Hova tűnt el a pénzünk?

Egy érdekes szócsatának voltam részese a közelmúltban, ami ihlette ezt a bejegyzést. A szócsata alapja az volt, hogy ki a felelős a jelenlegi magyar gazdaságért.

Természetesen az átlag ember ezért most Orbán Viktort hibáztatja (mert még nem ismerik ezt a bejegyzésemet), de én ezzel szemben pedig magunkat hibáztatom az ismert összefüggések miatt, így megfogalmaztam azt, hogy hova tűnik el az a sok pénz, amit hiányolnak ma az emberek.

Hova tűnt el a pénzünk?

Vegyünk egy egyszerű gazdasági folyamatot, és nézzük meg hogy ott hogyan mozog a pénz útja, és rögtön kiderül, hogy ki is a tényleges felelős.

A példa kedvéért ugorjunk vissza 2008 június 20.-ára. A kitalált történetünkben ekkor Józsi felvesz a a UNICREDIT banktól 1 millió Ft-t hitelbe lakásfelújításra (legyen Ft hitel az egyszerűség miatt), elkölti Pistánál, aki kifesti Józsi lakását, beépít pár új nyílászárót, és szalagparkettát is tesz le. A munka már készülőben van, és Józsi épp ekkor kapta meg a hitelfolyósítást, amit ki is fizet Piustának.

Pista bemegy a Praktikerbe, és elkölt az egymillió Ft-ból 600.000,- Ft-t, és vesz belőle holland festéket, bolgár szalagparkettát, kínai műanyag nyílászárót és a maradék pénzéből befizeti az előző negyedév áfa tartozását a 400.000,- Ft-t, mivel ennek határideje épp június 20.

A Praktiker beviszi a kereskedelmi bankjába a 600.000,- Ft-t kasszazáráskor, ami az Erste bankban van (csak példa), és átváltja (vesz rajta) Eurot. Az Erste bank a magyar bankközi piacon vesz ezen a 600.000,- Ft-on Eurot, mert a Praktiker valutaváltása miatt pont kifogyott neki is a devizatartaléka a pénztárából.

Mivel épp az összes hazai kereskedelmi banknál ebben a pillanatban fogyott ki szintén a devizatartaléka a pénztárukból (csak példa), ezért hirtelen bezuhan a Ft ára a túlkínálat miatt, azaz a Ft árfolyama hirtelen felmegy 299 Ft-ra. Ekkor az MNB fizetési stabilitási célját végrehajtva a jegybanki devizatartalék terhére olcsó, túlkínált Ft-t vesz a bankközi piacon, és ezzel vissza is áll a Ft árfolyama az elfogadott, és megszokott 275 Ft-ra.

Természetesen a jegybank devizatartaléka közben jelentősen lecsökkent, mert nem kellene elfelejteni, hogy ez időtájban volt pl. az a rengeteg érettségi bankett is, ahol töménytelen tömény ital is elfogyott, mint pl. vodka, whisky, bacardi és üdítőitalok, mint kóla, és redbull fogyott, ami szintén csökkenti a jegybank valutatartalékát mivel ezek is vagy teljesen import áruk, vagy ugyan hazai termék, mint a kóla, de az import alapanyagot szintén csak Euroért tudja beszerezni. És ne feledkezzünk meg a görög-, horvát tengerpartról se, mivel ekkor indul a szezon, és sokan váltottak Ft-t Eurora a fenti módon. Szóval, rengeteg valuta elfogyott a jegybankból áttétesen a kereskedelmi bankokon keresztül, mert sosem figyeltük meg a fenti folyamatok összefüggéseit.

Mivel már jó ideje stabilizálni kellett folyamatosan a Ft árfolyamát az Euroval szemben a hasonló módon, ezért az MNB ekkor jelzi a kormánynak 2008 nyarán, és az IMF-nek, hogy vészesen fogy a jegybanki devizatartaléka, ill. az jelentősen lecsökkent mára, ezért ha nem vesz fel a kormány sürgősen IMF hitelt, akkor a jövőben a Praktikerben nem lesz ilyen olcsó a holland festék, a kínai nyílászáró, és a bolgár szalagparketta (sem), és a diákok se tudnak ennyiért dorbézolni a jövőben (tanulás helyett).

