1 milliárd Ft a HH-nál ugye nettó: 1000 millió Ft / MH: 16,17 millió Ft/fő = 61,76 főnek teremt munkahelyet a Forest közvetve a Hamburger Hungáriánál. A Forest Papírgyár munkaerő-hányadosa így forgalomarányosan lecsökken az egész éves bevételük alapján: a 2011-es MH: 9.006.746.000,- Ft / (222 fő saját alkalmazotti létszám, meg 61,76 fő beszállítói alkalmazotti létszám) = 2,64 millió Ft/fő.

Vagyis a Forest Papírgyár közvetlenül 3,64 millió Ft-nént foglalkoztat egy főt, az egyik beszállítójával módosítva pedig 2,64 millió Ft-énként foglalkoztat egy főt.

Ha ezt a számot hivatalosan is láthatóvá tennénk, akkor rögtön kitűnne, hogy ki mennyivel járul hozzá a magyar válsághoz, és a munkaerő növeléséhez.

Te bűnös vagy?

Van a közgazdaságtanban egy olyan fogalom, hogy eredendő bűn. Ha még nem találkoztál vele, akkor gondolom Te is felteszed a nagy kérdést, hogy mi köze a bűnnek a gazdasághoz?

Nos, javaslom, olvasd el az alábbi bejegyzést, és meglátjuk Te bűnös vagy-e gazdaságilag 🙂

eredendo_bun

A közgazdaságtan definíciója szerint:

A közgazdaságban az úgynevezett „eredendő bűn” azt jelenti, hogy az adott ország nem tud a saját valutájában hosszú lejáratra eladósodni, s az eladósodás ekkor devizában és rövid lejáratra következik be. Forrás: Közgazdasági Szemle, 2009. május NEMÉNYI JUDIT cikke: A monetáris politika szerepe Magyarországon a pénzügyi válság kezelésében
Vagyis: az „eredendő bűn” a devizaeladósodás

A bűnről: Bél Mátyás evangélikus püspök, tudós a rovásírásos emlékek gyűjtője által, 1718-ban publikált régi magyar fordítása a kerestény imának: „Mi atyányk ki az menyekben vagy, szenteltessék az te neved. Jőjön el országod. Légyen az te akaratod mi képen menyben azonképen az földönis. Az mi kenyerünket az mindennapiat adgyad nékünk ma. És engedd meg mi nékünk az mi adóságinkat miképpen miis meg engedünk azoknak az kik mi nékünk adóssok és ne hadgy minket késértetbe jutnunk de szabadiczs meg az gonosztul. Mert tied az ország és az hatlom és az diczsőség mind öröknöröké amen”

Tehát a legnépszerűbb keresztény imánkban, és fohászunkban a bűn = adósság

Hogyan adósodtunk el devizában?

A lakossági, és vállalati devizahitelek problémáját mára mindenki ismeri, és érzi a bőrén. De azt kevesen tudják, hogy az állami devizaadósságnak milyen története van, és milyen ma is működő folyamatai alapján esünk bűnbe minden nap. Ennek a bűnbeesésnek a megismeréséhez kattints ide, és olvasd el ezt a bejegyzést.

Fix fizetés feltétel nélkül

Még meg sem száradt a digitális tinta az előző blogbejegyzésemen, aminek a címe: a szabadságnak ára van, és máris egy másik tanító, Takáts Péter a bejegyzésem “keretrendszerét” visszaadta egy teljesen más nézőpontból, ami alapján akár minden magyar állampolgár feltétel nélkül kaphatna fix fizetést.

Tudom, egyeseknek elképesztően hangzik, de nézzétek meg az alábbi kisvideot, ahol meglátható benne a lényeg:

Ezért kellett ennyit adózni, és megszorítani

Sokan teszik fel a nagy kérdést, hogy miért kell ennyit adózni, és hová tűnnek a pénzeink? Miért kellenek az újabb megszorítások?

A Privátbankáron kijött egy cikk: Több mint 600 millió eurót utalt ma az IMF-nek Matolcsy

Bár ezt az összegű kifizetést most épp Euro kötvényből teljesítette az állam, de a 2008-as 20 milliárd Euros adósság összes visszafizetését adóemelésekkel, és a szociális háló megszorításaival lehet visszafizetni. Mindezt miért? Mert túl sok devizát fogyasztott el Magyarország, aminek jelentős része még mindig az importáru fogyasztás, ami 2011-ben 15600 milliárd Ft-nak megfelelő deviza.

Ha szeretnél kevesebb adót, és nagyobb szociális biztonságot, akkor ne vásárolj feleslegesen import árut/szolgáltatást, és ne utazz külföldre pihenni, ha teheted.

Bővebben az összefüggésekről ebben a bejegyzésben olvashatsz.

Mi az a nemzetgazdasági adósságlábnyom?

devizalabnyomA fogalom mintáját az ökológiai lábnyom adta a fenntarthatóság értéke alapján, és azt próbálja bemutatni, hogy egy gazdasági szereplő egy közösségen belül a termelésével/vásárlásaival mennyivel járul hozzá a közösség fennmaradásához és túléléséhez a közösség eladósodásán keresztül. Magyarul a változó azt mutatja meg, hogy valaki mennyi államadósságot hoz létre a működésével, és mennyire növeli a munkanélküliséget általa az adott közösségben, országban.

