USA kategória bejegyzései

Mi lesz a dollárral?

Megalapozott a BRICS országok törekvése a dollár használatának csökkentésére, és ez nem jár jelentős kockázatokkal – vélik az orosz szakértők.

Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság az elszámolásokban csökkenteni akarja az amerikai valuta arányát. De ezen túlmenően szó van arról is, hogy a kölcsönös hitelezéseknél áttérnek a nemzeti valutára. A csoport résztvevői március 29-i, Új-Delhiben tartandó csúcstalálkozójukon írhatják alá az egyezményt.

Egy évvel ezelőtt a kínai Szanija városban keretegyezményt kötöttek a BRICS országok. Ebben deklarálták az áttérést a nemzeti valutákra a kölcsönös elszámolásokban és a hiteleket illetően. A kínai Központi Bank még azt is közölte, hogy erre a célra elkülönít egy 10 milliárd jüanos alapot. Egyetértett a finanszírozással az orosz Központi Bank is. A dokumentum, amit aláírhatnak március végén, gyakorlatilag beindítaná ezt a folyamatot – állapítják meg a szakértők. A kérdés csak a kockázatokra vonatkozik, itt viszont eltérnek az értékelések. Nyikita Kricsevszkij, a Nemzeti Stratégiai Intézet vezetője szerint ennek a lépésnek a kihatását legnehezebb Oroszország szempontjából előre jelezni.

– Megvan az országok igénye arra, hogy mélyítsék egymással a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. Ugyanakkor a nyersanyag piacok alapvető részén történelmileg dollárban folyik a kereskedés. Minden kísérlet, hogy lemondjanak a dollárról, mint egyetemes fizetőeszközről egyik vagy másik nyersanyag tekintetében, sikertelenül végződött. Moszkva áttérhet partnereivel a nemzeti valuta alapú elszámolásra. De ott rögtön a kérdés: a továbbiakban mit kezdjenek ezekkel a valutákkal?

A BRICS országok valutái szabadon nem konvertálhatók. Roman Andrejev pénzügyi szakértő így látja a helyzetet:

– Az, hogy a BRICS országok csökkentik a dollárhasználatot, eléggé logikus lépés. Olyan döntés, ami stabilizálhatja a világgazdaságot és a belső gazdaságokat. Oroszországban elsőként vezettük be a kétvalutás kosarat az elszámolásoknál. A nemzetközi tartalékaink kétféle valutában vannak. Ez eléggé előnyös: hiszen az arany-és valutatartalékok így nem károsodnak a dollár-euró árfolyam mozgásától.

A szakértők egyetértenek azzal, hogy egyelőre a BRICS országok azonnali áttérése a nemzeti valutákra az elszámolásokban és a hiteleknél bonyolult dolog. Túlságosan is eltérő az országok export struktúrája, orientáltsága. De a helyzet kiigazítására már tesznek konkrét lépéseket. (ruvr.ru)

Jövőnk.info megjegyzés: Az Eurázsiai Unió létrejöttével és annak Közép-Európáig való kiterjesztésével létrejön majd az a gazdasági térség, amely a nyugati – értsd: Rotschildos, FED-es, zsidó – befolysától képes lesz függetleníteni önmagát és a dollár mellőzésével is működőképes világkereskedelmet bonyolít le. Magyarország – a tervek szerint – az övezet határának a keleti oldalára kerül majd, és ennek köszönhető, hogy az elkövetkező években Oroszország fölajánlja számunkra az Eurázsiai Unióhoz való csatlakozást. A nyugati kamatgyarmati státuszunkból kikerülendő, ajánlatos lesz élni ezzel a lehetőséggel… De úgy is fogalmazhatunk, hogy nem nagyon marad túl sok választási lehetőségünk… Ez bizonyos szempontól jó hír: ugyanis a zsidóság már feladta azt a tervét (már akkor, amikor Magyarország nyugati peremvidékké vált), hogy hazánkban hozza létre Új Izraelt, és helyettünk inkább Görögországot választották. Ezzel a hazai hitsorsosaik is tisztában vannak, ezért van a nagy visítozás – gazdáik ugyanis magukra hagyják őket (újabb ‘átállás’, szabálytalan előzés viszont nem lesz…). Ami most tapasztalható részükről, az már csak utóvédharcnak tekinthető és az elkerülhetetlen folyamatok lassítására irányul. Megint másként fogalmazva: az okos zsidó nem befelé akar jönni, hanem kifelé Magyarországról – ám a pesti söpredék rétegük még mindig nem érti, hogy miről szól az egész történet.