Ekkor a kormány bejelenti 2008 szeptemberében, hogy a világválság ide is elért kis országunkba, és ezért hirtelen a jegybank felemeli a jegybanki alapkamatot 12 %-ra (október), hogy a befektetők hozzanak ide devizát amíg a kormány meg nem állapodik az IMF-fel, hiszen ilyen magas garantált kamatot kevesen adtak.

Kb. 3 hét alatt meg is születik az IMF megállapodás 20 milliárd Euro készenléti hitelről (2009 február), aminek a fedezete az összes nemzeti vagyon jelzálogosítása, ami még meg maradt az akkori APV RT tulajdonában, ezért most mindenki nyugodtan hátradőlhet, mert ezt ha ezt teljesen le is hívjuk, azt elég lesz maximum 2013-ban, és 2014-ben visszafizetnie a kormánynak, az meg legyen az akkori kormány problémája.

Talán tudja mindenki, hogy hiába volt készenléti hitel, mert amit kaptunk, az mára elfogyott. Te láttál ebből a 20 milliárd Euroból valamennyi kis pénzt? Nem? Ezt csak akkor hiszem el, ha közben semmilyen import terméket/szolgáltatást nem fogyasztottál, és nem fogyasztottál olyan hazai terméket sem, aminek az alapanyaga semmi ilyen árut sem tartalmaz, és nem voltál külföldön nyaralni, és nem használtál pl. mobilszolgáltatást sem, mivel Ők is az év végi profitjukat így vitték ki az országból év végén. Ha ezek közül csak egy csekély mértékben is, de fogyasztottál import árut, akkor abban a mértékben kaptál Te is ebből a 20 milliárd Euroból(!!!)

Közben telik az idő, ugye 2010-ben bekövetkezik egy kormányváltás is, de az előző folyamat újra, és újra, egyre nagyobb mértékben megismétlődik, így a 20 milliárd Euro készenléti hitel szépen lassan elfogy a Praktiker (és az összes multi) által. Eljön a 2011, ahol az import áru fogyasztás már 15600 milliárd Ft-ra növekedett, a külföldi nyaralások értéke 550 milliárd Ft-ra növekedett, a bankok profitkivitele pedig 1800 milliárd Ft-ra növekedett, ami összesen 17950 milliárd Ft értékű fogyasztást jelent a jegybank deviza tartalékából, amit ha átlag 275 Ft-tal számolunk, akkor 2011-ben csak ezekre a tételekre elhasználtunk 65 milliárd Euronyi valutatartalékot.

Természetesen közben exportáltunk is közel ennyit, de az exportunk jelentős része gépipari export volt, amit ugye a német multi vállalatok hoztak létre hazai, és részben hazai foglalkoztatással, mint pl. a Suzuki, aki Szlovák állampolgárokat is foglalkoztat, ill. az évvégén megmaradt profitot ők is ugyanúgy kiviszik az országból az év végén, ami tovább rontja az ország fizetési mérleget.

Sőt a fizetési mérleget tovább rontja a kreatív magyar vállalkozók off-shore cégeken kivitt profitjuk, ill. a korábbi államadósságok törlesztőrészlete, vagyis ez a 2011-es év is egy jókora deficittel zárul, amit mi magyar állampolgárok, és vásárlók hoztunk létre közösen mindenféle kényszerítő erő nélkül, vagyis ezt nem mások tették velünk, hanem mi magunk tettük magunkkal, és gyermekeink jövőjével.

A hitel elfogyott, és mivel MA, 2012-ben hiányzik a 2009-es IMF hitel visszafizetéséhez 7500 milliárd Ft ezért meg kell emelni az áfát, hogy legyen miből visszafizetni azt, ugyanis 2014-ben lejár a földvédelmi moratóriuma Magyarországnak, és itt fognak legelőször jelzálogot érvényesíteni az IMF érdekkörei, ha nem fizet a kormány IMF hiteleket időre.