Minden embernek van a fogyasztásából fakadóan a mai pénzrendszer által a közösségére ható eladósítási, vagy megtakarítási hatása. A kettő hatás egyenlege mutatja meg, hogy mekkora egy ember-, vagy egy gazdasági szereplő, mint pl. egy vállalat fogyasztásából, és termeléséből eredő nemzetgazdasági adósságlábnyoma, amit úgy is hívhatunk, hogy nemzetgazdasági devizalábnyoma, ami a közösség, vagy ország devizatartalékát befolyásolja az alábbiak szerint:

  • Gyártás és termelés esetén egy gazdasági szereplő pozitív előjelet kap az export bevétel termelés értékére, és nullát a hazai termelésre.
  • Fogyasztás esetén egy gazdasági szereplő negatív előjelet kap, az import áru fogyasztásának értékére, és nullát a hazai fogyasztására.
  • A két érték összege adja meg a nemzetgazdasági adósságlábnyom mértékét, aminek az eredője vagy negatív, nulla, vagy pozitív. Az eredő azt mutatja meg, hogy a vizsgált gazdasági szereplő éppen mennyire pusztítja, vagy építi egy nemzet devizatartalékát. Egy eladósított közösségben vagy országban a negatív előjel esetén pusztító hatással van, pozitív előjelű lábnyom esetén építő hatással.

Példa:

  • ha egy munkavállaló egy olyan cégnél dolgozik, aki a hazai piacra gyárt terméket, akkor nem termel a nemzetgazdaság részére deviza megtakarítást, de ha közben import árut-, vagy import alapanyagot tartalmazó árut dolgoz fel, akkor adósságot termel a nemzet számára az import részével, így a nemzetgazdasági adósságlábnyoma negatív előjelű az importtartalom értékével
  • ha egy munkavállaló egy olyan cégnél dolgozik, aki 100%-ban export piacra termel, akkor a nemzet részére bevételt, megtakarítást termel, ha közben pedig hazai terméket vásárol, akkor nem termel adósságot a nemzet számára, így a nemzetgazdasági adósságlábnyoma pozitív előjelű a jövedelme mértékéig
  • ha egy cég hazai piacra termel, akkor az nem módosítja a nemzetgazdasági adósságlábnyomot, de ha ez a cég év végén egy offshore cégen keresztül kiviszi a profitját, akkor az a cég negatív előjelet kap a kivitt profit összegére, mert az nemzeti szinten adósságot hoz létre.
  • ha egy cég import árut értékesít hazai piacon, és utána az évvégi profitot a külföldi anyavállalat kiviszi az országból, akkor duplán is negatív előjelet kap.

kozossegi_gazdasagMinden egyes ember, és gazdasági szereplő nemzetgazdasági adósságlábnyoma vektorálisan összeadódik, és adja meg a nemzetgazdaságunk adósságlábnyomának eredőjét, mely kihat az adott közösség, vagy ország munkahelyeinek védettségére. Az eredő azt mutatja meg, hogy éppen mennyire vagyunk önállóak és önfenntartóak pozitív előjel esetén, vagy mennyire önpusztítóak negatív előjel esetén a nemzetünk eladósítása által, aminek természetes velejárója a munkanélküliség növekedése.

Neked mekkora az nemzetgazdasági adósságlábnyomod van?

Hova tűnt el a pénzünk?

Egy érdekes szócsatának voltam részese a közelmúltban, ami ihlette ezt a bejegyzést. A szócsata alapja az volt, hogy ki a felelős a jelenlegi magyar gazdaságért.

Természetesen az átlag ember ezért most Orbán Viktort hibáztatja (mert még nem ismerik ezt a bejegyzésemet), de én ezzel szemben pedig magunkat hibáztatom az ismert összefüggések miatt, így megfogalmaztam azt, hogy hova tűnik el az a sok pénz, amit hiányolnak ma az emberek.

Hova tűnt el a pénzünk?

Vegyünk egy egyszerű gazdasági folyamatot, és nézzük meg hogy ott hogyan mozog a pénz útja, és rögtön kiderül, hogy ki is a tényleges felelős.

A példa kedvéért ugorjunk vissza 2008 június 20.-ára. A kitalált történetünkben ekkor Józsi felvesz a a UNICREDIT banktól 1 millió Ft-t hitelbe lakásfelújításra (legyen Ft hitel az egyszerűség miatt), elkölti Pistánál, aki kifesti Józsi lakását, beépít pár új nyílászárót, és szalagparkettát is tesz le. A munka már készülőben van, és Józsi épp ekkor kapta meg a hitelfolyósítást, amit ki is fizet Piustának.

Pista bemegy a Praktikerbe, és elkölt az egymillió Ft-ból 600.000,- Ft-t, és vesz belőle holland festéket, bolgár szalagparkettát, kínai műanyag nyílászárót és a maradék pénzéből befizeti az előző negyedév áfa tartozását a 400.000,- Ft-t, mivel ennek határideje épp június 20.

A Praktiker beviszi a kereskedelmi bankjába a 600.000,- Ft-t kasszazáráskor, ami az Erste bankban van (csak példa), és átváltja (vesz rajta) Eurot. Az Erste bank a magyar bankközi piacon vesz ezen a 600.000,- Ft-on Eurot, mert a Praktiker valutaváltása miatt pont kifogyott neki is a devizatartaléka a pénztárából.