(Forrás: Jövőnk.info)

Európa öngyilkossága

Korunk a megvalósult abszurditások világa, hiszen csupa olyan dolog látszik megvalósulni rutinszerűen nap mint nap, amiről nemrég még azt gondoltuk, hogy ez maga a teljes képtelenség. A szemünk előtt látszik összeomlani például a második világháború utáni egész békerendszer, ennek minden iszonyú következményével együtt. Európa urai ugyan érzik a történelmi veszélyt, de olyan mértékben foglyai az önmagát szerényen „politikailag korrekt” beszédnek nevező globális vélemény-hatalmi diktatúrának, hogy nem képesek sem a helyzet elbeszélésére, sem a teendők megbeszélésére. A mostani válságtanácskozás ennek a képtelenségnek volt újabb drámai megnyilvánulása. Persze, valóban nem egyszerű a helyzet elbeszélése, mert a mélyülő válságnak számos, egymással bonyolult együtthatásban lévő rétege van. A súlyos eladósodás, ami a felszínen a krízis közvetlen oka, olyan összefüggések következménye, amelyek az uralkodó beszédmód számára megragadhatatlanok. A helyzet megértéséhez azt kellene tisztázni, hogy mire is épült az európai integráció és a vele párhuzamosan létrejövő európai jóléti állam. Az 1929–33-as válság, majd a világháború pusztítása a világot irányító erőket egy új társadalomszerveződési modell létrehozására ösztönözte. Ennek az volt a lényege, hogy a meghatározó tőkestruktúrák távlatos gondolkodásra kezdték felépíteni stratégiájukat. Belátták, hogy a munkaerő-tulajdonosok „jóltartása” hosszú távon nekik is jó befektetés (jóléti állam), mert a humántőke így nagyobb profitot eredményez. És, hogy érdemes mindezt fokozatosan a déli és keleti perifériákra is kiterjeszteni (az integráció déli és keleti bővítése), mert a „belső térben tárolt” gyarmatok szintén „többet hoznak” így számukra.

Mindez valóban új történelmi távlatokat nyitott meg Európa számára, ám a nyolcvanas évektől a helyzet fokozatosan megváltozott. Kontinensünk meghatározó tőkestruktúrái a szédületes gyorsasággal növekvő globális mozgásszabadságukat kihasználva cinikusan felmondták ezt az alkut. Az európai nemzetállamok és munkavállaló polgáraik így egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek, mert ők, érthető okokból, nem válhattak olyan „mobillá”, mint a tőke. A kifosztottak hitelek felvételével próbálták/próbálják lassítani kikerülhetetlennek tűnő „lerohadásukat”. De a keserű valóság az, hogy a hitelfelvétel nemcsak hogy nem megoldás, hanem menekülési út helyett a végzetes csapdába való önkéntes belesétálást jelenti. A globális médiarendszer segítségével keltett mesterséges hisztéria ugyanis pillanatok alatt olyan szintre viheti a kamatokat, ahonnan már nincs visszatérés, pénzügyi „fekete lyukba” zuhanhat, a jelek szerint nemcsak egy ország, de egy olyan roppant méretű birodalom is, mint az Európai Unió.

Az Európai Uniót most brutálisan megzsarolta az a globális hatalmi „szuperstruktúra”, amely a pusztító csapda „főkonstruktőre”, és Európa urai engedtek a zsarolóknak, általános pénzügyi diktatúra bevezetését határozták el. A radikális költségvetési szigor indokolt volna, ha a súlyos eladósodást valóban az államok és az állampolgárok okozták volna, de éppen ez az, ami nem igaz!
A deficit és az adósság növekedése ugyanis mindenütt kizárólag a mesterséges hisztériával egekbe vitt kamatok kumulált következménye. Ha tehát ebben a helyzetben – nem vizsgálva, hogy ki okozta az adósságnövekedést –, automatikusan a kiszolgáltatott társadalomra hárítom ennek terheit, akkor ezzel nemcsak hogy nem oldom meg a helyzetet, hanem éppen ellenkezőleg, súlyosbítom azt. Az ennek nyomán gyorsuló ütemben szétrohadó társadalom teljesítménye ugyanis ezután már valóban romlani fog, és a mesterségesen keltett hisztéria önbeteljesítő jóslatként valóban összeomláshoz vezet. És az Európai Unió most éppen ezt készül elősegíteni a múlt heti csúcson született döntéseivel.

