Orbán: Magyarország háborúban áll a pénzhiánnyal! (BIG-BIG Like :)

Magyarország háborúban áll a munkanélküliséggel és az államadósággal (azaz a pénzhiánnyal – a szerk.) – mondta a Parlamentben Orbán Viktor. A kormányfő szerint a jóléti államnak európai szinten is vége van, de Közép-Európa az unió gazdasági fejlődésének motorjává válhat.

A magyar elnökség sikereinek listája meglehetősen hosszú, de mindig gyanús, ha valaki a saját lovát dicséri, így nem ad leltárt ezekről – mondta a Parlamentben Orbán Viktor a COSAC ülésén. “Amikor 2002-ben abban a szerencsében volt részen, hogy elveszítsek egy parlamenti választás, ami nagyon jó iskola, még egy nagyon bizakodó, optimista Európai Unió volt, a Tanács minden tagja hitt abban, hogy nagy sikerek előtt állnak.”

“Akkor reális célnak hatott, hogy 2010-ben a Lisszaboni Stratégia révén az EU legyen a világ legversenyképesebb régiója, a legrosszabb álmunkban sem jött elő, hogy a feltörekvő gazdaságok egyszerűen csak ellépnek tőlünk. Most nyomát sem találom az egykori bizakodásnak, és minden okunk meg is van arra, hogy pesszimisták legyünk: az eltelt 9-10 évben az EU jelentősen veszített a világgazdasági részesedésből, a tagállamok adóssághegyeket cipelnek a hátukon, nagyon alacsony az aktivitási ráta – 65 százalék az átlag, az USA-ban ez 75, Kínában 85, és a demográfiai kihívásról nem is beszéltem” – mondta.

Nehéz célok

A magyar elnökség ezért arra jutott, hogy nincs vesztegetni való idő, így nagyon sürgető, de nehéz célokat tűztek a programjukra. Az első a gazdasági kormányzás erősítése volt, hogy egyes tagállamok ne tudjanak nehéz helyzetbe hozni más, fegyelmezetten gazdálkodó országokat. Emellett az energetika terén is áttörést tűztek ki célul, mert nincs egységes energiapiac. Egy új európai pénzügyi szabályozórendszer megalkotását, és a bővítési folyamat továbbvitelét, annak ellenére is, hogy “erőteljes növekedésellenes hangulat van”. Cél volt az első európai romatstratégia megalkotása. A demográfia kérdését is a programba emelték, bár ez “terhelt ideológiai megközelítésekkel”, és a mostani “óvatos megközelítés nem teszi lehetővé, hogy kendőzetlenül beszéljünk erről” – cél egy uniós “best practice” gyűjtemény összeállítása ezen a téren. Végül váratlan eseményekre is kellett készülniük, mint a fukusimai atomtratgédia, vagy az arab forradalmak.

Olvasson el mindent az Orbán-kormány egy évéről

“Lassan véget ér az elnökség, összefoglalóan azt lehet mondani, hogy a felsorolt kihívásokra az EU egy dilemmával küzd: ezekre úgy adjon választ, hogy visszalép az eddigi integrációból, vagy éppen hogy elmélyíti azt. Meg akarjuk-e menteni az eurót? Komolyan vesszük-e, hogy a személyek szabad áramlása alapérték? Tovább bővítjük-e az EU-t? Kiterjesztjük-e az egységes piacot, és a politikai együttműködés rendszerét?” – fogalmazott.

Országos “Helyi Pénz” Konferencia

2011. 07. 09.-10. (szombat-vasárnap)

 

Szanált költségvetés

Magyarországról szólva a kormányfő azt mondta, saját kihívásaik hasonlóak voltak: nagyszabású pénzügyi konszolidációra és a költségvetés szanálására volt szükség, ehhez nem ortodox eszközöket is felhasználtak. Az államadósságra “ellenségként” tekintenek, amelyik legyőzi az országot, ha nem győzzük le: az államadósság tekintetében Magyarország háborúban áll, ezért szokatlan eszközöket is be kell vezetni – mondta. Négy év alatt radikálisan csökkenteni akarják az államadósságot, és háborúban állnak a munkanélküliséggel is – ezért nagyon szigorú értékmérőre van szükség, ez pedig a nemzetközi pénzpiacé, ezért hagyta el a kormány az IMF-segítségét, és ezért tér vissza a nyílt piaci alapú finanszírozáshoz.

A háború utáni évek gazdaságát az újjáépítés jellemezte – ez volt az úgynevezett “warfare society”, majd Nyugat-Európában a gazdasági fejlődés eredményeképpen kiépítették a jóléti államot, a “welfare society”-t, de ennek ideje lejárt a 2008-as válsággal, hangsúlyozta a kormányfő. “Európa sose lesz olyan, amilyen a válság előtt volt, bármennyire is szeretnénk oda visszatérni, most a workfare societyt, a munkaalapú gazdaságot kell felépíteni, ez nagyon sok átszervezést, reformot igényel” – mondta.

Orbán Viktor a “háborús stratégiáról” beszél hű fegyverhordozójával a parlamentben
Fotó: Túry Gergely

Melyek lesznek a következő 15-20 évben az EU sikeres régiói? – tette fel végül a kérdést. Szerinte azok, amelyekben felértékelődik a politikai vezetés, ennek pedig világos gazdasági programokkal kell rendelkezniük. Stabil gazdaság, stabil politika – ez a zálog szerinte, ezért “senki ne lepődjön meg, ha a magyar gazdaság alapjait a parlament kétharmados többséggel rakja majd le”. A másik két nagyon fontos tényező a foglalkoztatottság szintje, és a biztos kulturális identitás. A jó szomszédsági kapcsolatok szintén gazdasági erőforrást nyújtanak, ezért a következő 15-20 évben az eddigi legjobb szlovák, szerb stb. szomszédsági viszonyra kell törekedni. A Balkán integrációja mellett stratégiailag rendezett kapcsolat kell Oroszországgal is, ez európai érdek.

Biztonsági garanciák Oroszországgal szemben

Közép-Európának ezért meg kell fogalmaznia azokat a célokat, amiket el kíván érni, enélkül nincs stratégiai együttműködés Oroszországgal. Biztonsági garanciák kellenek, elsősorban az energia tekintetében: Közép-Európa nem lehet kiszolgáltatott energetikailag egy ilyen nagy átalakulás idején, észak-déli korridorokat kell ehhez kiképeznie. Közép-Európának saját közép-európai fejlesztési intézményrendszert kell kialakítani. Közép-Európa megerősödése egyetemes európai érdek. 2008-at megelőzően az európai növekedés motorja már Közép-Európában volt, nincs okunk feltételezni, hogy ez a helyzet nem áll elő ismét, a térségnek esélye van arra, hogy az EU-ból kifelé igyekvő termelő kapacitásokat kapun belül tartsa.

A következő másfél-két évtizedben erős Magyarországot, és erős Közép-Európát építünk, én kifejezetten optimista vagyok – zárta beszédét a kormányfő.

Országos “Helyi Pénz” Konferencia


avagy a megoldás: helyi közösségnek, helyi pénz
2011. 07. 09.-10. (szombat-vasárnap)