Mivel épp az összes hazai kereskedelmi banknál ebben a pillanatban fogyott ki szintén a devizatartaléka a pénztárukból (csak példa), ezért hirtelen bezuhan a Ft ára a túlkínálat miatt, azaz a Ft árfolyama hirtelen felmegy 299 Ft-ra. Ekkor az MNB fizetési stabilitási célját végrehajtva a jegybanki devizatartalék terhére olcsó, túlkínált Ft-t vesz a bankközi piacon, és ezzel vissza is áll a Ft árfolyama az elfogadott, és megszokott 275 Ft-ra.

Természetesen a jegybank devizatartaléka közben jelentősen lecsökkent, mert nem kellene elfelejteni, hogy ez időtájban volt pl. az a rengeteg érettségi bankett is, ahol töménytelen tömény ital is elfogyott, mint pl. vodka, whisky, bacardi és üdítőitalok, mint kóla, és redbull fogyott, ami szintén csökkenti a jegybank valutatartalékát mivel ezek is vagy teljesen import áruk, vagy ugyan hazai termék, mint a kóla, de az import alapanyagot szintén csak Euroért tudja beszerezni. És ne feledkezzünk meg a görög-, horvát tengerpartról se, mivel ekkor indul a szezon, és sokan váltottak Ft-t Eurora a fenti módon. Szóval, rengeteg valuta elfogyott a jegybankból áttétesen a kereskedelmi bankokon keresztül, mert sosem figyeltük meg a fenti folyamatok összefüggéseit.

Mivel már jó ideje stabilizálni kellett folyamatosan a Ft árfolyamát az Euroval szemben a hasonló módon, ezért az MNB ekkor jelzi a kormánynak 2008 nyarán, és az IMF-nek, hogy vészesen fogy a jegybanki devizatartaléka, ill. az jelentősen lecsökkent mára, ezért ha nem vesz fel a kormány sürgősen IMF hitelt, akkor a jövőben a Praktikerben nem lesz ilyen olcsó a holland festék, a kínai nyílászáró, és a bolgár szalagparketta (sem), és a diákok se tudnak ennyiért dorbézolni a jövőben (tanulás helyett).

Ekkor a kormány bejelenti 2008 szeptemberében, hogy a világválság ide is elért kis országunkba, és ezért hirtelen a jegybank felemeli a jegybanki alapkamatot 12 %-ra (október), hogy a befektetők hozzanak ide devizát amíg a kormány meg nem állapodik az IMF-fel, hiszen ilyen magas garantált kamatot kevesen adtak.

Kb. 3 hét alatt meg is születik az IMF megállapodás 20 milliárd Euro készenléti hitelről (2009 február), aminek a fedezete az összes nemzeti vagyon jelzálogosítása, ami még meg maradt az akkori APV RT tulajdonában, ezért most mindenki nyugodtan hátradőlhet, mert ezt ha ezt teljesen le is hívjuk, azt elég lesz maximum 2013-ban, és 2014-ben visszafizetnie a kormánynak, az meg legyen az akkori kormány problémája.

Talán tudja mindenki, hogy hiába volt készenléti hitel, mert amit kaptunk, az mára elfogyott. Te láttál ebből a 20 milliárd Euroból valamennyi kis pénzt? Nem? Ezt csak akkor hiszem el, ha közben semmilyen import terméket/szolgáltatást nem fogyasztottál, és nem fogyasztottál olyan hazai terméket sem, aminek az alapanyaga semmi ilyen árut sem tartalmaz, és nem voltál külföldön nyaralni, és nem használtál pl. mobilszolgáltatást sem, mivel Ők is az év végi profitjukat így vitték ki az országból év végén. Ha ezek közül csak egy csekély mértékben is, de fogyasztottál import árut, akkor abban a mértékben kaptál Te is ebből a 20 milliárd Euroból(!!!)

Közben telik az idő, ugye 2010-ben bekövetkezik egy kormányváltás is, de az előző folyamat újra, és újra, egyre nagyobb mértékben megismétlődik, így a 20 milliárd Euro készenléti hitel szépen lassan elfogy a Praktiker (és az összes multi) által. Eljön a 2011, ahol az import áru fogyasztás már 15600 milliárd Ft-ra növekedett, a külföldi nyaralások értéke 550 milliárd Ft-ra növekedett, a bankok profitkivitele pedig 1800 milliárd Ft-ra növekedett, ami összesen 17950 milliárd Ft értékű fogyasztást jelent a jegybank deviza tartalékából, amit ha átlag 275 Ft-tal számolunk, akkor 2011-ben csak ezekre a tételekre elhasználtunk 65 milliárd Euronyi valutatartalékot.

Természetesen közben exportáltunk is közel ennyit, de az exportunk jelentős része gépipari export volt, amit ugye a német multi vállalatok hoztak létre hazai, és részben hazai foglalkoztatással, mint pl. a Suzuki, aki Szlovák állampolgárokat is foglalkoztat, ill. az évvégén megmaradt profitot ők is ugyanúgy kiviszik az országból az év végén, ami tovább rontja az ország fizetési mérleget.

Sőt a fizetési mérleget tovább rontja a kreatív magyar vállalkozók off-shore cégeken kivitt profitjuk, ill. a korábbi államadósságok törlesztőrészlete, vagyis ez a 2011-es év is egy jókora deficittel zárul, amit mi magyar állampolgárok, és vásárlók hoztunk létre közösen mindenféle kényszerítő erő nélkül, vagyis ezt nem mások tették velünk, hanem mi magunk tettük magunkkal, és gyermekeink jövőjével.