Az unió vezetői és az egyes tagországok uralmi elitjei részben meg sem értik mindezt, részben nagyon is értik, de cinikus kollaboránsként a globális birodalmi „szuperstruktúra” kifosztó szivattyúit segítik saját népükkel szemben. Így borítékolható, hogy mindebből nemcsak hogy megoldás nem lesz, hanem minden eddiginél súlyosabb következményekkel járó, kvázi polgárháborús helyzet alakulhat ki Európa országainak többségében.

A magyar kormány, akárcsak a többiek, kutyaszorítóba került. Ha szembemegy a megállapodással, az már rövid távon is olyan pénzhatalmi megtorlásokkal járna, amelyek hetek alatt anarchiába sodornák az országot. Ha viszont elfogadja, akkor olyan brutális, újabb megszorításokat lesz kénytelen bevezetni, amelyek lényegében ugyanezzel a következménnyel járnának. A megoldás az lenne, ha nevén neveznénk a csapdát, és a két, egyaránt semmibe vezető válasz hamis síkjából próbálnánk kitörni. Ehhez azonban, sajnos, mind az érvényes tudás, mind az erkölcsi tartás, mind az ezt kikényszeríteni képes lokális, regionális és globális együttműködés hiányzik.

A túlélés egyetlen esélyét így rövid távon csak az a lavírozó, ügyeskedő, ravaszkodó mentalitás jelentheti, amelytől erkölcsileg irtózhatunk ugyan, ám logikailag itt és most aligha adódik más. De mindeközben hatalmas energiákkal kellene dolgozni legalább a „visszavonuláson”. A most felépülni látszó „páneurópai” globális pénzhatalmi diktatúra ugyanis rohamos gyorsasággal anarchiához, majd káoszhoz vezet Európa-szerte. Csak azok az emberi közösségek maradnak életben, amelyek képesek lesznek mindezt megértve olyan „élőhelyeket” kialakítani, ahová e pusztító diktatúra fegyverei nem érnek el.
Bogár László

Forrás: Magyar Hírlap

273 forint fölé ugrott a frank az amerikai Fed bejelentésére

A svájci frank forint árfolyama meghaladta a 273 forintot kedd este azt követően, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed monetáris tanácsa nyilvánosságra hozta kamatdöntő üléséről tájékoztató közleményét.

A frank jegyzése nem sokkal fél kilenc után 273,45 forint volt azt követően, hogy a kamatdöntés előtt még 264,75 forinton történt az alpesi deviza jegyzése. Kilenc óra után már valamivel alacsonyabb árfolyamon, 270,37 forinton jegyezték a frankot.

Reggel még 252,84 forinton jegyezték a svájci frankot. Nap közben azonban egymást követték az árfolyamcsúcsok, a frank forint árfolyama szorosan követte az euró frank jegyzésének csökkenését.

Az euró frank árfolyama minden eddiginél közelebb került a paritásos szinthez, kedden nem sokkal este fél kilenc után 1,0071 frankra, új történelmi mélypontra süllyedt a közös valuta jegyzése. Reggel még 1,08 frank feletti árfolyamra is volt példa.

Az előző év végén még 222,76 forinton jegyezték az alpesi valutát. Idei mélypontján, 198,89 forinton április 6-án járt a frank/forint árfolyam. Az utóbb öt évben a leggyengébb 2008. július 18-án volt a frank, akkor 140,62 forinton jegyezték.

A magyar fizetőeszköz alig változott a többi nemzetközi devizához képest. Az eurót 275,70 forinton, az amerikai dollárt 193,34 forinton, míg a japán jent 251,50 forinton jegyezték nem sokkal kilenc óra után.