Közben Józsi elveszíti a munkáját annál a nyomdánál, aki az egyik hazai festékgyártónak dolgozott 2011-ig, mert a festékgyár becsődölt. Nem tudta tartani a versenyt az olcsó Holland festékekkel, amit a Praktiker kínált. Igaz, abból dupla annyit kellett folyamatosan felhasználni, de ez a vevőket nem érdekelte. Valamint a nyomda elvesztette a Szobi szörp nyomdai munkáját is, mert az is bezárt, mivel a diákoknak ciki Szobi szörpöt inni kóla helyett, így a nyomdából is leépítették Józsit, mivel visszaesett a nyomda forgalma.

Józsi lakását a bank ezért elvette Józsitól, mert nem tudta megadni azt az 1 millió forintot a banknak, amiből Pista felújította a lakását. Természetesen se a holland festékgyár, se a bolgár szalagparketta gyár, se a kínai nyílászárógyár nem rendelt Józsitól munkát azon a pénzen, amit kivittek az országból, pedig azt Józsi vette fel hitelbe a bankjától, azaz az az Ő pénze. És Józsi se ment ki Németországba dolgozni egyik külföldi céghez sem, pedig a pénze ott van a ezeknek a cégeknek a bankszámláján. Ráadásul most munkanélküli segélyt kell fizetnie az államnak Józsi után is, így nem csak az áfát kell megnövelnie, hanem a felsőoktatás keretszámait is le kell csökkentenie, hogy Józsinak munkakeresési támogatást tudjon fizetni, akiknek a száma a fenti fogyasztói szokásaink miatt 2012 év végére már átlépte az 500.000,- főt.

Pista közben ugye befizetett 25% áfa pont arra volt elég, hogy a 2011-es IMF hitelt az állam visszafizesse az IMF-nek.

De 2013-ban ki fog lakást felújítani, beruházni? Ki mer hozzá hitelt felvenni? Senki, így marad a még nagyobb megszorítás, mert a 2009-es hitelt vissza kell fizetni az IMF-nek, különben viszik az állami földeket, vagy az Országházát, esetleg a Lánchidat, hogy hídadót szedjenek majd, mint pl. Svédországban. A TV székházat már elvitték … miért ne vinnék el az Országházát is, amiből luxus szállodát lehet építeni?

Na erről a jelenségről nem csak a kormány és a bankok tehetnek. Hogy ezt nem érti a nép, és nem is akarja megérteni, az kinek a felelőssége? Lásd IMF óriásposzterek.

Az emberek azt hiszik a kormány a hunyó, közben az emberek azok, mert nem 4 évente szavazunk csak, hanem minden nap, amikor fizetünk valakinek a pénztárában.

Amiről le kellene szokni, mert államadósság-, és munkanélküliség növelő tételek:

  • Szükségtelen importtermék fogyasztás, mint pl. a külföldi élelmiszerek, banán, mandarin, tej, stb.
  • Szükségtelen import szolgáltatások fogyasztása, mint pl. unitlinked biztosítás, külföldi irodaházakban irodák bérlése, külföldi oktatások, és liszenszdíjaik
  • Hazai pályán szerzett profitot off-shore cégeken keresztül kivinni
  • Befektetési arany vásárlás, ami kintről származik
  • Külföldi befektetések, a hazai helyett
  • Külföldi nyaralás, ha itthon is lehet

Mit tett a kormány azért, hogy ez a helyzet megváltozzon?