A hitel elfogyott, és mivel MA, 2012-ben hiányzik a 2009-es IMF hitel visszafizetéséhez 7500 milliárd Ft ezért meg kell emelni az áfát, hogy legyen miből visszafizetni azt, ugyanis 2014-ben lejár a földvédelmi moratóriuma Magyarországnak, és itt fognak legelőször jelzálogot érvényesíteni az IMF érdekkörei, ha nem fizet a kormány IMF hiteleket időre.

Közben Józsi elveszíti a munkáját annál a nyomdánál, aki az egyik hazai festékgyártónak dolgozott 2011-ig, mert a festékgyár becsődölt. Nem tudta tartani a versenyt az olcsó Holland festékekkel, amit a Praktiker kínált. Igaz, abból dupla annyit kellett folyamatosan felhasználni, de ez a vevőket nem érdekelte. Valamint a nyomda elvesztette a Szobi szörp nyomdai munkáját is, mert az is bezárt, mivel a diákoknak ciki Szobi szörpöt inni kóla helyett, így a nyomdából is leépítették Józsit, mivel visszaesett a nyomda forgalma.

Józsi lakását a bank ezért elvette Józsitól, mert nem tudta megadni azt az 1 millió forintot a banknak, amiből Pista felújította a lakását. Természetesen se a holland festékgyár, se a bolgár szalagparketta gyár, se a kínai nyílászárógyár nem rendelt Józsitól munkát azon a pénzen, amit kivittek az országból, pedig azt Józsi vette fel hitelbe a bankjától, azaz az az Ő pénze. És Józsi se ment ki Németországba dolgozni egyik külföldi céghez sem, pedig a pénze ott van a ezeknek a cégeknek a bankszámláján. Ráadásul most munkanélküli segélyt kell fizetnie az államnak Józsi után is, így nem csak az áfát kell megnövelnie, hanem a felsőoktatás keretszámait is le kell csökkentenie, hogy Józsinak munkakeresési támogatást tudjon fizetni, akiknek a száma a fenti fogyasztói szokásaink miatt 2012 év végére már átlépte az 500.000,- főt.

Pista közben ugye befizetett 25% áfa pont arra volt elég, hogy a 2011-es IMF hitelt az állam visszafizesse az IMF-nek.

De 2013-ban ki fog lakást felújítani, beruházni? Ki mer hozzá hitelt felvenni? Senki, így marad a még nagyobb megszorítás, mert a 2009-es hitelt vissza kell fizetni az IMF-nek, különben viszik az állami földeket, vagy az Országházát, esetleg a Lánchidat, hogy hídadót szedjenek majd, mint pl. Svédországban. A TV székházat már elvitték … miért ne vinnék el az Országházát is, amiből luxus szállodát lehet építeni?

Na erről a jelenségről nem csak a kormány és a bankok tehetnek. Hogy ezt nem érti a nép, és nem is akarja megérteni, az kinek a felelőssége? Lásd IMF óriásposzterek.

Az emberek azt hiszik a kormány a hunyó, közben az emberek azok, mert nem 4 évente szavazunk csak, hanem minden nap, amikor fizetünk valakinek a pénztárában.

Amiről le kellene szokni, mert államadósság-, és munkanélküliség növelő tételek:

  • Szükségtelen importtermék fogyasztás, mint pl. a külföldi élelmiszerek, banán, mandarin, tej, stb.
  • Szükségtelen import szolgáltatások fogyasztása, mint pl. unitlinked biztosítás, külföldi irodaházakban irodák bérlése, külföldi oktatások, és liszenszdíjaik
  • Hazai pályán szerzett profitot off-shore cégeken keresztül kivinni
  • Befektetési arany vásárlás, ami kintről származik
  • Külföldi befektetések, a hazai helyett
  • Külföldi nyaralás, ha itthon is lehet

Mit tett a kormány azért, hogy ez a helyzet megváltozzon?

  • Bevezette az Erzsébet utalványt. Az Erzsébet utalványt kezdetben csak a magyar vállalkozók közt lehetett elkölteni, de idővel azok a multik is befogadták, akik leszerződtek a kormánnyal, hogy sokkal több magyar terméket forgalmaznak ott, ahol lehet, így ezzel védettebbé tették a magyar munkahelyeket.
  • Létrehozta a Magyar Termék Rendeletet, amivel megkülönbözteti a termékeket. Csúfos módon a Tesco ennek az elöljárója, és a hazai élelmiszerláncokat ez nem is érdekli(!), pedig a VM szeretné, ha ebben a programban jobban részt vennének Ők is.
  • 2012-ben két pályázatot is kiírt export piacok szervezésére, de ez a magyar importárukra támaszkodó vállalkozókat nem érdekli, ebben a pillanatban is (2012. 12. 15.) mindkét pályázat nyitva van, és van még keret belőlük.
  • Bevezették a tranzakciós adót, amivel a jegybankon belüli hatalmas pénzek hozamai adóznak. A mai pénzforgalom több, mint 90%-a néhány intézmény között zajlik le, és csak a majdnem 10% pénzforgalom az, ami minden más kereskedelemre, amiben az összes multi beletartozik, így hidd el, ez az egyik legjobb eredménye ennek az adónak.
  • Nem tárgyalnak feltételek nélkül az IMF-fel úgy, mint 2009-ben az akkori kormány.
  • Törekszik egy gyengébb valutára (akár 330 Ft/Euro), hiszen ekkor drágább lesz az import fogyasztás, és olcsóbb az export termelés, ami javítja a fizetési mérleget.