(Forrás: MTI – barikad.hu)

Leminősítette Amerikát az S&P!

Példátlan lépésre szánta el magát a Standard and Poor’s péntek éjszaka, egy fokozattal ugyanis leminősítette az Egyesült Államok besorolását, így Amerika elvesztette évtizedek óta tartó kiváltságát, a tripla A besorolást. Az új minősítés “AA+”, és a kilátások negatívak, vagyis még jöhetnek újabb leminősítések. Információk szerint péntek este drámai fordulatok előzték meg a leminősítés bejelentését.

Ilyen még nem volt.

A hitelminősítő közleménye azzal indokolta a példátlan lépést, hogy a költségvetési konszolidációról, valamint az adósságplafon megemeléséről szóló megállapodás csak rövid távon kezeli a problémákat, közép távon további intézkedésekre lesz szükség az adósság növekedésének megfékezése érdekében.
A hitelminősítő pénteki közleménye szerint az új besorolásra negatív kilátás van érvényben, vagyis a következő 12-18 hónapban újabb leminősítés lehetséges. A leminősítés nyomán a korábban a világ legbiztonságosabb befektetésének tekintett amerikai kincstárjegyek adósosztályzata rosszabb lett, mint például a brit, német, francia vagy kanadai kormánykötvényeké. Emiatt drágulhat az amerikai adósságszolgálat finanszírozása. Az S&P közleményében hangsúlyozta, az amerikai kormány és a törvényhozás által a minap elfogadott költségvetési konszolidáció elmarad attól a mértéktől, amelyre a ház megítélése szerint szükség lenne az amerikai adósság középtávú konszolidációjához.

Hibázott az S&P?

A CNBC beszámolója szerint a hitelminősítőnél még péntek este is a leminősítés hátteréül szolgáló számításokon dolgoztak, miután az a kritika érte őket, hogy elszámolták magukat 2000 milliárd dollárral. Az ügyhöz közel álló források elmondása szerint rendkívüli telefonegyeztetést is összehívtak emiatt. Az amerikai csatorna szerint sokan ezért is vitathatják a hitelminősítő példátlan lépését. Értesülése szerint az S&P már péntek délután tájékoztatta a pénzügyminisztériumot, hogy az illetékes bizottsága Amerika leminősítése mellett döntött. A CNBC beszámolója emlékeztet arra is, hogy a hitelminősítők általában tájékoztatják a szuverén adósokat a közlemény megjelenése előtt. Az amerikai kormány illetékesei azonban egyből úgy reagálta, hogy elszámolta magát az S&P, miután a kormány szerint 2021-re nem 87%-os lesz az amerikai adósságráta, hanem csak 79%.
Egyik fél sem vitatta a hibát – derül ki az érdekesség a CNBC tudósításából. A hitelminősítő szakemberei az elszámolás után is átgondolták döntésüket és a hiba ellenére közölték a pénzügyminisztériummal: kitartanak a leminősítés mellett, mert az amerikai adósság még az új számítások szerint is fenntarthatatlan adósságpályával fog rendelkezni.
A hitelminősítő egyébként közleményében nem tett közzé számokat, és hangsúlyozta, hogy a hitelképességet 3-5 éves időtávon figyelik, nem pedig 10 év távlatában (így gyakorlatilag beismerve az elszámolást).