  • Bevezette az Erzsébet utalványt. Az Erzsébet utalványt kezdetben csak a magyar vállalkozók közt lehetett elkölteni, de idővel azok a multik is befogadták, akik leszerződtek a kormánnyal, hogy sokkal több magyar terméket forgalmaznak ott, ahol lehet, így ezzel védettebbé tették a magyar munkahelyeket.
  • Létrehozta a Magyar Termék Rendeletet, amivel megkülönbözteti a termékeket. Csúfos módon a Tesco ennek az elöljárója, és a hazai élelmiszerláncokat ez nem is érdekli(!), pedig a VM szeretné, ha ebben a programban jobban részt vennének Ők is.
  • 2012-ben két pályázatot is kiírt export piacok szervezésére, de ez a magyar importárukra támaszkodó vállalkozókat nem érdekli, ebben a pillanatban is (2012. 12. 15.) mindkét pályázat nyitva van, és van még keret belőlük.
  • Bevezették a tranzakciós adót, amivel a jegybankon belüli hatalmas pénzek hozamai adóznak. A mai pénzforgalom több, mint 90%-a néhány intézmény között zajlik le, és csak a majdnem 10% pénzforgalom az, ami minden más kereskedelemre, amiben az összes multi beletartozik, így hidd el, ez az egyik legjobb eredménye ennek az adónak.
  • Nem tárgyalnak feltételek nélkül az IMF-fel úgy, mint 2009-ben az akkori kormány.
  • Törekszik egy gyengébb valutára (akár 330 Ft/Euro), hiszen ekkor drágább lesz az import fogyasztás, és olcsóbb az export termelés, ami javítja a fizetési mérleget.

Kormányalakítás - Sólyom László kinevezte az új minisztereket

Mit nem tehet meg a kormány?

Sok radikális megoldást lehetne megtennie a kormánynak, de a mai jogi környezetben ezeket szinte lehetetlen megtenni. 1931-ben a jegybank a világválságra úgy reagált, hogy korlátozta a devizakereskedést. Ez annyit jelentett, hogy csak annyi devizatartaléka volt az országnak, amennyi exportja. Ha volt export, volt deviza, és lehetett váltani. Ha nem volt export, nem volt deviza, és nem lehetett váltani.

A 2004-es EU csatlakozással nem csak a vámok szűntek meg, hanem a jegybank irányítását is átadtuk szerződés szerint az EKB-nak, így a leghatékonyabb megoldásunkat nem tudja a kormány meglépni. Mindemellett 2007-ben a Lisszaboni szerződéssel minden EU-s szabályozás alá rendeltük magunkat, ezért jogilag nagyon korlátozott lehetőségei vannak a kormánynak.

Ráadásul a honvédséget is a NATO tagság miatt megint csak nem mi irányítjuk, mivel azt a NATO irányítja, így kierőszakolni sem tudjuk a változást egy esetleges honvédség által.

Mi marad akkor a kormánynak a változáshoz? A szűk lehetőségek közt olyan eszközöket adni az embere kezébe, amikkel Ők tudnak szabad választásuk által tenni a változásért, mint a tudatos vásárlás az Erzsébet utalványon keresztül. Vagyis nem tud a kormány nélkülünk, azaz a népakarat nélkül tenni semmit.

Az igazi kérdés:

Te mit tettél, és mit teszel, hogy ez a helyzet megváltozzon, és legyen/maradjon pénz a gazdaságban, és szülessenek/maradjanak új munkahelyek?

Amit igazán megtehetsz:

  1. Fejleszd önmagad. Sajnos a kollektív tudásunk, a kultúránk rég elavult dogmákra épít. Ha nem vagy képes felülemelkedni sokszor sok száz éves tényként kezelt igazságokon, nehéz lesz a változás, és csak szenvedni fogsz, mert az emberiség selejtezése elkezdődött.
  2. Meg kell ismernünk ezt a fennálló pénzügyi, és gazdasági rendszert, amennyire csak lehet. Ha ismerjük, hogy hogyan működik ez a társadalmi rendszer, ami körülvesz minket, akkor könnyen kezelhetővé is válik mindenki által.
  3. Meg kell ismerni az önfenntartáshoz szükséges ismereteket, aminek a gyakorlata sokszor környezeti változással, lakhelyváltozással is járhat. Az organikus gazdaság, a fenntartható gazdaság, és az önellátás témakörében szintén rengeteg irodalom áll rendelkezésre az interneten ingyen.
  4. Add tovább! Akinek csak lehet, juttasd el előző információkat, mert minél többen ismerjük ezen összefüggéseket, annál hamarabb fog bekövetkezni a változás.
  5. Légy tudatos vásárló, mert a vásárlásainkkal szavazunk a változásban, és nem 4 évente. Minden nap arra szavazunk, hogy a pénz itthon marad, és ezáltal jobb élet lesz itt, vagy a pénz elhagyja az országot, és ezáltal rosszabb élet lesz hazánkban. A tudatos vásárlás egyszerre vonatkozik a gazdasági tudatosságra, és egyszerre vonatkozik a környezetvédelmi tudatosságra.
  6. Ne járj multiba vásárolni, vásárolj a környezetedben található kisboltokban, piacokon magyar terméket. Még banki szolgáltatást is csak magyart válassz. Ma már elég választék van a versenyképes magyar termékekből/bankokból, ha szükséged van rá.
  7. Próbálj meg kizárólag Magyarországon gyártott termékeket vásárolni. Még akkor is, ha ez épp 2 Ft-tal drágább, mint a külföldi. Ebben segítségedre lehet a www.amagyartermek.hu védjegy.
    1. Sok összetevője van, hogy hogyan tudod megkülönböztetni a termékeket, amelyek közül ilyenek:
      1. Ismerd meg a magyar gyártó cégeket.
        1. http://www.amagyartermek.hu/partner/
        2. http://veddamagyart.info/termekek
        3. http://magyar-termekek.hu/
      2. Nézd meg a kívánt cég weblapját, és a www.e-cegjegyzek.hu oldalon tudd meg ki a tulajdonosa.
      3. Vonalkód az 599-es számokkal kezdődnek a magyar termékek, de ez önmagában kevés jelölést takar
      4. Meg kell nézni ki a gyártó: ha az egy Magyarországon bejegyzett cég, akkor ez is egy megerősítése a helyes választásnak, de ismerd meg a cégeket egyesével is
      5. Rendelkezik-e magyar termék védjeggyel, melyet kormányzati rendelet garantál minőségében
  8. Építs közösséget, és legyél aktív tagja. Ennek a pontnak a fontosságát nem tudjuk eléggé kihangsúlyozni. Nem elég ismerni a rendszert, és vádolni azt, ha a rövidebbet húzod, cselekedni is kell, és változtatni, amit csak közösségben lehet hatékonyan kialakítani, mert egy ember kevés hozzá. A lakhelyeden keress olyan közösségeket, akik már foglalkoznak az önfenntartással, a közös gazdaság kialakításával. Ha nem találsz ilyet, legyél Te az első, és hozd létre magad(!) Nagyon-nagyon fontos a kezdeményezőképesség, és a cselekvőképesség, ami annyit jelent, hogy nem csak beszélünk a változásról, és elvárjuk másoktól, hanem cselekszünk is.
  9. Legyetek gazdálkodó közösség. A közösségen belül szedjétek össze, hogy kinek mire van szüksége, és ki mit tud ebbe beletenni (az ötletén kívül) munkával. Ki kell alakítani az együttműködő gazdasági közösséget, amit munkamegosztással a legkönnyebb. (Egyeseknek, akik hozzászoktak a kényelemhez, lehet nem tetszik majd ez a megoldás, hogy dolgozni kell, de sajnos nem lesz más út. Hasznossá kell tenni magunkat a közösségünk számára, különben csak haszontalanok maradunk. Vége annak az életnek, hogy elég egy irodában ücsörögni havi fizetésért. Ennek az árát kell most megfizetnünk mindannyiunknak.)
  10. Használjatok pénzkímélő eszközöket előbbi munkák szervezéséhez, ha van rá lehetőségetek. Rengeteg megoldást lehet elérni ma, ennek a kialakítására.
    1. Magánszemélyek közt jó kezdeményezés pl. a suska piac, vagy a szívességbankok
    2. Cégeknek pl. a HungaroPiac
  11. Szervezzetek saját piacot, ahová meg lehet hívni az ismerőseiteket is, akik még nem tagjai a közösségnek.
  12. Vegyétek fel a kapcsolatot más közösségekkel is, akik szintén önellátó gazdaságot szerveznek egymás közt, és cseréljétek ki a termékeiteket egymás közt, ami feleslegben megmarad.
  13. Legyél kapcsolatban velünk

Kérlek, oszd meg ismerőseidnek ezt a bejegyzést, hogy ők is felismerjék azt, hogy mi a fene zajlik itthon, és ki a felelős érte.