Kormányalakítás - Sólyom László kinevezte az új minisztereket

Mit nem tehet meg a kormány?

Sok radikális megoldást lehetne megtennie a kormánynak, de a mai jogi környezetben ezeket szinte lehetetlen megtenni. 1931-ben a jegybank a világválságra úgy reagált, hogy korlátozta a devizakereskedést. Ez annyit jelentett, hogy csak annyi devizatartaléka volt az országnak, amennyi exportja. Ha volt export, volt deviza, és lehetett váltani. Ha nem volt export, nem volt deviza, és nem lehetett váltani.

A 2004-es EU csatlakozással nem csak a vámok szűntek meg, hanem a jegybank irányítását is átadtuk szerződés szerint az EKB-nak, így a leghatékonyabb megoldásunkat nem tudja a kormány meglépni. Mindemellett 2007-ben a Lisszaboni szerződéssel minden EU-s szabályozás alá rendeltük magunkat, ezért jogilag nagyon korlátozott lehetőségei vannak a kormánynak.

Ráadásul a honvédséget is a NATO tagság miatt megint csak nem mi irányítjuk, mivel azt a NATO irányítja, így kierőszakolni sem tudjuk a változást egy esetleges honvédség által.

Mi marad akkor a kormánynak a változáshoz? A szűk lehetőségek közt olyan eszközöket adni az embere kezébe, amikkel Ők tudnak szabad választásuk által tenni a változásért, mint a tudatos vásárlás az Erzsébet utalványon keresztül. Vagyis nem tud a kormány nélkülünk, azaz a népakarat nélkül tenni semmit.

Az igazi kérdés:

Te mit tettél, és mit teszel, hogy ez a helyzet megváltozzon, és legyen/maradjon pénz a gazdaságban, és szülessenek/maradjanak új munkahelyek?

Amit igazán megtehetsz:

  1. Fejleszd önmagad. Sajnos a kollektív tudásunk, a kultúránk rég elavult dogmákra épít. Ha nem vagy képes felülemelkedni sokszor sok száz éves tényként kezelt igazságokon, nehéz lesz a változás, és csak szenvedni fogsz, mert az emberiség selejtezése elkezdődött.
  2. Meg kell ismernünk ezt a fennálló pénzügyi, és gazdasági rendszert, amennyire csak lehet. Ha ismerjük, hogy hogyan működik ez a társadalmi rendszer, ami körülvesz minket, akkor könnyen kezelhetővé is válik mindenki által.
  3. Meg kell ismerni az önfenntartáshoz szükséges ismereteket, aminek a gyakorlata sokszor környezeti változással, lakhelyváltozással is járhat. Az organikus gazdaság, a fenntartható gazdaság, és az önellátás témakörében szintén rengeteg irodalom áll rendelkezésre az interneten ingyen.
  4. Add tovább! Akinek csak lehet, juttasd el előző információkat, mert minél többen ismerjük ezen összefüggéseket, annál hamarabb fog bekövetkezni a változás.
  5. Légy tudatos vásárló, mert a vásárlásainkkal szavazunk a változásban, és nem 4 évente. Minden nap arra szavazunk, hogy a pénz itthon marad, és ezáltal jobb élet lesz itt, vagy a pénz elhagyja az országot, és ezáltal rosszabb élet lesz hazánkban. A tudatos vásárlás egyszerre vonatkozik a gazdasági tudatosságra, és egyszerre vonatkozik a környezetvédelmi tudatosságra.
  6. Ne járj multiba vásárolni, vásárolj a környezetedben található kisboltokban, piacokon magyar terméket. Még banki szolgáltatást is csak magyart válassz. Ma már elég választék van a versenyképes magyar termékekből/bankokból, ha szükséged van rá.
  7. Próbálj meg kizárólag Magyarországon gyártott termékeket vásárolni. Még akkor is, ha ez épp 2 Ft-tal drágább, mint a külföldi. Ebben segítségedre lehet a www.amagyartermek.hu védjegy.
    1. Sok összetevője van, hogy hogyan tudod megkülönböztetni a termékeket, amelyek közül ilyenek:
      1. Ismerd meg a magyar gyártó cégeket.
        1. http://www.amagyartermek.hu/partner/
        2. http://veddamagyart.info/termekek
        3. http://magyar-termekek.hu/
      2. Nézd meg a kívánt cég weblapját, és a www.e-cegjegyzek.hu oldalon tudd meg ki a tulajdonosa.
      3. Vonalkód az 599-es számokkal kezdődnek a magyar termékek, de ez önmagában kevés jelölést takar
      4. Meg kell nézni ki a gyártó: ha az egy Magyarországon bejegyzett cég, akkor ez is egy megerősítése a helyes választásnak, de ismerd meg a cégeket egyesével is
      5. Rendelkezik-e magyar termék védjeggyel, melyet kormányzati rendelet garantál minőségében
  8. Építs közösséget, és legyél aktív tagja. Ennek a pontnak a fontosságát nem tudjuk eléggé kihangsúlyozni. Nem elég ismerni a rendszert, és vádolni azt, ha a rövidebbet húzod, cselekedni is kell, és változtatni, amit csak közösségben lehet hatékonyan kialakítani, mert egy ember kevés hozzá. A lakhelyeden keress olyan közösségeket, akik már foglalkoznak az önfenntartással, a közös gazdaság kialakításával. Ha nem találsz ilyet, legyél Te az első, és hozd létre magad(!) Nagyon-nagyon fontos a kezdeményezőképesség, és a cselekvőképesség, ami annyit jelent, hogy nem csak beszélünk a változásról, és elvárjuk másoktól, hanem cselekszünk is.
  9. Legyetek gazdálkodó közösség. A közösségen belül szedjétek össze, hogy kinek mire van szüksége, és ki mit tud ebbe beletenni (az ötletén kívül) munkával. Ki kell alakítani az együttműködő gazdasági közösséget, amit munkamegosztással a legkönnyebb. (Egyeseknek, akik hozzászoktak a kényelemhez, lehet nem tetszik majd ez a megoldás, hogy dolgozni kell, de sajnos nem lesz más út. Hasznossá kell tenni magunkat a közösségünk számára, különben csak haszontalanok maradunk. Vége annak az életnek, hogy elég egy irodában ücsörögni havi fizetésért. Ennek az árát kell most megfizetnünk mindannyiunknak.)
  10. Használjatok pénzkímélő eszközöket előbbi munkák szervezéséhez, ha van rá lehetőségetek. Rengeteg megoldást lehet elérni ma, ennek a kialakítására.
    1. Magánszemélyek közt jó kezdeményezés pl. a suska piac, vagy a szívességbankok
    2. Cégeknek pl. a HungaroPiac
  11. Szervezzetek saját piacot, ahová meg lehet hívni az ismerőseiteket is, akik még nem tagjai a közösségnek.
  12. Vegyétek fel a kapcsolatot más közösségekkel is, akik szintén önellátó gazdaságot szerveznek egymás közt, és cseréljétek ki a termékeiteket egymás közt, ami feleslegben megmarad.
  13. Legyél kapcsolatban velünk