Az S&P a legbátrabb

A leminősítés továbbá kritikája a döntéshozók munkája hatékonyságának és kiszámíthatóságának. Az S&P a nagy hitelminősítők közül elsőként rontotta az Egyesült Államok besorolását, és ilyen lépésre még soha sem volt példa. Az USA ugyanis 1941 óta büszkélkedik a tripla A besorolásával.
A döntést már sejteni lehetett, az elemzők konszenzusa az volt ugyanis, hogy Amerika elveszít legalább egy A-t a besorolásából, péntek este pedig már olyan pletykák terjedtek el a piacon, hogy az amerikai kormányzat illetékesei már készülnek a leminősítésre. Emlékezetes az S&P április 18-án jelentette be, hogy negatív kilátást rendel az amerikai besoroláshoz, és júliusban közölte, hogy leminősítést valószínűsítő figyelőlistára helyezte az USA besorolását. Ekkor arra is figyelmeztetett, hogy 50% az esélye a leminősítésnek.
A három nagy nemzetközi hitelminősítő közül a Standard and Poor’s bánt a legkeményebben Amerikával. A Moody’s és a Fitch az adósságplafon-megegyezés után ugyanis megerősítette az AAA-t, igaz közben figyelmeztették az Egyesült Államokat.
Az Egyesült Államok (a többi fejlett országhoz viszonyított) adósság- és költségvetési mutatói alapján már eddig sem érdemelte volna meg a legjobb minősítést, a világgazdaságban betöltött egyedülálló szerepe azonban eddig védelmet nyújtott. Az USA ugyanis a világ legnagyobb és legbefolyásosabb gazdasága, amerikai dollárban adósodik el, ami egyúttal (még mindig) a legnépszerűbb tartalékdeviza. Az amerikai állampapírok pedig a biztonságos menedék etalonjai és az egyik legfontosabb benchmark. Úgy tűnik azonban, hogy egy adósságválsággal terhelt környezetben ezek már nem nyújtanak többé védelmet és Amerika is hozzá kell lásson saját hiteles költségvetési konszolidációjához.

Mi történik, ha az USA elveszíti kiváltságát?

Gyakorlatilag már két éve lebeg az USA felett a leminősítés veszélye. Két évvel ezelőtt már felhívtuk a figyelmet arra, hogy ha nem a világ vezető gazdasági hatalmáról lenne szó, akkor ilyen gazdasági mutatók mellett már rég rontották volna az adott ország államadósságának besorolását. Mint ismert, az amerikai állampapírokkal a kockázatmentes eszközök etalonjaként szerepelnek a befektetők fejében. Ha az USA-t leminősítik, akkor arra úgy tekinthetünk, hogy a kályhát húzzák arrébb, önmagában az átcímkézés miatt nem feltétlenül kell nagy elmozdulásokra számítani.
Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója ennek kapcsán korábban a Portfolio.hu-nak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a pénzügyi piacokon még mindig sok korlátozás kötődik a hitelminősítők osztályzataihoz. Az intézményi befektetők által kezelt portfóliókban még mindig sok helyen találkozunk a hitelminősítők osztályzataihoz kötött limitekkel. Nem ritka az olyan konzervatív befektetési politika, amely a befektetések egy részére vonatkozóan akár a legszigorúbb AAA minősítést is kiköti. Ezeknél a szereplőknél egy esetleges amerikai leminősítés azonnali akciót válthatna ki – magyarázta Forián Szabó Gergely a besorolásrontás kötvénypiacokra gyakorolt hatását.

Hová került így Amerika?

Az Egyesült Államok tehát elveszített egy A-t adósbesorolásából, így az igencsak színes AA-klubba csúszott le. A “dupla A” kategóriának három besorolása létezik a hitelminősítőknél: AA+, AA és AA-. Péntek estétől így a világ három legnagyobb gazdasága is csak két A-val rendelkezik. A világ második és harmadik számú gazdasága, nevezetesen Kína és Japán ugyanis jelenleg “AA-” minősítésű, vagyis két fokozattal rosszabbul állnak, mint jelenleg az USA.

Reagált a pénzügyminisztérium

John Chambers, az S&P értékelő bizottságának vezetője a CNN amerikai hírtévének nyilatkozva úgy vélte, az Egyesült Államok elkerülhette volna a leminősítést, ha korábban emeli meg az adósságplafont.
Az amerikai pénzügyminisztérium azzal vádolta a hitelminősítőt, hogy a döntés előkészítésekor kétezer milliárd dollárral elszámolta magát, a jegybank pedig közölte: a visszaminősítés nem teszi kockázatosabbá az amerikai állampapírokat – írja az MTI.
A Fed és más bankfelügyeleti szervek hangsúlyozták, az S&P lépése nem változtat az amerikai kincstárjegyek vagy a szövetségi kormány garanciájával kibocsátott egyéb értékpapírok kockázatának mérlegelésére vonatkozó szabályokon.

Mi van a csomagban?