Kérlek, oszd meg ismerőseidnek ezt a bejegyzést, hogy ők is felismerjék azt, hogy mi a fene zajlik itthon, és ki a felelős érte.

Korunk gazdasági története és összefüggései

“Aki nem ismeri a múltat, nem értheti a jelent”

Fontosnak tarjuk megismerni azokat a meghatározó eseményeket, melyek közel 100 év alatt történtek velünk, mert így hirtelen kirajzolódik a jelenben az a folyamat, ami a jelenlegi gazdasági működéseink oka. Ha pedig az okokat, és a folyamatokat ismerjük, könnyen kezelhetővé válnak a nem kívánatos gazdasági hatások.

1.1 Fontosabb gazdasági időpontok

Az összefüggések ismeretében egészen korai időpontokig visszatekinthetnénk a történelemben, de Trianonról mindannyian tudjuk, hogy a hatalmas veszteség miatt húzhatunk egy kiindulási pontot.

1920.Trianon
1921. a Magyar Királyi Állami Jegyintézet alapítása átmenetileg, az akkori Korona bankjegyek kontrollját végezte.
1924. a MNB születése, ami a Népszövetség (ENSZ elődje) nyomására jött létre, vagyis nem önálló akaratunkként valósult meg, hanem diktátumként.
1930. az MNB BIS (Bank for International Settlements) tagságának kezdete – Nemzetközi Fizetések Bankja – Bázel, kezdetektől részvényese és aktív tagja volt az MNB a “központi bankok központi bankjának”. A központosított pénz bevezetése, és egy harmonikusan működő világgazdaság sok izgalmas kihívást nyújthat(na) az emberiség számára, de akinek ez a kezében megvalósul, annak nagy a felelőssége, hogy mire is használja ezt valójában, ill. mennyire építi vele az emberiség érdekeit(!)
1931. az MNB devizakorlátozási rendelkezése: az 1929-es válságkezelés eredményeképp jött létre, ami annyit jelent, hogy csak akkor volt devizabevétele az országnak, ha az exportált. Ha nem volt export, nem volt deviza sem. Ez volt az MNB történetében a legzseniálisabb intézkedés, amivel a magyar gazdaság immunrendszerét tudta kialakítani, és fenntartani. Ez a rendelet 2001-ig maradt fenn. (!) A mai nap is megfelelő védelmet nyújtana a magyar munkahelyek védelmére, ha az MNB ezt bevezetné újra, de ennek bevezetése valószínűleg azonnali összeomlást eredményezne, mert a “multitőke”, amely jelenleg irányítja a magyar gazdaságot, azonnal ki akarná vinni a pénzét, így a forint túlkínálat miatt a forint nagymértékben leesne a külföldi valutákhoz képest.
1947. az MNB-t államosították, majd a kereskedelmi bankokat és a takarékpénztárakat felszámolták, és egyszintű bankrendszert alakítottak ki. Ekkor mindennemű banki művelet közvetlenül az MNB-hez tartozott. Sokan ezt korszerűtlen rendszernek tartják, de a jelenlegi lemaradt, gazdaságilag kifosztott országoknál, mint pl. a magyar gazdaság, ez sokkal olcsóbb rendszert biztosítana.
1948. A HANGYA Szövetkezet átadása az ÁFÉSZ-nek. Az 1898-as Országos Szövetkezeti Törvény alapján létrehozott termelői/fogyasztói szövetkezet felszámolása történt ekkor, ami belső szinten védte a magyar nemzetgazdaságot. Ez a rendszer a mai svájci WIR belső pénzrendszer magyar megfelelője volt, ill. annál sokkal több. A lényege a helyi hitelszövetkezetek rendszere. Lehet, itt még korai arról beszélni, hogy az eddig működött hitelszövetkezetek sikeressége, összehasonlíthatatlan a mai hitelszövetkezetek működésével, és ennek nem elsősorban a törvényi különbségek a lényege, hanem a forint konvertálása más devizára. 1931-től devizakorlátozott gazdaságban működtek a hitelszövetkezetek, ami 2001-ben megszűnt, és ez nagyban befolyásolja a forint útját. Erre később még visszatérünk, mert jelentős különbség ez.
1949. KGST piaci tagság – Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa: a “klíring rubel” elszámoló egységet felhasznált nemzetek közti barterkereskedést szervező tanács.

a., Szeretnénk megjegyezni, hogy a KGST piac működésének bemutatásakor semmiképp sem a kor ideológiai megközelítését vesszük alapul, hanem a fenntartható, vagy a fenntarthatatlan gazdasági rendszer elemzését. Az ideológiai minősítéstől itt elhatároljuk magunkat.

b., Jellemzői: a munkamegosztást tervgazdálkodás biztosította, mely folyamatosan megtartotta a munkahelyeket. Ez volt az egyik titka a KGST-nek, hogy a foglalkoztatottság 100%-os tudott lenni, pedig rengeteg felesleges munkakör “működött”. A KGST nagy előnye volt a gazdasági szereplők feletti tervezői nézőpont, ami alapján az termékek áramlását és a piacszervezéseket a fenntarthatóság elvei alapján ki lehetett alakítani. Véleményünk szerint a jelenleg működő szemlélet, azaz a kizárólag piacgazdaság működése ugyanolyan káros lehet, mint a kizárólag tervgazdálkodásé. A tervezés szükséges addig, amíg a gazdasági szereplők az összefüggések ismerete nélkül vásárolnak, fogyasztanak, mint pl. napjainkban, ahol minden egyes import termék vásárlásával közvetve növeljük meg az államadósságot, ami pedig az állami megszorításokat kell szükségszerűen magával vonnia ebben a mostani pénzrendszerben. A tervgazdálkodással szemben ma kizárólag versenypiac működik, ami viszont megfigyelhető módon összességében pusztítja a hazai munkahelyeket, és a szociális hálót a termelési hatékonyság és az árverseny összefüggésében. (Pillanatra kielemezném az verseny szót: a ver-seny szó szótöve a “ver”. Erkölcsi alapokról nézve tényleg nem tudunk inkább egy együttműködő gazdaságot építeni, mint olyat, ahol a szereplők egymást verik? Erkölcsi alapon a Gazdasági Ver-seny Hivatal léte is megkérdőjelezhető)