A demokraták és republikánusok hétfőn állapodtak meg, a washingtoni Kongresszus szenátusa kedden szavazott az adósságplafon 900 milliárd dolláros megemeléséről, és elkötelezte magát további 1200-1500 milliárd dolláros emelés mellett az év végéig.
A megállapodás részletei:
– Ezer milliárd dollárral emelik meg az adósságplafont
– Közel hasonló (1000 milliárd dolláros) méretű deficitcsökkentést tartalmaz
– A plafon következő emeléséről jövő novemberig döntenek a törvényhozók (az elnökválasztás előtt), miután egy kétpárti bizottság kidolgozza ajánlásait egy 1800 milliárd dolláros hiánylefaragásról
– Amennyiben az 1800 milliárd dolláros hiányjavító csomagról nem tudnak megállapodni jövőre, akkor automatikusan életbe lép egy 1200 milliárd dolláros csomag és így ezzel párhuzamosan egy 1200 milliárd dollárnak megfelelő plafonemelés
– A megegyezés nem tartalmaz adóemelést (amelyre viszont a kormányzó demokraták és Obama is törekedett)

(Forrás: portfolio.hu)

Júniustól törvényes fizetőeszköz lesz Utahban az arany és az ezüst

Utah az első amerikai állam, amelyben – a tetemes államadósság elleni tiltakozásképpen – június 1-jétől a dollár mellett ismét érvényes fizetőeszközzé teszik meg az aranyat és az ezüstöt.
Az állam által kibocsátott nemesfém-érmék árusítása egy májusban elfogadott törvény értelmében mentességet élvez a tőkenyereség-adó alól az Egyesült Államokban. A jövő hónap elején nyit az USA első arany- és ezüstmegőrzője, amely a letétek értéke alapján a betétihez hasonló elven működő bankkártyákat bocsát majd ki.

Az arany fizetőeszközre való visszatérés ötletgazdája Brad Galvez, Utah állam republikánus kormányzója, aki így akart tiltakozni a központi bank szerepét betöltő Federal Reserve Bank politikája ellen. Galvez szerint az amerikai kormányzati adósság miatt hátat kell fordítani a zöldhasúnak és inkább aranyban és ezüstben kell fizetni.

A törvény nem a dollár aranyfedezetéhez való visszatérést célozza, csak egy újfajta fizetési lehetőséget, egy “alternatív valutát” biztosít az emberek számára. A jogszabály azt sem írja elő a kereskedőknek, hogy akár névértéken (unciánként 50 dollárért), akár piaci értéken (unciánként csaknem 1500 dollárért) kötelezően beváltsák az érméket.

Május elején Minnesota bizottságot állított fel annak tanulmányozására, hogy utahi mintára törvényes fizetőeszközzé tegye-e az aranyat és az ezüstöt, s 11 másik tagállamban is fontolóra vettek hasonló lépéseket. A utahi kormányzó több társával egyetemben amellett lobbizik, hogy a washingtoni kongresszus törölje el az aranypénzek használatát korlátozó adókat. Pénzügyi elemzők valószínűnek tartják, hogy az Amerika növekvő államadóssága és más országok államcsőd-közeli helyzete tovább ösztönözheti majd a megtakarítások nemesfémekben történő befektetését.

Az Egyesült Államokban a nagy gazdasági válság (1929) idején Franklin D. Roosevelt elnök, a felhalmozást (és az ezzel járó készlethiányt) megakadályozandó, gyakorlatilag betiltatta a nemesfémek fizetőeszközként való alkalmazását. 1971-ben Richard Nixon elnök szakított végképp a dollár aranyfedezetével. 15 évvel később az amerikai pénzverdében a befektetési lehetőségek bővítésére elkezdték ugyan gyártani az érméket, ám ezekre a szövetségi kormány tőkenyereség-adót vetett ki.

Az arany országos fizetőeszközként való használatának ellenzői szerint a lépés megnövelné az infláció veszélyét és destabilizálná a nemzetközi piacokat, mert akadályozná, hogy a kormány rugalmas árfolyam-politikát folytathasson. A támogatók szerint viszont az aranystandard csak növelné az dollár iráni bizalmat.

(Forrás: Origo.hu)