~1950-1972 a TSZ, és a munkaegység. Az országot a TSZ rendszerek kialakításával teljesen újra építették, ami számunkra lenyűgöző teljesítmény. Mivel nem volt az országban pénz, így a TSZ tagok nem forintért dolgoztak közvetlenül, hanem egy belső elszámolóegységért, amit munkaegységnek hívtak. A feldolgozó üzemek felé forintért értékesített termékek bevételét évente egyszer, zárszámadáskor kapták meg forintban. Zárszámadásig pedig csak munkaegységben volt a fizetés, amiből annyi belső terményt vehetett a TSZ tag, ami kellett az életéhez, és zárszámadáskor a megmaradt munkaegységet becserélte forintra. Érdekes megfigyelni, hogy mind a HANGYA árucserejegy rendszere, mind a KGST klíring rubelja, mint a TSZ rendszerek munkaegysége a maga idejében itthon, hazánkban megvalósította a fenntartható gazdaságot, de erre megint csak térjünk majd vissza később.
1972. Az országunk első $ hitel felvétele, és amivel végül is elindítottuk az adósrabszolgaságunkat hitelezőink felé. Alapvetően ez a hitel nem lett volna rossz, ha ezt bölcsen használtuk volna fel, de nem így történt. Amúgy kb. eddig működtek a TSZ rendszerekben a munkaegységek, amik addig nagyban hozzájárultak a TSZ-ek fenntarthatóságához. Mire költöttük a $ tartalékunkat? Többek közt azokra a “fejlett nyugati” technológiai eszközökre, amit a Szovjetunió rendelt meg technikai elemzéseihez.
1982. IMF tagság. Mára tisztán látszik, hogy az IMF nem a saját célkitűzéseinek megfelelően ad hitelt egy-egy nemzetnek. Célkitűzés alatt értendő, egy-egy nemzetállam gazdasági talpraállítása, ami az IMF alapvető célja. A jelenlegi magyar nemzetgazdaság, és az IMF felelősségének kapcsolatáról Szűrös Mátyás nyilatkozott a közelmúltban a Híradónak , 2012. augusztus 12-én.
http://www.hirado.hu/Hirek/2012/07/08/12/Szuros_nem_kertelt_ez_tette_tonkre_Magyarorszagot.aspx
1987. Bevezették a kétszintű bankrendszert. Miért nem volt jó az addigi egyszintű bankrendszer? Ugyan feltételezésnek és fikciónak tűnhet, de az MNB-t külön definiálva, egy későbbi pénzkibocsátási kontrollra lehet használni, amit persze akkor nem láthattunk ennyire egyértelműen, csak így utólagosan könnyű ezt megállapítani.
1991. Jegybanki függetlenség. Folytatódik a jegybank, azaz a pénzkibocsátás monopóliumának elvesztése a magyar nemzet részéről. Olyan ez, mintha egy családi kasszát (‘87-ben) kettébontunk, majd (‘91-ben) előírjuk, hogy az egyik családi kassza- amit nevezzünk kibocsátó kasszának – a másik kasszának – amit nevezzünk gazdálkodó kasszának- csak hitelbe adhatja a pénzt, amit kamatostul kell visszafizetni. Ez a folyamat a kamatszedés hatása miatt idővel a kibocsátó kasszából garantáltan el fogja szedni az összes pénzt a gazdálkodó kasszától, amit a család gazdaságra használ, és amit hitelre adott a pénzkibocsátó kassza monopol helyzetben, így összességében irányíthatóvá válik a család a pénz szüksége által.
1995. csúszó leértékelés. Mivel a pénz kibocsátása teljesen független lett a magyar gazdaságtól, így a forint helyett be lehet vezetni más devizákat, mint pl. a $, vagy idővel az €. A forint konvertibilissé tételéhez kellett egy olyan deviza fedezet, ami által 2001-től szabadon lehet átváltani a forintot devizára, és vissza. Átváltásról, és forint árfolyamról akkor tudunk beszélni, ha forint tartalék mellett devizatartalék is van, magyarul, szépen lassan az IMF hiteleken (és egyéb hitelezőkön) keresztül a deviza átváltásokhoz szükséges fedezetet betettük a jegybanki kasszába, HITELBŐL. Kicsit elvonatkoztatva, ez olyan, mintha rizsre kellene folyamatosan búzát váltani, és vissza. Csak akkor tudunk búzát rizsre váltani, ha a kereskedőnek van rizs tartaléka. Ha nincs ilyenje, mint pl. 1931-ben, akkor csak búzát használhatunk, akármennyire is vonzónak tűnik a rizs, így hitelbe kell kérnünk rizst, hogy a búzát bármikor átválthassuk.
A gazdasági önrendelkezés felszámolása, avagy Trianon 2.

2001. az MNB-t a KBER tagságába vonták a BIS mellett. Ha a gazdaságban a pénz olyan, mint testünkben a vér, akkor az ország gazdaságának vérét, ill. a vérünk feletti kontrollt átadtuk egy külső intézménynek, és engedtük szabadárassá válni. Ez pont az 1931-es MNB rendelettel teljesen ellenkező rendelet, ezért meg is indult a deviza befektetői áradat hazánkba, azaz a tőke szabad beáramlása. Költői kérdés: egy tőkeszegény környezetben a tőke mit művel, ha szabadon áramolhat?

2004. EU csatlakozás: a gazdasági vértermelésünk, és kontrollunk mellett a gazdaságunk immunrendszere is megszűnt az EU csatlakozással, ami a vámok megszűnését vonta magával. Innentől kezdve szabadpiaci árverseny alakult ki magyar termékek, és az importtermékek közt, mely két vállra fektette a magyar termelést, és versenyképességet. A tőkeerős multik tömegtermelése mellett szinte lehetetlen egy magyar kisvállalkozónak árversenyben fennmaradnia, ráadásul a gazdasági, és szervezeti kultúra is igencsak fejletlen a multihoz képest.

2007. Lisszaboni szerződés. A teljes önrendelkezés feladása. Mint nemzet teljesen lemondtunk saját világunk megszervezéséről, melyet az Európai Unióra bíztunk.

2014. A magyar termőföldvédő moratórium is lejár: a “nemzettestünk bölcsője” is megszűnik, ami által a magyar emberek többségének otthona is szépen lassan megszűnik, és idegen kézbe kerül, amennyiben nem történik ezen a téren változás.

Felismerés: Visszatekintve, szépen kirajzolódik, hogy gazdaságunkat folyamatosan mások irányították, és a monetáris szuverenitásunkat (is) lassan kiszerveztük idegen érdekeknek, akik ki is használják ezt saját érdekeik alapján. A kérdés: a Himnusz után szabadon: tényleg megbűnhődtük már a jövendőt ezekkel a kiszolgáltatottságot előidéző döntéseinkkel? Ha csak 1989-től nézzük a folyamatokat: tényleg nem látják a gazdasági szakemberek, hogy mennyire kiszolgáltatottak lettünk a globális, és liberális gazdasági környezetben? Pedig a megoldás kézenfekvő a múltból (is): egy nem konvertibilis értékcserejeggyel (1931- ~1995) újra kell építeni a belső nemzetgazdaságot, ami lecsökkenti a felesleges importáru fogyasztást, és amivel igazán meg lehet védeni a munkahelyeket. Ezt a folyamatot erősítve kialakul az a termelési felesleg, amit exportálni lehet, és ami fedezi a szükséges importfogyasztásunkat, és ami csökkenti a külső államadósságot is. A megoldás megvalósításának kibontására még később visszatérünk.